| Bevezetés | |
| Az idők teljessége és a világ népei | |
| A római birodalom Krisztus születése táján | 1 |
| Társadalmi berendezkedésében és kulturális viszonyaiban a legnagyobb mértékben egységes; a császárság | |
| A provinciális közigazgatás | |
| Az egységes művelődés | |
| A hellénizmus | |
| A keleti kultuszok vándorlása Nyugatra | |
| E folyamat tetőpontja (Kr. u. 3. sz.) | |
| A császárkultusz | |
| A synkretismus tetőpontja: Krisztus születése táján; rokonvonásai a keresztyénséggel: | |
| A váltságvallás jelleg | |
| A sacralis lakomák | |
| Az aszkézis | |
| Az öntudatlan monotheizmus | |
| A filozófia | |
| Erkölcsi állapotok | |
| A zsidóság | 8 |
| A diaszpóra-zsidóság | |
| "Koloniális" élete; religio licita | |
| A zsidó misszió | |
| A zsidó vallás monotheista jellege, mint fő vonzóerő | |
| Idegen hatások a diaszpóra-zsidóságban (Philo) | |
| A palesztinai zsidóság; vallásossága erősen törvényvallás jellegű és apokaliptikus | |
| A farizeusok | |
| A sadduceusok | |
| Az esszenusok és a samáriabeliek | |
| Az egyház a pogány Római Birodalomban | |
| Az egyház keletkezése és külső története 313-ig | |
| Jézus Krisztus | 12 |
| A jeruzsálemi gyülekezet | 13 |
| A keresztyénség terjeszkedése 313-ig | 14 |
| Az egyház egyetemes és önálló rész | |
| A terjeszkedés módozatai | |
| A keresztyénség vonzóereje a pogány világ felé | |
| A keresztyén misszió kezdetei (István megkövezése alkalmából) | |
| Pál; megtérése; missziós útjai; halála | |
| Jelentősége | |
| A Pál utáni kor (60-100); a római gyülekezet | |
| A keresztyénség továbbterjeszkedése kb. 100-tól | |
| A keresztyének társadalmi helyzete | |
| A keresztyének száma; a római gyülekezet létszáma | |
| Üldözések | 18 |
| Üldözések először a zsidók részéről | |
| Az államhatalom (császárok), mint a keresztyénség ellensége. | |
| Az üldözések oka | |
| A keresztyénüldözés egyik módja: a névtelen feljelentések. A császárok magatartása Trajanustól Caralláig | |
| Viszonylagos nyugalmi állapot Caracallától Philippus Arabsig | |
| A római állam általános keresztyénüldözésének kezdete Decius alatt. A lapsi | |
| Valerianus, Gallienus; utóbbi alatt viszonylagos türelem | |
| A végső harc megindulása Diocletianus alatt | |
| Constantinus és Licinius első tolerantia-rendelete: a kereszténység religio licita. Az ú. n. milánói rendelet | |
| A polémia | |
| Az apologéták | |
| Az egyház belső fejlődése körülbelül 100-ig | |
| Az első pünkösdtől körülbelül 100-ig | 23 |
| Tanfejlődés | |
| Különböző keresztyén irányok | |
| Szervezet: diakónia, prezsbiter, püspök | |
| A jeruzsálemi egyház tekintélye | |
| Erkölcsi élet | |
| Istentisztelet | |
| Az összejövetelek napja | |
| Egyházfegyelem | |
| A keresztség | |
| Körülbelül 100-tól 313-ig, a "katholikus" egyház kialakulása | 26 |
| A katholikussá válás folyamatának kezdetei | |
| A Didaché és a Poimén | |
| A változást előidéző okok: zsidóság és gnoszticizmus | |
| A zsidó-keresztyénség sorsa Jeruzsálemben és annak eleste után | |
| A közönséges zsidó-keresztyén irány | |
| A gnosztikus zsidó-keresztyénék | |
| A zsidó-keresztyén szekták vége az arab hódítás következtében | |
| A gnózis: jellemzése, keletkezési helye és képviselői | |
| Marcion | |
| Marcion túlfeszített paulinista | |
| Kánona | |
| A marconita egyház | |
| Marcion egyházának sorsa | |
| A gnosztikus válság leküzdése; a katholikus egyház alapjainak kiépítése. Első az újszövetségi kánon | |
