Az egyszeregytől az integrálig

Előszó

Egérfogó a matematika. Ha benne vagy, nehezen találsz utat, amely korábbi, matematikától mentes lelkiállapotodba visszavezetne. Hosszadalmas volna, ha ennek a jellegzetes tünetnek okát akarnók adni. így tehát csak a következmények megállapításával fogunk foglalkozni.
Ennek az «egérfogó tulajdonságnak» első következménye : kevés a matematikus pedagógus. Ritkán egyesül a matematikai tudás könnyen érthető előadásmóddal. Ebből ered rögtön a második következmény : művelt emberek és művelődni vágyók «matematikai alacsonyabbrendűség-komplexum»-a.
Senki se értsen félre. Nem támadni akarok, ellenkezőleg: védekező állást foglalok el. Mert rendkívül szokatlan, hogy laikus merészelje a tudományok legszigorúbbikát magyarázni.
De mivel jól megfigyeltem saját szenvedéseimet és láttam iskolatársaim küzködését, megérett bennem az az elhatározás, hogy matematikai élményeimet tudásomnak már valamely alacsonyabb fokán feljegyzem Hisz az «egérfogóról» kialakult meggyőződésem szerint jogos a félelmem, hogy néhány év múlva magam sem találom meg a kivezető utat.
De még egy másik nyomós ok is késztetett vállalkozásomra. Minden tudományba, de mindennapi életünkbe is egyre mélyebben hatol be a matematika és a matematikai módszerek és fogalmak. És semmiképpen sem kielégítő - majdnem kultúrbotránynak nevezném - hogy egy félig-meddig komoly értekezés olvasója egyszerre hieroglifák egész birodalmával kerülhet szembe, amelyek megijesztik és elrettentik az olvasástól; de megtörténhetik, hogy a kevés számú beavatott gúnyos mosolyát kell zsebretennie. Nem a relatívitás és kvantumelmélet matematikai magasságairól van szó, ilyen eset bármelyik közgazdasági vagy orvosi lapban is előfordulhat. A statisztikát ne is említsük, az ma már - elsősorban az angolszász országokban - teljes egészében matematika. Belopózott azonban a matematika hétköznapi nyelvünkbe is. Az újságok «középértékekről» írnak, «átlaghőmérsékletet», «maximális teljesítményt», «görbék kritikus pontjait» és «erőtereket» emlegetnek: csupa olyan kifejezés, melyet a köznyelv a matematikától és a matematikai fizikától kölcsönzött. Vissza