Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban

Szerző

Dr. Földvári József

Lektor

Dr. Horváth Tibor

Dr. Rácz György

Budapest

'Dr. Földvári József: Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	353 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	11
A témaválasztás indokolása	11
A tanulmány felépítése	12
A bűncselekmény fogalmi meghatározásának a fejlődése	14
A burzsoá büntetőjogtudományban	14
A társadalmi szempontok elhanyagolásának okai	14
A klasszikusnak nevezett Liszt-Beling-féle meghatározás	15
A klasszikus fogalom elleni támadások	18
A finalizmus kialakulása	20
A szocialista büntetőjogtudomány és törvényhozás álláspontja	21
Megoldandó feladatok a fogalom-meghatározás során	21
A szocialista büntetőjogtudomány eredményei	23
A megoldásra váró kérdések	24
A szovjet büntetőtörvényhozásban történt szabályozások	26
A Btá. és az új Btk. bűntett-fogalma	27
A magatartás
A természetes cselekményfogalom	29
Az ellene felhozott észrevételek	29
A testiesség (Körperlichkeit) hiányzik a gondatlan bűncselekményeknél	32
Saját álláspontunk	34
Kísérletek a cselekmény fogalmának más fogalommal történő felváltásra, illetőleg eltérő cselekményfogalom alkotására	35
A törvényi tényállás, fogalmának alapulvétele	35
Büntetőjogi cselekményfogalmak	36
A magatartás fogalmának általunk adott meghatározása és e fogalom elemzése	44
A magatartás alapfogalom jellege	44
A használt kifejezések értelmezése	45
A cselekvés lényegének a feltárása	47
A mulasztás	54
Az eredmény és a magatartás viszonya	54
A magatartás-egység meghatározása	55
A magatartás társadalomra veszélyessége	59
Történeti áttekintés a társadalomra veszélyesség fogalmának értékesítéséről	59
A fogalom használata a szocialista társadalmi rendet megelőző korokban	59
A fogalom felhasználásának jogosultsága	61
A fogalom törvényi meghatározása	63
A társadalomra veszélyességnek a Btk-ban adott meghatározása és e meghatározás elemzése	64
A magatartás társadalomra veszélyessége és a törvényi tényállások eltérő megfogalmazása közötti kapcsolat	64
Azoknak az értékeknek a meghatározása, amelyek megtámadása veszélyesnek minősül	68
A társadalomra veszélyesség megvalósulása	69
A társadalomra veszélyesség fajai	74
Ki értékesíti e fogalmat	74
Az időpont szerepe és jelentősége	79
Minek a tulajdonsága a társadalomra veszélyesség; az objektív és a szubjektív társadalomra veszélyesség egymáshoz való viszonya és jelentősége jogrendszerünkben	82
A magatartás tényállásszerűsége és a bűnösség	86
A törvényi tényállás fogalmának a kialakulása	86
A rabszolga- és a hűbéri társadalom büntetőjoga	87
A törvényi tényállás fogalmának rohamos fejlődése a kapitalizmus időszakában	90
A törvényi tényállás és a jogellenesség közötti viszony, a jogellenesség értelmezése	93
A törvényi tényállás értékelése a fasizmus időszakában	95
A törvényi tényállás fogalmának általunk adott meghatározása és e meghatározásból adódó kérdések vizsgálata	96
A bűnösség és a tényállásszerűség viszonya	97
A büntetéssel fenyegetettség és a tényállásszerűség viszonya	102
A társadalomra veszélyesség és a tényállásszerűség viszonya	103
A bűncselekmény fogalma és a tényállászerűség közötti viszony	111
A bűncselekmény-egység és többség elhatárolására vonatkozó elméletek, azok bírálata és az elhatárolódásra vonatkozó felfogásunk	115
A bűncselekmény-többség értékelésénél érvényesülő felfogások	115
A kumuláció elvének érvényesülése	115
Álláspontunk a büntetések összegezésével kapcsolatban	118
Az abszorpció elvének kialakulása	119
Az aszperáció elvének kialakulása	121
A bűncselekmény-egység és többség elhatárolására vonatkozó felfogások	122
Az eredmény alapulvétele	122
A célzat alapulvétele	128
Az okozati összefüggés alapulvétele	130
A cselekmény alapulvétele	132
A törvényi tényállás alapulvétele	140
Büntetőtörvénykönyvünk rendelkezéseinek vizsgálata az egység és a többség elhatárolása szempontjából	143