| A "symbolum" | |
| A monarchikus püspökség | |
| A püspök szerepe az egyházkormányzatban | |
| Az ordines maiores és az ordines minores | |
| A klérikus és laikus elem megkülönböztetése | |
| Különbség városi és falusi püspök között | |
| A zsinatok | |
| A metropolitaság | |
| A pátriárkaság | |
| Róma útja a pápaság felé | |
| Montanus | |
| A montanismus | |
| A szekta sorsa | |
| A keresztyén theologia kialakulása és fejlődése; különböző theologiai irányok és iskolák | |
| A theologia | 38 |
| A keresztyén theologia (dogma) kialakulása | |
| Az apologéták mint theologusok | |
| Az első katholikus theologia még nem alkot zárt gondolatmenetet | |
| Irenaeus | |
| Tertullianus | |
| Cyprianus | |
| A keleti theologiai tudományosság: Alexandriai Kelemen | |
| Origenes | |
| Munkái | |
| Origenes tanait illetőleg keresztyén neoplatonikus | |
| Theologiájának központi fogalma a Logos | |
| Christologiai tanvita | 44 |
| A Logos-christologia | |
| A monarchianusok: a dinamisztikus monarchianusok. A két Theodotus, Samosatai Pál | |
| A patripassianusok: Noetus és Praxeas | |
| Sabellius (sabellianusok) | |
| Tertullianus kialakítja a trinitas tanát | |
| Chiliasmus | 46 |
| A pogányság nagy szellemi ellenhatása | |
| A neoplatonismus | 47 |
| A neoplatonismus pogány képzeteket igyekszik a keresztyénségtől kölcsönvett eszmékkel egybeolvasztani | |
| Ammonius Sakkas, Plotinus, Porphyrius, Jamblichus | |
| A neoplatonismus filozófiájának elméleti alapja pantheista metafizika | |
| A manichaeismus | 48 |
| Az alacsonyabb pogány rétegekben hódító synkretista vallásalakulat | |
| Mani és tanítása | |
| A manichaeista egyház sorsa | |
| A Mithras-kultusz | 50 |
| Kultikus továbbfejlődés és keresztyén életformák | |
| A kultusz továbbfejlődése | 50 |
| Gyülekezőhelyek | |
| A gyülekezőhelyek elnevezése | |
| A bazilikastílus | |
| Az oltár | |
| A katakombák | |
| A keresztség és katechumenatus | |
| Küzdelem Róma és az északafrikai egyházak között az eretnek-keresztség érvényessége felett | |
| Az istentisztelet | |
| Az eucharisztia | |
| Az áldozat fogalmának alkalmazása az úrvacsorára | |
| Az agapé és eucharisztia szétválasztása | |
| A vasárnap | |
| Az év-ciklus | |
| Küzdelem a húsvét napja meghatározása körül | |
| A népies-kultusz | |
| Erkölcsi életformák | 55 |
| A családi élet | |
| Az egyház magatartása a pogány játékokkal és világi foglalkozásokkal szemben | |
| A felebaráti szeretet. A rabszolgák iránti magatartás | |
| A fényűzés és vagyon problémája | |
| Az aszkézis s vele kapcsolatban a magasabb és alacsonyabb erkölcsiség tanítása | |
| Az egyházfegyelem | |
| Novatianus-féle egyházszakadás | |
| A peccata venialla és a peccata mortalia közti megkülönböztetés | |
| A római birodalmi egyház kora (313-590) | |
| A császári valláspolitika | |
| Nagy Constantinus és fiai | 59 |
| Nagy Constantinus | |
| Homo politicus. Vallásossága | |
| Kedvezményei az egyház iránt | |
| Lelki kétarcúsága (a pogánysággal nem szakít gyökeresen) | |
| Keresztyén hite belső életében | |
| Nagy Constantinus fiai. Atyjuk türelmes politikája helyett a pogányság megsemmisítésére törekszenek | |
| Julianus | 62 |
| Ijfúkori évei a császárságig | |
| Mint császár a keresztyénség ellensége | |
| Pogány alapokon birodalmi egyházat akar kiépíteni | |
| A Julianus utáni császárok valláspolitikája | 63 |
