| Előszó | 5 |
| A kapcsolók | 7 |
| A száraz kontaktus | 7 |
| Olajozott érintkezők | 8 |
| A villamos "kenés" | 8 |
| A szinkronizált kapcsoló | 9 |
| A korszerű szerelés | 11 |
| A "háromlyukú" forrasztóón | 11 |
| A nyomtatott ék | 12 |
| A nyomtatott lap tervezése | 13 |
| A forrasztás nélküli "forrasztás" | 14 |
| Flexiblis nyomtatás | 17 |
| A mártóforrasztás | 18 |
| Az oldható csatlakozók | |
| Oldalrugós banándugó | 20 |
| Sokpólusú csatlakozó | 20 |
| Tuchel-csatlakozó | 20 |
| Előregyártott kábelkorbács | 22 |
| Kihúzható érintkezők | 23 |
| "Öncsatlakozók" | 23 |
| A jelfogók | 24 |
| A megbízhatatlan jelfogó | 24 |
| Felhasított érintkezőrugó | 24 |
| A reed-relé | 25 |
| A jelfogó gerjesztőárama | 26 |
| A reed-relék | 27 |
| Hol a zárt mágneskör | 27 |
| Nyugvó érintkező | 27 |
| "Érintkezős nélküli" reed-relé | 27 |
| Polarizált reed-relé | 28 |
| Az áramirány és a polaritás | 29 |
| Az áramirány | 30 |
| Egy elnevezés következménye | 31 |
| Fordítsuk-e meg az áramirányt? | 31 |
| Áramköri számítások | 33 |
| Három ellenállás | 33 |
| Négy ellenállás | 34 |
| A 24 V-os doboz | 34 |
| A műszer belső ellenállása | 34 |
| 15 A-es áram mérése 10 A-es műszerrel | 34 |
| Karácsonyfaizzók | 34 |
| A 10 W-os ellenállás | 36 |
| Hány W-os ellenállás szükséges | 37 |
| Párhuzamosan kapcsolt telepek | 38 |
| Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása | 39 |
| Ellenállás-tetraéder | 40 |
| Ellenálláskocka | 40 |
| Áthidalt ellenállások | 40 |
| Ellenálláshuzalból készült rács | 40 |
| Végtelen ellenálláslánc | 43 |
| Az 1 ohmos doboz | 44 |
| A 3 kapcsolatú doboz | 44 |
| Az összetevők kiszámítása | 44 |
| Feszültségosztók, potenciométerek | 45 |
| Háromféle potenciométer | 45 |
| Átkötött potenciométer | 46 |
| Sorba kapcsolt potenciométerek | 47 |
| Keresztbe kapcsolt potenciométerek | 47 |
| A feszültségosztó belső ellenállása | 47 |
| Az áram hőhatása | 48 |
| A kriptonlámpa | 48 |
| Az ólomszálú biztosíték | 48 |
| Az akkumulátorok biztosítéka | 48 |
| Izzó huzal | 49 |
| Az ideális izzólámpa | 50 |
| A villamos fűtés hatásfoka | 51 |
| Melegít-e az elektromágneses hullám? | 51 |
| Az elektroncsövek indulóárama | 52 |
| Amikor az indulóáram előnyös | 52 |
| Elhagyható-e az andó áramforrás? | 53 |
| Váltakozóáramból egyenáram | 53 |
| Energiaátalakító dióda | 54 |
| Hűthet-e az áram? | 55 |
| Telepes csövek fűtőszál-hőmérséklete | 55 |
| A termoelemes hőmérés hibája | 56 |
| Hőáramlás villamos hatásra | 57 |
| A mágnesesség | 58 |
| Mágnesezés széttöréssel | 58 |
| Mágnes a fejhallgatóban | 59 |
| A párhuzamos vezetők mágnestere | 60 |
| Az irányérzéketlen ferritantenna | 60 |
| A leejtett műszer | 62 |
| A felmágnesezés időtartama | 62 |
| A lágyvasas műszer | 63 |
