Az Egri Múzeum Évkönyve IV.

Fülszöveg

NÖVÉNYFAJOK, FAJCSOPORTOK ÉS NEMZETSÉGEK ÉLETTARTAMA A HAZAI HARMADIDŐSZAKBAN
A növénymaradványok rétegtani jelentősége általában csekélyebb, mint az állatmaradványoké. Ennek az a magyarázata, hogy a fajok élettartama a növényvilágban hosz-szabb, mint az állatvilágban. Ha egy terület flórája az éghajlat kedvezőtlenné válása vagy a földfelszínen beálló változások következtében elvonul és a viszonyok kedvezőbbé válásakor ismét visszatér, általában ugyanzok a fajok térnek vissza. A fauna esetében új fajok jelentkeznek. Míg tehát a növényzet rendkívül hű jelzője az éghajlatnak, rétegtanilag csak kisebb értékű.
Egy növény eltűnésének egy területről a környező viszonyok kedvezőtlenné válása mellett oka lehet a faj elöregedése is. Köztudomású, hogy Eurázia nyugati részének a növényzete, különösen fás növényekben lényegesen szegényebb, mint Észak-Amerikáé vagy Kelet-Ázsiáé. Kevesebb fajt őrzött meg a gazdag harmadidőszaki flórából. Erre a közkeletű válasz, hogy ez a jégkorszaknak... Tovább

Fülszöveg

NÖVÉNYFAJOK, FAJCSOPORTOK ÉS NEMZETSÉGEK ÉLETTARTAMA A HAZAI HARMADIDŐSZAKBAN
A növénymaradványok rétegtani jelentősége általában csekélyebb, mint az állatmaradványoké. Ennek az a magyarázata, hogy a fajok élettartama a növényvilágban hosz-szabb, mint az állatvilágban. Ha egy terület flórája az éghajlat kedvezőtlenné válása vagy a földfelszínen beálló változások következtében elvonul és a viszonyok kedvezőbbé válásakor ismét visszatér, általában ugyanzok a fajok térnek vissza. A fauna esetében új fajok jelentkeznek. Míg tehát a növényzet rendkívül hű jelzője az éghajlatnak, rétegtanilag csak kisebb értékű.
Egy növény eltűnésének egy területről a környező viszonyok kedvezőtlenné válása mellett oka lehet a faj elöregedése is. Köztudomású, hogy Eurázia nyugati részének a növényzete, különösen fás növényekben lényegesen szegényebb, mint Észak-Amerikáé vagy Kelet-Ázsiáé. Kevesebb fajt őrzött meg a gazdag harmadidőszaki flórából. Erre a közkeletű válasz, hogy ez a jégkorszaknak köszönhető.
Annak a megállapításához, hogy milyen mértékben használhatók fel a növénymaradványok rétegtani célokra és olyan kérdések megvilágításához, hogy fajok, nemze:sfgek sőt családok eltűnése egy terület flórájából pusztán éghajlatromlásra vezethető-e vissza, vagy abban az illető rendszertani egységek elöregedésének is szerepe van, elsősorban ismernünk kell az illető egység élettartamát, az illető területen. A német szövegben több mint száz fajra, illetve magasabb rendszertani kategóriára nézve igyekszünk megállapítani időbeli előfordulásukat hazai területen. A környező területekre nézve csak olyankor teszünk említést, ha ott az illető egységek időbeli elterjedése eltérő.
Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy egy faj maradványainalc a hiánya valamely fosszilis flórában nem jelenti következésképpen, hogy az a faj az akkori növénytakaróból tényleg teljesen hiányzott. Jól kikutatott, gazdag flórák esetében is csak annyi tehető fel, hogy az illető faj ott és akkor nem lehetett gyakori. Azt a lehetőségst is figyelembe kell venni, hogy az illető fosszilis anyagban éppen az a növénytársulás nincs képviselve, amelynek az illető faj tagja volt. Sohasem szabad megfeledkeznünk ismereteinl< rendjcívüli hiányosságáról. A fosszilis flórák sohasem eléggé ismertek. Emellett kisebb-nagyobb időbeli és térbeli hézagok ékelődnek közéjük, amelyeket csak feltevésekkel tudunk áthidalni. Indokolt feltevés az, hogy ha területünkön egy faj egy előttevaló és egy utánaköveticező flórában visszahagyta maradványait, a közbülső időben is tagja volt flóránknalc.
A mellékelt táblázaton a Fagaceae és Aceraceae családok időbeli elterjedését hazánkban nemzetségek és szekciók szerint ábrázoltuk.
A felsorolt adatokból kitűnik, hogy az egyes fajok, illetve nemzetségek élettartama a hazai harmadidőszakban rendkívül különböző volt. Bevonulási idejük nincs kapcsolatban eltűnésük időpontjával. Tanulmányunk szerény keretei nem engedik meg az adatok minden tekintetben való elemzését. Csak a következőkre kívánunk kitérni. Vissza