| Nagy Theodosius és Gratianus: a katholikus egyházat egyedül elismert államvallásnak jelentik ki | |
| A katholikus hitet ediktumban teszik mindenkire nézve kötelezővé | |
| Pogányellenes rendeletek; templomrombolások | |
| A pogányság lassú haldoklása | |
| I. Justinianus bezáratja az athéni iskolát | |
| A paganus (pogány) szó keletkezése | |
| Misszió | |
| A keresztyénség a görög-római világon kívül | 64 |
| Arméniában | |
| Perzsiában | |
| Abesszíniában | |
| A gótmisszió (Ulfilas) | |
| A frankok megtérése. Az ír- és skótmisszió | |
| "Eigenkirche"-rendszer | |
| Szellemi élet és theologiai tudományosság | |
| Theologiai iskolák, nagy theologusok | 66 |
| A 4. és 5. század, mint a dogmafejlődés virágkora | |
| Keleti theologiai iskolák | |
| Az új-alexandriai iskola | |
| Az antiochiai iskola | |
| A nyugati egyházi tanítók, Északafrika központtal | |
| Hieronymus, Ambrosius | |
| Augustinus | 67 |
| Élete | |
| Munkái | |
| Kegyessége | |
| Istenfogalma | |
| Bűn- és kegyelemtana | |
| Tanítása az egyházról | |
| Az egyház és állam egymáshoz való viszonya | |
| Dogmaharcok | |
| A homousios-vita | 71 |
| Arius | |
| Tanítása és a Nicaenum | |
| Athanasius és a 2. oekum. zsinat (Konstantinápoly) | |
| Apollinaris, Nestorius, Eutyches és a monophysita harcok | 72 |
| Apollinaris | |
| Nestorius és Cyrillus harca a theotokos jelző felett | |
| Az 3. oekum. zsinat (Efézusban) | |
| A perzsa nestorianusok | |
| Eutyches; a chalcedoni zsinat | |
| A monophysita harcok | |
| A soteriologia felett vívott harcok | 75 |
| A küzdelem előzményei; a keleti és nyugati iskolák ellentéte | |
| Pelagius | |
| Tagadja az eredendő bűnt | |
| Tanítványai: Coelestius és Eclanumi Julianus | |
| A semipelagianus küzdelem | |
| Az egyház belső fejlődése | |
| A keresztyén élet | 77 |
| Az erkölcsi színvonal süllyedése | |
| Könyörületesség és szeretetmunkásság | |
| Az egyház magatartása a rabszolgákkal szemben | |
| Az egyház hatása a törvényhozásban és a kulturában | |
| Az egyházfegyelem hanyatlása | |
| Donatus mozgalma az egyházfegyelem érdekében | |
| Augustinus és a karthagói disputa | |
| Priscillianus | |
| A mozgalom vége s az első hivatalos eretnekkivégzés | |
| A szerzetesség | 80 |
| Keletkezését előidéző hatások | |
| A remete vagy anakoréta élet; Antonius | |
| A klastromi élet: Pachomius | |
| Női klastromok | |
| A remeték és szerzetesek élete. A stylites | |
| A szerzetesi eszmény terjedése | |
| Szerzetesi szabályok | |
| A szerzetesség haszna | |
| A szerzetesség veszedelme és káros hatása | |
| Alkotmány és kultusz | 83 |
| Az egyházi főhatalom | |
| A klérus kiváltságai | |
| A cölibátus | |
| Istentisztelet | |
| Prédikáció | |
| Karácsony, advent | |
| Szentek, Mária és az angyalok tisztelete | |
| Ereklye- és képtisztelet | |
| A Szentföldre való zarándoklás | |
| Egyházi művészet | |
| A római pápaság kialakulása | 85 |
| A középkor egyháztörténete (590-1517) | |
| Nagy Gergelytől VII. Gergelyig (590-1073) | |
| A keleti egyházi állapotok | 88 |
| I. Justinianus alatt a birodalom felemelkedése, az arianiusmus megtörése | |
| A ceasaropapismus teljes kialakulása | |
| A pogányság utolsó erejének megtörése | |
| Egységre törekvés a theologiában | |
| I. Justinianus utódai alatt a birodalom összezsugorodása | |
| Heraklius és a monoergista és monotheletista küzdelmek | |
| A képvita | |
| A belső egyházi állapotok erős erkölcsi süllyedést mutatnak | |
