Az Egyesült Államok katonai doktrinája

Történelmi vázlatok (1945-1965)

Szerző

Julian Lider

Szerkesztő

Fedor János

Fordító

Pálos Tamás

Budapest

'Julian Lider: Az Egyesült Államok katonai doktrinája ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	473 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Néhány megjegyzés a terminológiáról és a periodizálásról	5
A "Feltartóztatás" doktrinája (1947-1952)	13
1947 előtt	13
Az amerikai külpolitika "törekvései" és "irányelvei"	17
A "feltartóztatás" doktrínájának kialakulása	24
A "feltartóztatás" első tapasztalatai	29
A katonai doktrína problémái 1947-1949-ben	37
Az 1947-1948-as katonai politika	45
Az "erőpolitika" meghírdetése	47
A NATO megalakulása	51
Ázsiai próbálkozások	57
A totális háborúra készülődés (1949-1950)	58
A koreai háború bonyodalmai	64
A "feltartóztatás" doktrínájának bírálata	72
A "felszabadítás" doktrínájának és a "tömeges megtorlás" stratégiájának kialakulása	76
A"felszabadulás" doktrínája	76
Az "új szemlélet" katonai politikának és a "tömeges megtorlás" stratégiájának kialakulása	81
Az "elrettentés" doktrínája	90
Mi újat helyezett kilátásba az "új szemlélet"?	93
A totális nukleáris háború néhány problémája	100
A totális nukleáris háború doktrínájának diadala	100
Totális háború - nukleáris háború	102
A stratégiai légi haderő - a fő ütőerő	105
Az első csapás döntő szerepe	107
Tegerentúli támaszpontok létesítése - a totális háború doktrinájának elválaszthatatlan eleme	114
A háború időtartama és a "készültségi erők" problémája	116
Az Egyesült Államok területének védelmével kapcsolatos problémák	119
A szövetségesek, az előretolt állásokban folytatott harc stratégiája és a nemzetközi méretekben "kiegyensúlyozott fegyveres erők"	123
A légierők döntenek el minden háborút	124
A "tömeges megtorlás" doktinájának időszaka (1953-1956)	126
Az "új szemlélet" időszakának katonai politikája	126
A szárazföldi haderő ellentámadása, vagy még egyszer a "kiegyensúlyozott fegyvere erők" elméletéről	128
A "tömeges megtorlás" doktrinájának két főpróbája	133
Az "új szemlélet" évei (1953-1956)	139
A NATO a "tömeges megtorlás" doktrínájának rendszerében	144
A "tömeges megtorlás" stratégiájának bírálata	150
A "tömeges megtorlás" védelme	162
Az 1957-es válság és a "korlátozott" háborúk elmélete	168
Az Egyesült államok stratégiai helyzetében 1957-ben bekövetkezett fordulat	168
A "korlátozott" háborúk elmélete - a meghatározás problémája	177
A háborús célok korlátozása	180
A fegyverek korlátozása	182
A hadműveletek méreteinek korlátozása és a célpontok megválasztása	194
A terület korlátozása	197
A precedens	198
Hogyan lehet a háborút korlátozott keretek közt tartani?	200
A totális háború viselésére való képesség - a háború korlátozásának fő feltétele	204
A "korlátozott" háborúhoz szükséges különleges haderő	205
Milyen háborúkra kell felkészülni? Az erők fokozatos alkalmazása, vagyis a "rugalmas reagálás" stratégiája	208
A "korlátozott" háborúk elméletének forrása és jelentősége	212
Következtetések, célkitűzések, követelelések	219
Kivezető út keresése, avagy az elgondolások zűrzavara	222
Az "elrettentés" három fajtája és a stratégiai doktrína felülvizsgálatának irányai	222
A sebezhetetlenség elvesztése és ennek következményei a "tömeges megtorlás" stratégiája szempontjából	224
Az "első csapás" is kétséges	228
A hadügyminisztérium válasza: "az elrettentést szolgáló erők terén nincs hézag"	231
A "stratégiai vákuum", s a totális háború új stratégiájának keresése	234
A stratégiai ütőerők korlátozott alkalmazásának elgondolása: a "korlátozott megtorlás" és változatai	246
A "kiegyensúlyozott fegyveres erők"- új kiadásban	251
A totális háború szószólói nem hátrálnak: a "légi háború" elmélete új kiadásban	258
Az egyes fegyvernemek szerepe és feladatai- elgondolások és ellenvélemények	264
A szárazföldi erők képviselőinek elgondolásai	264
A légierő képviselőinek elgondolásai	275
Repülőgépek vagy rakéták?	280
Az érintkezési pont: az előretolt állásokban folytatott harc stratégiája	283
A nukleáris ütőerők sebezhetőségeinek csökkentése, ennek irányai: aktív vagy passzív védelem?	288
Az 1958-1960-as évek katonai politikája	292
A tömbök és a táaszpontok az 50--es évek végén	298
Az Északatlantai Szövetség (NATO)	298
Európán kívűl	306
A támaszpontok szerepe a rakétakorszak stratégiájában	309
A totális stratégiáról	317
Új irányzatok	317
A "közvetett agresszió", a "lokális" és a "nem hagyományos" háborúk	324
Az irány ugyanaz: a fegyverkezés fokozása	336
Az 1961-1965-ös évek katonai politikája	340
Az 1961-1965-ös évek katonai doktrínája	351
Sikerül-e megerősíteni a NATO-t?	357
A totális stratégiáról	368
Határozott fordulat követelése	369
"Hosszan tartó konflikus". "Totális stratégia" szükségessége	375
Katonai-ipari komplexum	382
Bíráló hangok	384
A "Johnson-doktrína"	387
Perspektívátlanság	390
Két befejező megjegyzés	393
Függelék
Jegyzetek	399
Első rész	399
Második rész	409
Harmadik rész	414
Negyedik rész	419
Ötödik rész	424
Hatodik rész	434
Hetedik rész	457