Az egyidejűség titkai

Fülszöveg

ÖTVÖS LÁSZLÓ
Hajdúnánáson született 1930-ban. Debrecenben lelkipásztori oklevelet szerzett 1955-ben, és a pártállam idején hátratételek között - végzettségének megfelelően - működött. A rendszerváltás óta több (35) önálló műve jelent meg, négy hasonmás bibliakiadást szerkesztett, adott ki, szerepel az Irodalmi Kislexikonban és a Debreceni Irodalmi Lexikonban.
Eddig megjelent verseskötetei: A második mérföldül (1989), Béthel (1992), Szivárvényfényü zsoltárok (1995), A csoda aranyszála (1996), Októberi orgonaillat (1997), Ablakom égre nyílik (1999), Bibliás országjárás (2003), Mester és tanítvány (2005), A hála illata (2006). Egy válogatott verseket tartalmazó kötetét eszperantó nyelvre fordították (2000).
Nívódíjak, tudományos fokozatok (Dr., PhD.) és irodalmi elismerések mellett 1994-ben megkapta a Nagykunsá-gért-díjat, hat év múlva pedig az Év Emberévé választották Amerikában. Az aranydiplomát 2005-ben, a Hajdúnanás városért kitüntető díjat 2008-ban vette át.
Debrecenben... Tovább

Fülszöveg

ÖTVÖS LÁSZLÓ
Hajdúnánáson született 1930-ban. Debrecenben lelkipásztori oklevelet szerzett 1955-ben, és a pártállam idején hátratételek között - végzettségének megfelelően - működött. A rendszerváltás óta több (35) önálló műve jelent meg, négy hasonmás bibliakiadást szerkesztett, adott ki, szerepel az Irodalmi Kislexikonban és a Debreceni Irodalmi Lexikonban.
Eddig megjelent verseskötetei: A második mérföldül (1989), Béthel (1992), Szivárvényfényü zsoltárok (1995), A csoda aranyszála (1996), Októberi orgonaillat (1997), Ablakom égre nyílik (1999), Bibliás országjárás (2003), Mester és tanítvány (2005), A hála illata (2006). Egy válogatott verseket tartalmazó kötetét eszperantó nyelvre fordították (2000).
Nívódíjak, tudományos fokozatok (Dr., PhD.) és irodalmi elismerések mellett 1994-ben megkapta a Nagykunsá-gért-díjat, hat év múlva pedig az Év Emberévé választották Amerikában. Az aranydiplomát 2005-ben, a Hajdúnanás városért kitüntető díjat 2008-ban vette át.
Debrecenben él, szabadúszóként az irodalommal foglalkozik, a Doktorok Kollégiumában irodalmi szekcióelnök, a Népi írók Baráti Társaságában a Czine Mihály Keletmagyarországi Műhelyt vezeti.
Szerepek a Kulimár János által szerkesztett 2000 ÉVES ÜT, a Hétköznapi Igézetek, a Szellemi végrendelet. Mint a gyöngyhalász. Életjelek, tollal és ecsettel c. antológiákban.
Simándy Pálról (2000), Czine Mihályról (2007), Szenei Molnár Albertről (2007), Kiss Tamásról (2008) tanulmánykötetet írt.
Cseh Károly egyhelyütt így jellemzi: „Eredendően áhítattal áldott alkat ö, aki a múlandóban is érzi a maradandót: a teremtő Szellemet Az ő tájain nemcsak mezők és házak vannak, de bibliai földek és otthonok is."
Ez a kötete emlékezés, hiszen az író hatvan éve debreceni polgár, köszönet, hiszen Hajdúnánás város megtisztelte, köszöntés, hiszen a Kunok Első Világtalálkozóját e verseskötettel üdvözölheti.
" -' •. I/ '
¦ i . ' ' ' ' í ^
fi"


'f

Vissza