| A theologiai tudományosság sivársága; az areopagita misztika | |
| A kultuszban a formaságok uralma | |
| Az egyház állapota Nyugaton | |
| A frank nemzeti egyház, Nagy Gergely és az angolszászok megtérése | 91 |
| A frank egyházi állapotok züllöttsége | |
| Ugyancsak Itáliában erős süllyedés | |
| Nagy Gergely a pápaság felemelője | |
| Az angolszászmisszió | |
| A szerzetesség továbbfejlődése | |
| A theologiai tudományos élet terméketlensége | |
| A vallásos és erkölcsi élet (mélyponton) | |
| A Karolina-korszak | 93 |
| Martell Károly és Kis Pippin. A Donatio Constantini | |
| Nagy Károly; az egyház kormányzatát teljesen a kezébe veszi; egyházi reformjai | |
| A Karoling-renaissance | |
| III. Leó császárrá koronázza | |
| Nagy Károly után a pápai hatalom emelkedése. Az ál-izidori gyüjtemény. A pápai pornokrácia százada | |
| A misszió, a theologiai és kulturális élet hanyatlása | |
| Szakadás a keleti és nyugati egyház között | 97 |
| A pápai egyház fénykora (1073-1294) | |
| A wormsi konkordátumig (1122.) | |
| A cluny-i reform és az invesztitúra-harc | 98 |
| A német birodalom felemelkedése; I. vagy Nagy Ottó egyházi hűbér-fejedelemségeket alapít | |
| Odo apát elindítja a cluny-i reformmozgalmat | |
| III. Henrik, a reformmozgalom híve | |
| VII. Gergely | |
| Eszménye egy universalis theocratia | |
| Az invesztitúra-harc VII. Gergely és IV. Henrik között | |
| A harc továbbfolytatása | |
| A wormsi konkordátum: az invesztitúra-harc vége | |
| A keresztes háborúk; misszió | 101 |
| Az Iszlám keleti hódításai s keresztyénüldözése | |
| Az első keresztes hadjárat: Amiens-i Péter, II. Orbán pápa | |
| Összesen hét (nyolc) keresztes hadjárat | |
| A hadjáratok anyagi és szellemi visszahatása | |
| A még pogány európai népek megtérése | |
| A szerzetesség továbbfejlődése Nyugaton; a lovagrendek; a szerzetesi vallásosság | 103 |
| A ciszterciták, karthauziak és prémontreiek rendje | |
| A Johannita-rend | |
| A templárius-rend | |
| A Krisztus-misztika (Krisztus-devóció); Clairvaux-i Bernát. Az areopagita misztika | |
| Az egyházi tudományosság; a skólasztika kezdetei | 104 |
| Berengar és Laníranc úrvacsoravitája | |
| Canterbury-i Anselmus, az első nagy skolasztikus | |
| A realizmus és nominalizmus ellentétének kérdése | |
| Abaelardus Péter, a dialektikai módszer mestere | |
| A pápai világuralom kora (1122-1294) | |
| A pápaság világhatalma tetőpontján | 106 |
| A pápaság küzdelme a világhatalomért Rómában | |
| A Hohenstauf-ok ellen | |
| III. Ince a "világ ura" | |
| II. Frigyes, Konradin. A pápaság végső diadala, de ugyanakkor világhatalmának megtörése a francia Anjouk befolyása következtében | |
| A pápaság egyházi sikerei azonban állandóak: a pápa az egyház egyetlen törvényhozója | |
| Az egyház legfőbb bírája és kormányzója | |
| Befolyásának biztosítására kiépíti a kuriális szervezetet | |
| A nagy eretnekségek és az inkvizíció | 109 |
| A katharosok. Pauliciánusok. Bogomilek | |
| Tanításuk a manichaeismusig kiélezett dualizmus | |
| A waldensek a nyugati szellemtől életrehívott szekta | |
| Waldes és követői | |
| Céljuk az apostoli egyházi állapotok visszaállítása | |
| Keresztes hadjárat az eretnekségek ellen | |
| Az inkvizíció | |
| A koldulórendek; a vallásos népélet; az egyházi és vallási ellenzék | 111 |
| A koldulórendek keletkezésének előzményei | |
| Assisi-beli Ferenc | |
| Vallásosságának alapvonása az öröm | |
