Az elektroacélgyártás gyakorlata

Fülszöveg

Mintegy harminc évvel ezelőtt Németországban kiadták egy kisebb munkámat az elektroacélgyártás gyakorlatáról, amely később több nyelven - egyebek között oroszul is - megjelent. A könyv az elektroacélgyártással foglalkozó mérnökök és művezetők részére készült és a kérdésekkel tisztán gyakorlati szempontból foglalkozott. A második világháború előtti években új kiadás előkészítése folyt, de megjelentetésére a háború miatt már nem kerülhetett sor. Közben a könyv tartalmának nagy része el is avult és amikor az elektroacélgyártás gyakorlatával foglalkozó magyar nyelvű könyv megírására került sor, meg kellett állapítanom, hogy régi munkámból semmi sem maradhat meg és az egész könyvet újra kell írni.
A harminc évvel ezelőtt megírt mű egyike volt az első olyan könyveknek, amelyek az addig általában titokban tartott gyártási eljárásokat részletesen leírták. A könyv az elektroacél gyártásának gyakorlatát olyanok számára is hozzáférhetővé tette, akik azzal addig még nem is foglalkoztak. Magamnak német, svéd, angol stb. gyárakban való foglalkoztatásom során apránként kellett a titokban tartott és féltékenyen őrzött olvasztási eljárásokat elsajátítanom. Ez nemcsak a villamos ívkemencékre, hanem a nagy periódusszámú indukciós kemencékre is vonatkozott.
Harminc év tapasztalatait igyekeztem olyan összeállításban átadni a fiatalabb kohászoknak, hogy a munkájukban segítségükre legyenés az első nehézségeken átsegítse őket. Ezek a tapasztalatok mindvégig a bázisos eljárás hívévé tettek, így többnyire ennek az eljárásnak a jelentőségét emelem ki. Bár részletesen tárgyalom a savas eljárásokat is, jelentőségük - az acélöntvénygyártást kivéve - véleményem szerint kisebb.
A mű csak az acélgyártás és a kemence falazásának gyakorlatát tárgyalja részletesen, a kemence kivitelezésével, elrendezésével és gazdaságossági stb. kérdésekkel nem foglalkozik, mert egyrészt ez a kereteket meghaladta volna, másrészt elég bő szakirodalom áll e kérdések iránt érdeklődők rendelkezésére.
A könyv nem mindenütt használja az újabb magyar szakkifejezéseket, valamint a fonetikus írást. Így pl. az öntecs, tuskó szavak helyett inkább a Szovjetunióban és világszerte használt ingot kifejezés szerepel.
A hosszú évtizedek alatt felgyűlt feljegyzések tömegének rendezése és kiválogatása nagy munkát igényelt. Ennek a hatalmas anyagnak a rendezésében, dokumentálásában, s nem utolsósorban a fordítás és leírás munkájában legnagyobb támaszom feleségem volt, aki súlyos betegen is fáradhatatlan munkatársam volt a könyv elkészítésében, s ezért elsősorban neki fejezem ki hálás köszönetemet.
Őszinte köszönettel tartozom Vécsey Béla kartársamnak, a könyv lektorálásánál végzett munkájáért, főleg azért az önzetlen lelkesedéséért, amellyel a kézirat mondatszerkezeti és stílushibáinak kiküszöbölésén fáradozott.
Fogadják a fiatal kohászok a könyvet olyan jóakarattal, mint amilyen örömmel a több évtizedes tapasztalatokat átadni igyekeztem.
Budapest, 1955. január
Kerpely Kálmán Vissza