Az éhes város

Fülszöveg

Ha levetjük morális gátlásainkat, valóban könnyűszerrel gazdagok és sikeresek lehetünk? És ennek sosem fizetjük meg az árát? Erre keresi a választ Molnár Ferenc első, 1901-ben megjelent kisregénye, amely rögtön elismerést és hírnevet hozott szerzőjének. A szatirikus, komoly társadalomkritikát megfogalmazó könyv főhőse Orsovai Pál (született Hollánder Izidor) banktisztviselő, aki abbáziai egészségügyi kúrája során elhatározza, hogy egy érdekházasság révén - elveszi egy chicagói milliárdos naiv lányát - karriert csinál. S valóban: innentől kezdve az erkölcstelen, buta, semmihez sem értő-ráadásul férjnek is csapnivaló-Orsovai lakásának kilincse ki sem hűl: egymás kezébe adják pénz- és hataloméhes miniszterek, helyi érdekű és országos politikusok, újságszerkesztők. A regényben felvonulnak a századelő magyar közéletének j tipikus figurái, világos képet kapunk a korabeli társadalom működéséről, amelyben a korrupció megszokottnak számít. A szatirikus ábrázolás mellett a kötetben... Tovább

Fülszöveg

Ha levetjük morális gátlásainkat, valóban könnyűszerrel gazdagok és sikeresek lehetünk? És ennek sosem fizetjük meg az árát? Erre keresi a választ Molnár Ferenc első, 1901-ben megjelent kisregénye, amely rögtön elismerést és hírnevet hozott szerzőjének. A szatirikus, komoly társadalomkritikát megfogalmazó könyv főhőse Orsovai Pál (született Hollánder Izidor) banktisztviselő, aki abbáziai egészségügyi kúrája során elhatározza, hogy egy érdekházasság révén - elveszi egy chicagói milliárdos naiv lányát - karriert csinál. S valóban: innentől kezdve az erkölcstelen, buta, semmihez sem értő-ráadásul férjnek is csapnivaló-Orsovai lakásának kilincse ki sem hűl: egymás kezébe adják pénz- és hataloméhes miniszterek, helyi érdekű és országos politikusok, újságszerkesztők. A regényben felvonulnak a századelő magyar közéletének j tipikus figurái, világos képet kapunk a korabeli társadalom működéséről, amelyben a korrupció megszokottnak számít. A szatirikus ábrázolás mellett a kötetben megmutatkozik Molnár másik nagy prózaírói erénye: hitelesen ábrázolja azokat a lélektani folyamatokat, amelyek kérlelhetetlen erővel terelik az eseményeket a drámai lezárás felé. A téma elévülhetetlenségén kívül ez a másik oka annak, hogy Molnár csaknem százhúsz éves bestsellere ma is
> tanulságos, lebilincselő olvasmány.
. IMI ____¦¦!!^^¦¦!^¦!^^^^¦¦¦![^M
„Azon a napon, amikor ezek a cikkek megjelentek, már jelentkezett nála egy csomó építész. Az első, aki hírhedt antiszemita volt, így érvelt:
- Remélem, nem valami zsidóval fogja csináltatni ezt a gyönyörű munkát
A második zsidó volt, és így szólt:
- Remélem, mint jó zsidó, zsidó emberrel építteti az intézetet
Orsovai kénytelen volt előkelő mosollyal közbevágni:
- Bocsánat, nem vagyok zsidó.
Az építész elpirult, és abban a biztos tudatban távozott, hogy ha ő volna az egyedüli építész a világon, akkor se ő építené a munkanélküliek tanyáját.
Aztán egy egész klikk jelentkezett. Ezek az urak nem a maguk számára kérték a munkát, hanem azt kérték, hogy ne Lénárt Istvánnal építtessen. Ez a szegény Lénárt egymaga harcolt ez ellen a nagy klikk ellen, amelyben országos nevek is voltak. Önálló szellem volt, s a klikk állandó szánalmas röhögése közepette minden erejéből kereste a magyar stílt. Minden pályázaton elbuktatták, kevés volt a munkája, ellenben az összes fiatal építész prófétaként tisztelte. Zseniális öregember volt, de semmi érzéke nem volt a csalás és a politika iránt, hát nem boldogult." Vissza