| A rend gyors felvirágzása és elterjedése | |
| Domokos és dominikánusok | |
| A karmeliták és az ágostoni remeterend | |
| A koldulórendek szervezete és munkatere | |
| A lateráni zsinat végzései | |
| Transsubstantiatio | |
| Áldozás és gyónás | |
| A babonás vallásosság terjedése | |
| Vallási ellenzék: a minoriták | |
| Joachim de Floris | |
| A pantheista-libertinus misztika és a szkepszis | |
| Az egyház uralma a tudományban és művelődésben | 114 |
| Aquinói Tamás | |
| Duns Scotus János | |
| Az egyház hatása a költészetre és a képzőművészetre: Walther van der Vogelweide, Dante; a román és a gót templomstílus | |
| VIII. Bonifáctól a reformációig (1294-1517) | |
| Előreformáció és renaissance | |
| A pápai világuralom bukása; az avignoni pápaság | 115 |
| VIII. Bonifác túlzott világuralmi igényei | |
| IV. (Szép) Fülöp a pápát megalázza | |
| Az avignoni pápaság | |
| A pápa és Bajor Lajos küzdelme | |
| Az avignoni pápaság pénzügyi politikája | |
| A szerzetesi élet hanyatlása | |
| Orccam Vilmos és iskolája a via moderna | |
| A misztika felvirágzása, Eckhart mester | |
| A kettős, majd hármas pápaság (az Ú. N. "nagy nyugati egyházszakadás", a pisai zsinatig) | 118 |
| Avignon és Róma sikertelensége létrehozza a hármas pápaságot. | |
| Wiclif és Husz | 119 |
| Az egyházi elégedetlenség forradalmi megmozdulásokban tör ki Angliában | |
| Wiclif és lollhardjai | |
| Wiclif tanítása | |
| Csehországban, főként Wiclif hatására | |
| Husz János | |
| A konstanzi és bábeli reformzsinatok; a huszitizmus további sorsa | 121 |
| A zsinat visszaállítja az egységes pápaságot | |
| Huszt megégetik | |
| Az egyházi reformkísérletek eredménytelenek maradnak | |
| A bázeli zsinat; unió a görög és a római egyház között | |
| A huszita háborúk; az utraquisták, vagy calixtinusok; a táboriták | |
| Az utraquisták a bázeli egyesség után megsemmisítik a táboritákat | |
| A "cseh-morva atyafiak" | |
| Külső sé belső egyházi állapotok a reformzsinatok után, a reformáció küszöbéig | 124 |
| A pápaság teljes elvilágiasodása | |
| A nyugati nemzeti államok egyre több egyházi hatalmat ragadnak magukhoz | |
| Az egyház belső állapota a mélyponton állott | |
| Theologiában erős hanyatlás. Kivétel Cusa Miklós és Kempeni (Kempis) Tamás | |
| A boszorkányhit | |
| Savonarola aszkétikus-demokratikus-theokratikus uralma Firenzében | |
| A renaissance és a humanizmus egyházi vonatkozásai | 126 |
| Előzményei és keletkezése | |
| Az olasz renaissance-pártfogók és Petrarca | |
| A Medici-akadémia | |
| Németországban; Reuchlin János | |
| Desiderius Erasmus Roterdamus | |
| Munkássága | |
| Tanítása | |
| A renaissance képzőművészetének képviselői és német földön | |
| A reformáció kora | |
| Luther Márton | 129 |
| Élete 1509-ig | |
| Küzdelme a "kegyelmes Istenért" | |
| Az Isten igazságossága kegyelem, melyet hit által nyerhetünk el | |
| A búcsú | |
| II. Julius és X. Leó jubileumi búcsúja | |
| Tetzel János; a 95 tétel | |
| X. Leó megindítja ellene az eretnekeljárást | |
| Luther Cajetanus előtt | |
| Miltitz Károly közvetítő kísérlete | |
| A lipcsei disputa | |
| Kiadja három reformátori iratát, mire a pápa minden követőjével együtt kiátkozza | |
| A wormsi birodalmi gyűlés előtt | |
| A wormsi ediktum | |
| A lutheri reformáció további sorsa | 136 |
| Luther a Wartburgban | |
| Karlstadték reformjai Wittenbergben; Luther visszatérése | |
