Az egri vár története

Előszó

A vár egyetlen megmaradt középkori épületében, az elmúlt évtizedekben helyreállított gótikus palotában találjuk az egri püspökség és a vár történetét bemutató (1. kép). A palota, a középkor egri püspökeinek egykori lakóhelye országos mértékkel mérve is nagy értéket képvisel. Egyetlen hegyen épült, várban önállóan álló, lakható állapotban levő gótikus palotánk. Falai korábban is álló épületek részleteit őrizték meg számukra.
A palota legrégebbi része a gótikus folyosó hátfala, amelyben különböző időben készült gótikus ajtókat és ablakokat látunk. Ez a fal eredetileg a vár XIII. században épült északi falának nyugati részéhez tartozott, amely a Tömlöcbástyában feltárt erős öregtoronyhoz csatlakozott. A XIV-XV. században az északi várfallal párhuzamosan, attól mintegy 10 méterre - a hegy meredek lejtőjének irányában - egy másik várfalat építettek. A régi és új várfal közti területen épületet emeltek, amelyekbe a régi várfalban elhelyezett ajtókon át juthattak be. A XV. század 70-es éveinek elején ezeknek az épületeknek helyén - egyes részeinek felhasználásával - új püspöki palotát építtetett Bekensloer János püspök, Mátyás király később hűtlenné vált diplomatája. Ekkor készültek a földszinten a nagyméretű, dongaboltozatos termek, amelyek közül az egyikben került bemutatásra az 1552-es nagy ostromot visszaverő hős védők várkapitányának vörösmárvány sírkőlapja (2. kép). A helyiséget a XVIII. században börtönként, majd kápolnaként használták. Hátfalán a rabok egyikének festménye látható (3. kép). Vissza