Az elátkozott királyok I-VII.

Fülszöveg

A Vaskirály:
A világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót.
A Vaskirály e sorozat első darabja, amely Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel és érdekfeszítő regényességgel. A király ekkorra már letörte a feudális nagyurak harcias gőgjét, legyőzte a flamandokat, megzabolázta az angolokat Aquitaniában, még a pápaságot is uralma alá hajtotta s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó szeme előtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Akaratával egyetlen hatalom merészelt szembeszegülni, a templomos lovagok rendje, de a Vaskirály e befolyásos, gazdag szervezet ellenállását is megtörte s a szolgálatába állította. S miközben Szép Fülöp az udvarban és a csatamezőkön ellenfeleivel és ellenségeivel harcol, az olvasó megismerheti az udvari életet, tanúja lehet a királyi családban elkövetett sorozatos házasságtöréseknek, a diplomáciai cselszövéseknek, az ármánykodásoknak. Ám egy napon Szép Fülöp meghal. A trónját és országát legidősebb fia, X. Lajos örökli. hogyan alakul a sorsa az új királynak és Franciaországnak? Erre már a sorozat következő darabja adja meg a választ.

A megfojtott királyné:
A második kötet, a A megfojtott királyné a környezete által csak civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen felségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. a házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát.
Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Korona és méreg:
A Korona és méreg a francia író nagy ívű történelmi regényciklusának harmadik darabja, A megfojtott királyné folytatása. X. Lajos király, a Civakodó, a Vaskirály gyengekezű utóda megszabadult első feleségétől, a szép, kacér Burgundi Margittól: megfojtotta börtönében a hűtlen királynét. Feleségül veheti hát Magyarországi Klemenciát, a gyönyörű, tiszta erkölcsű nápolyi hercegnőt. Az új hitves szelíd alázattal szereti szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot. Remény van rá, hogy Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit. Míg Lajos ébredező lelkiismeretével viaskodik, az ország nagyjai a hatalomért, rangért, vagyonért csatáznak, a legalantasabb, legvéresebb eszközöktől sem riadva vissza. A kíméletlen harcnak áldozatul esik maga Lajos is: alighanem méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak már a gyász idején készülnek a végső, nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat?
Druon ezúttal is mesteri kézzel szövi-bogozza az izgalmas cselekményt, lelkiismeretes pontossággal és hitelességgel idézve meg a kalandos, színes, a szerelemben gáláns, a hatalmi harcokban kegyetlen, véres francia középkort.

Az ősi törvény:
Az előző kötetben a Korona és méreg-ben megismert szép Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először üres. Király nincs, sőt pápa sincs. A bíborosok sehogy sem tudnak megegyezni. Az uralkodó szokásjog nem mutat kiutat az előállt veszélyes helyzetből. Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia egy ősi törvényre hivatkozva a férfiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajosnak meggyilkoltatott első feleségétől ugyan már volt gyermeke, de lány, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy Johannának nem is Lajos az apja...
Klemencia és Lajos gyermeke végre megszületik. És fiú! De kereszteléskor megmérgezik a csecsemőt. Postumus János mindössze néhány napig élhetett. A régens, a Vaskirály fia azonnal megkoronáztatja magát. Ő V. Fülöp király, aki Kapuzáró gúnynévvel vonul be a történelembe. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti, akit a befalazott Jakobinus-templomban hosszú alkudozások után csak azért választanak meg, mert halálos betegnek hiszik. Ám a megmérgezett csecsemő mégsem a kis királyfi, hanem egy cseregyerek volt, de ezt csak kevesen tudják. És a titkot szigorúan őrzik. Vajon fény derül-e rá egy napon, és vajon hogyan alakul Franciaország és elátkozott királyai további Sorsa?

Franciaország nőstény farkasa:
A Franciaország nőstény farkasa a francia író nagy ívű történelmi regényciklusának ötödik darabja, Az Ősi törvény folytatása. A regény központi alakja, főhősnője Szép Fülöp leánya, Izabella királyné. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
Vajon hogyan alakul az elátkozott francia és angol királyok elátkozott sarjainak a sorsa, vajon akad-e köztük akárcsak egy is, aki elfoglalhatja az őt megillető trónt és megtörve az átkot, jobbra fordíthatja hazája sorsát? Erre a kérdésre a sorozat következő kötete adja meg a választ.

Liliom és oroszlán:
A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat hatodik könyve. A szinte véletlenül trónra került - először régensnek kinevezett, majd Izabella mellőzésével a francia főurak által uralkodónak elismert - első Valois-király, VI. Fülöp udvarában pezseg a lovagi élet, ám a gáláns lovagok sem válogatnak az eszközökben, ha az érdekeikről, pénzről, hatalomról van szó. Robert d' Artois sem riad vissza sem az okirathamisítástól, sem a gyilkosságtól, hogy visszaszerezze ősi birtokát - nem csoda hát, hogy menekülnie kell.
Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward anyja, Izabella jogán, igényt támaszt a francia trónra. Ezzel kezdetét veszi a százéves háború.
De mi történt a francia trón igaz örökösével, Szép Fülöp véletlenül életben maradt unokájával? A kötet Postumus János szomorú sorsának a történetével zárul. János életének titka csak dajkájának a halálos ágyon tett gyónásából tudódik ki - későn. Az elátkozott királyok sarjain beteljesül az ősi átok.

Az országvesztő:
Az országvesztő "Az elátkozott királyok" című sorozat folytatása. Javában dúl a százéves háború. Gyengekezű, szeszélyes, lobbanékony, szenvedélyén uralkodni nem tudó király kerül Franciaország trónjára: II. János, akit "Jó" Jánosként is emlegetnek, bár ha valaki, ő egyáltalán nem szolgált rá erre a jelzőre. Néhány év alatt szétzülleszti az országot: miközben Edward angol király és Navarrai Károly egyre nyilvánvalóbban szövetkeznek ellene, neki csak egy dolgon jár az esze: miként álljon bosszút szeretője, Spanyol Károly meggyilkolásáért. A regény egyik legemlékezetesebb fejezete a roueni lakoma: a király rajtaüt a vidáman lakmározó urakon (akik közt ott vannak Spanyol Károly gyilkosai is), és nagy vérfürdőt rendez köztük. Szeszélyes birtokadományaival, illetve birtokelkobzásaival csaknem az egész nemességet maga ellen hangolja, de még így is további baklövések sorozatára van ahhoz szükség, hogy Edward, a Fekete Herceg, vígan végigrabolhassa az országot, sőt 1356-ban Poitiers-nél hatezer emberével tönkreverje a huszonötezres francia sereget, és fogságba ejtse a francia királyt. Az eseményeket a "pápacsináló" Périgord bíboros szemszögéből látjuk, ő meséli el színes, rendkívül eleven stílusban, csapongva, mégis jól követhetően II. János példátlan országvesztését - közben természetesen ő is fondorkodik és intrikál, finoman és okosan, hogy valamiképp megmentse Franciaországot a három részre szakadástól. Vissza