| A lutheri mozgalom terjedése | |
| Luther és Karlstadt; Luther és Münzer Tamás | |
| Luther és a parasztforradalom; házassága | |
| Luther és a humanisták: Melanchthon | |
| Hutten Ulrik | |
| Erasmus | |
| Zwingli és a svájci reformáció kezdetei | 138 |
| Zwingli élete zürichi papságáig | |
| Küzdelme a "Reislaufen" ellen | |
| Reformátori felfogásának kimélyülése | |
| Reformátori iratai | |
| Zürich a reformáció útjára lép | |
| A kappeli csata | |
| Reformátori iránya erősen radikális jellemű | |
| Úrvacsoratana | |
| Luther ellentétes felfogása az úrvacsoráról | |
| Christologiai álláspontjuk is különbözik | |
| A marburgi kollokvium | |
| Ellentétes felfogásuk oka | |
| A németbirodalmi reformáció további sorsa az augsburgi vallásbékéig (1525-1555) | 142 |
| A speyeri birodalmi gyűlés: protestáció | |
| A Confessio Augustana | |
| A schmalkaldeni szövetség | |
| Az augsburgi interim | |
| Az augsburgi vallásbéke | |
| A béke jelentősége | |
| A lutheri reformáció jelleme és eredményei | 144 |
| "Sola fide." | |
| A lutheránus egyházi élet | |
| Egyházalkotmány | |
| Theologia | |
| Iskolázás | |
| Hatása a művészetre | |
| A gazdasági életre | |
| Kálvin János | 146 |
| A genfi reformáció kezdetei | |
| Genf a kaosz szélén | |
| Kálvin élete megtéréséig | |
| Megtérése; az Institutio | |
| Farel Genfben maradásra kényszeríti | |
| Genfi küzdelmei és száműzetése; házassága | |
| Visszatér Genfbe | |
| Az Ordonnances ecclésiastiques | |
| Vezérlőgondolata munkásságában és küzdelmeiben | |
| Genfi küzdelmeinek jellemzése | |
| Genfi ellenfelei: Castellio Sebestyén | |
| Bolsec Jeromos | |
| Servet Mihály | |
| Munkásságának jellemzése | |
| Segítőtársai | |
| Kálvin és a zwingliánusok; Kálvin és a lutheránusok | |
| A kálvinizmus | 154 |
| Kálvinizmus mint a protestantizmus megmentője | |
| Kálvin predesztinációtana | |
| Úrvacsora | |
| Istentisztelete | |
| Egyházalkotmánya | |
| Ministres | |
| Docteurs | |
| Anciens | |
| Diacres | |
| Vénérable compagnie | |
| Consistoire | |
| A konzisztórium független az állami befolyástól | |
| A kálvinizmus hatása az államban | |
| A gazdasági életben | |
| A szellemi életben | |
| A reformáció útja Európában | 158 |
| Franciaországban | |
| Németalföldön | |
| Skóciában | |
| Angliában és az íreknél | |
| A skandináv államokban | |
| Poroszországban, Livlandban, Estlandban és Kurlandban | |
| A lengyel-litván birodalomban | |
| Cseh- és Morvaországban | |
| Olasz- és Spanyolországban | |
| A reformáció mellékirányai | 160 |
| Az anabaptizmus | |
| A mennoniták | |
| Misztikus-spekulatív irányok | |
| Az antitrinitárizmus | |
| Az ellenreformáció kora (1560-1689) | |
| A római katholikus egyház restaurációja | 162 |
| A spanyol egyházi reformmozgalom | |
| A jezsuitarend: Loyola | |
| A rend szervezete | |
| Vallásossága az Exercitia Spiritualia alapján | |
| Via purgativa | |
| Via illuminativa | |
| Via unitiva | |
| Erkölcstana | |
| Probabilismus | |
| Reservatio mentalis | |
| Directio intentionum | |
| A rend célja | |
| Működésének színtere | |
| A trienti zsinat | |
| A restauráció és ellenreformáció egyéb fegyverei | |
| Az ellenreformáció harcai a kontinensen | 167 |
| A német birodalomban | |
| A harmincéves háború | |
| A westfaliai béke | |
| Franciaországban | |
| Németalföldön | |
| Skóciában | |
| Anglia az ellenreformáció korában | 170 |
| Erzsébet | |