A Btá. megalkotását követő időkben felmerülő problémák okai; a valódi és a látszólagos halmazat elhatárolásának alapjairól vallot felfogások	144
A halmazat tartalmi jellegű meghatározásának mellőzése Btk-nkban	147
A törvényhozó állásfoglalása az egység és a halmazat elhatárolása elvi alapjainak vonatkozásában	151
Az elhatárolásra vonatkozó álláspontunk kifejtése; a korábbi fejezetekben nyert eredmények értékelése	153
A valódi és a látszólagos alaki halmazat	161
Az alaki halmazatra vonatkozó felfogások történeti áttekintése	161
A római jog álláspontja	161
Az alaki halmazat a glosszárok munkáiban	162
Az alaki halmazat rendszerbeli helyével kapcsolatos állásfoglalások	163
A bűncselekmény-egységként történő kezelés kialakulása	163
Az anyagi halmazattól való eltérő értékelés indokolása	164
A cselekmény jelentőségének elismerése	166
A halmazati értékelés híveinek álláspontja	166
Az alaki halmazat esetében alkalmazandó büntetésre vonatkozó felfogások	168
Az abszorpció elvének érvényesülését hirdető nézetek	168
A szankciók kombinálásának lehetőségét hirdető nézetek	171
A súlyosabb törvény kiválasztása	172
Az alaki halmazatra vonatkozó magyar irodalom áttekintése	172
A Csemegi-kódex megalkotása előtti állásfoglalások	172
A Csemegi-kódex állásfoglalása	174
A Csemegi-kódex megalkotása utáni állásfoglalások	176
Az alaki és az anyagi halmazat egymástól való elhatárolása	180
A valódi és a látszólagos alaki halmazat egymástól való elhatárolása	181
Az elhatárolásra vonatkozó korábbi nézetek	181
Saját álláspontunk az elhatárolás kérdésében	184
A Btk. inkdokolásában rögzített álláspont ismertetése	187
Gyakorlati példák az elhatárolással kapcsolatban	189
A valódi és a látszólagos anyagi halmazat	204
Az alaki és az anyagi halmazat eltérő és hasonló sajátosságai	204
A valódi és a látszólagos anyagi halmazat; az elő- és az utócselekmények értelmezése	204
A büntetlen elő- és utócselekmények az irodalomban	207
Az elő- és utócselekmények büntethetőségének kérdése	214
Mindegyik cselekmény büntetendő; a cél-eszköz viszony értékelése	214
A büntetlen előcselekmény esetei	230
A büntetlen utócselekmény esetei	238
A folytatólagos bűncselekmény	246
Kialakukálásának okai, fennmaradásának létjogosultsága	247
A folytatólagosság értékelése a büntetőjog kezdeti szakában	247
A folytatólagos bűncselekmény kialakulásásnak okai	249
A Német Demokratikus Köztársaságban lefolyt vita ismertetése	256
Kurt Cohn tanulmánya	256
Walter Orschekowski tanulmánya	258
Joseph Streit tanulmánya	259
Erich Bucholz tanulmánya	260
A vita anyagának az összegzése	262
A folytatólagos bűncselekmény alkalmazási körének változása a társadalmi tulajdon elleni bűntettek elbírásánál	263
A folytatólagos bűncselekmény fogalmának az értekesítése a magyar bírói gyakorlatban	267
Az egységbefoglalásnál irányadó szempontok	267
A folytatólagos bűncselekmény értékesítésének jogi alapja	273
A folytatólagos bűncselekmény és a Btk. vonatkozó rendelkezése	277
A folytatólagos bűncselekmény létjogosultsága	277
Az egységbefoglalás feltételei	279
A büntetés kiszabása folytatólagosság esetében	280
Az elévülés és a bizonyítás problémái	282
A törvényi egység és a visszaesés	285
A bűncselekmény-egység fajai	285
A természetes egység	285
Mesterséges egységi konstrukciók: a bírói és a törvényi egység	288
A visszaesés értékelése a büntetőjogban	303
A visszaesés értékelése terén végbement történeti fejlődés áttekintése	304
Néhány külföldi törvényi szabályozás ismertetése; a hazai jogfejlődés áttekintése	309
A visszaeséssel összefüggő elméleti kérdések felvetése és tisztázásuk megkísérlése	319
A jelenleg hatályos jog vonatkozó rendelkezéseinek ismertetése	329
Irodalom	335

Témakörök

Dr. Földvári József

Dr. Földvári József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Földvári József könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem