Az egyetemes tizedes osztályozás gyakorlati alkalmazása

Előszó

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO), mely a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (Federation International de Documentation = FID) osztályozási rendszere, a legismertebb és világszerte legelterjedtebb könyvtári, bibliográfiai és dokumentációs célra használt szakrendszer. Használata hazánkban igen régi hagyományokkal rendelkezik. Már az ETO elődjét, a Dewey Tizedes Osztályozását is használták hazánkban a századforduló idején, sőt erre a szakrendszerre éppen egy magyar ember, Mandello Gyula egyetemi tanár, a Közgazdasági Szemle szerkesztője hívta fel a FID elődjének, a brüsszeli Nemzetközi Bibliográfiai intézet megalapítójának, Paul Otletnak és Henry La Fontaine-nek a figyelmét. A Dewey-féle Tizedes Osztályozást hazánkban elsőként 1900 óta Szabó Ervin használta, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában. A Közgazdasági Szemle pedig már 1902-től Dewey jelzeteivel közölte a közgazdasági irodalom kurrens jegyzékét. Mindketten kapcsolatban álltak a brüsszeli intézettel, amely Szabó Ervint kérte fel a "Bibliographia Universalis" c. kiadványsorozat bibliográfiájának összeállítására. Ez "Bibliographia Economica Universalis" címen 1904-ben Szabó Ervin összeállításában jelent meg és a címlapon Szabó Ervin és Mandello Gyula neve együtt szerepel P. Otlet és H. La Fontaine nevével. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás francia nyelvű első kiadásának megjelenése (1907) után ennek a rendszernek hazai alkalmazására akkor került sor, amikor Szabó Ervin a Fővárosi Könyvtár vezetője lett és itt az 1910-es évektől vált számára lehetővé a tizedes osztályozás brüsszeli változatának bevezetése, melyet azonban a társadalomtudományi jellegű könyvtár céljai szerint módosított.
Szabó Ervin a Fővárosi Könyvtárban nemcsak bevezette az ETO használatát, hanem oktatta, terjesztette is azt és 1912-ben megjelentette kőnyomatos formában táblázatait is "A Fővárosi Könyvtár osztályozása. Átdolgozott decimális klasszifikáció" címen. E kezdeményezés után egész sor könyvtár átvette az ETO használatát, Kőhalmi Béla folyóiratában, a Könyvtárügyi Szemlében 1916-ban "Decimális seregszemle" címmel tesz bizonyságot az ETO hazai elterjedéséről. Ennek későbbi jelentős állomásai: a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet Könyvtára (az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ elődje) 1923-ban, a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára 1936-ban tér rá az Egyetemes Tizedes Osztályozás használatára. Ebben a korszakban jelenik meg Káplány Géza könyvtártani munkája második köteteként az ETO rövidített táblázata nyomtatásban. Vissza