| A puritánok az anglikán egyház ellen | |
| I. Jakab és I. Károly | |
| Forradalom, majd polgárháború | |
| A Westminster-zsinat | |
| Az independentismus | |
| Cromwell Olivér | |
| Cromwell mint "Lord-protector" | |
| Cromwell egyháztörténeti jelentősége | |
| Vallásszabadság | |
| Quakerek | |
| A Stuart-restauráció és Orániai III. Vilmos | |
| A protestantizmus belső fejlődése az ellenreformáció korában | 174 |
| Theologiai ellentétek a lutheránizmusban | |
| Formula Concordiae | |
| Kriptokálvinizmus, és a református hitvallás térhódítása | |
| Orthodox lutheri dogmatizmus kialakulása | |
| Irénikus theologusok | |
| A lutheri ortodoxia kora, virágkora a lutheri építő irodalomnak, énekköltésnek | |
| Arminianus küzdelem | |
| A dordrechti zsinat | |
| Voetius és a coccejanismus | |
| A református Hollandia egyik fő jellemvonása a türelem | |
| Az egyéb országbeli reformátusok és a dordrechti zsinati (dogmatikai) határozatok | |
| A református theologia fejlődése | |
| A római katholicizmus belső fejlődése az ellenreformáció korában | 177 |
| A gallikánizmus | |
| Szaléziánusok és trappisták rendje | |
| A babonaság erősödése és terjedése | |
| Theol. tudományosság | |
| Jansenismus | |
| Quietista misztika | |
| A felvilágosodás kora (1690 tájától - 1814 tájáig) | |
| A felvilágosodás jellemzése és egyházi vonatkozásai | 178 |
| Keletkezése | |
| Bölcsője: Hollandia | |
| Angliában | |
| Franciaországban | |
| Németországban | |
| Jellemvonása: racionalizmus | |
| Moralizmus | |
| Optimizmus | |
| Utilitarizmus | |
| "Das natürliche System der Geisteswissenschaften" | |
| Értéke | |
| Hibái | |
| A pietizmus | 180 |
| Követeli: a pietást | |
| Az aktivitást | |
| Az elkülönülést | |
| Református talajról ered | |
| Spener | |
| Francke | |
| Zinzendorf | |
| A pietizmus érdeme | |
| A methodizmus | 182 |
| Hanyatlás az angol vallásos életben | |
| Wesley és Whitefield | |
| A methodizmus terjeszkedése és munkássága | |
| A methodizmus értéke | |
| A római katholicizmus a felvilágosodás korában | 184 |
| A rekatholizációs törekvések lanyhulása; a jezsuitarend feloszlatása | |
| A róm. kath. egyház a német birodalomban | |
| A francia forradalom | |
| A konvent és Napoleon r. kath. egyházelleni intézkedései | |
| A legújabb kor (1814-1914) | |
| Általános áttekintés | 185 |
| A kor egymást felváltó fő áramlatai: a romantika | |
| A liberalizmus | |
| A szocializmus | |
| A római katholikus egyház a legújabb korban | 186 |
| A pápai befolyás erősödése | |
| IX. Pius; Mária szeplőtelen fogantatásának dogmája | |
| A "Syllabus" | |
| A pápai csatlakozhatatlanság dogmája; az egyházállam megszüntetése | |
| A "Kulturkampf" | |
| XIII. Leó | |
| X. Pius; a modernizmus ellen | |
| A római katholicizmus ereje és gyengesége | |
| A német protestantizmus | 190 |
| Vallásos ébredés a napoleoni háborúk után | |
| Unió-törekvések | |
| Nagy német theologusok | |
| A műveltek és nagyvárosi tömegek elegyháziatlanodása | |
| A belmisszió | |
| Az angolszász protestantizmus | 192 |
| Vallásos ébredés és különböző irányok az anglikán egyházban | |
| A dissenterek | |
| A skót "Free Church" | |
| Az északamerikai protestantizmus | |
| A protestantizmus egyebütt | 193 |
| Hollandiában; a "Gereformeerde Kerk" | |
| Franciaországban és Ausztriában | |
| A keleti egyházak sorsa a reformáció kora óta | 194 |
| A külmisszió a legújabb korban | 195 |
Folytatás Microsoft-tal