| Iránytűk a kirakatban | 64 |
| A televízióképcső | 65 |
| Nagy vagy kicsi fényerőnél szebb a kép? | 65 |
| A szürke üveg | 66 |
| Száloptikás képcső | 67 |
| Robbanóanyag a lakásban | 68 |
| Miért okoz áramütést a készülékből kiszerelt képcső? | 69 |
| Amikor a tv. "nagyít" | 69 |
| A kép elmozdulása | 70 |
| Az ioncsapda | 70 |
| A televíziókészülék | 70 |
| Kis képcső vagy nagy képcső | 71 |
| A frekvenciaátvitel | 72 |
| Hány sor látható a képernyőn? | 73 |
| Tv a filmen, film a tv-n | 73 |
| A váltakozóáram | 75 |
| Miért váltakozóáram | 75 |
| A feszültségátalakítás | 76 |
| Az áramalakítók | 77 |
| A váltakozóáram effektív értéke | 78 |
| Huzalméretezés | 79 |
| Mennyi 10 mA + 10 mA? | 79 |
| Mit mérnek a műszerek | 79 |
| A váltakozóáram frekvenciája | 81 |
| Milyen szaporán villog az izzólámpa? | 82 |
| Remeg a műszer mutatója | 82 |
| Hogyan kerül be a pi? | 83 |
| Harmonikusok | 84 |
| Álharmonikusok | 84 |
| Váltakozóáramú ellenállás | 85 |
| A fáziseltolódás | 86 |
| Jósló áramkör | 87 |
| Feszültségfokozó RC-kör | 88 |
| Egy fázisból három fázis | 89 |
| A csomóponti törvény | 90 |
| A zavarbahozott W-mérő | 90 |
| A cos fi javítása | 92 |
| Számolás a váltakozóáramú ellenállással | 93 |
| Az eredő ellenállás szerkesztése | 93 |
| A feszültségejtő kondenzátor | 94 |
| Az előtét-kondenzátor | 95 |
| A feszültségejtő dióda | 96 |
| A terheléstől független osztó | 96 |
| Soros helyett párhuzamos kapcsolás | 97 |
| A rezgőkör | 98 |
| Rezgőkörök nélkül | 100 |
| Változatlan áramú kapcsolás | 101 |
| A megfelezett rezgőkör | 102 |
| A jósági tényező | 103 |
| Az induktivitás nélküli rezgőkör | 104 |
| A negatív rezgőkör | 105 |
| A rezgőkörből épített híd | 106 |
| Többértékű rezonanciagörbe | 106 |
| Egyenáram - váltakozóáram | 107 |
| A dióda hatása | 108 |
| A diódás áramkör belső ellánállása | 108 |
| Egyenáram vagy váltakozóáram? | 109 |
| Feszültségmérés csővoltmérővel | 111 |
| A keverékáram és a kondenzátor | 113 |
| Leég az ellenállás | 114 |
| Kisebb vezeték-keresztmetszet | 115 |
| A "kétoldali" effektív érték | 116 |
| Egyenirányítók | 116 |
| A zárlatos dióda | 116 |
| 1400 V helyett 450 V | 116 |
| A hibás Graetz | 117 |
| A kétfeszültségű Graetz | 118 |
| A műszer-egyenirányító | 119 |
| Feszültségkétszerezés egy diódával | 120 |
| Dióda kondenzátorral | 120 |
| Diódák és kondenzátorok | 121 |
| Hidraulikus kapcsolástechnika | 122 |
| A dualitás | 122 |
| A megszakított szűrőkondenzátor | 123 |
| Az induktivitás | 123 |
| Az eltekercselt transzformátorok | 124 |
| Zúzmaraképződés a távvezetéken | 124 |
| Induktivitás rezgő vasmaggal | 125 |
| Mire jó egy fél menet? | 126 |
| A "sajtóhibás" transzformátor | 126 |
| Mit jelent a vasveszteség? | 128 |
| Több fojtótekercs egy vasmagon | 128 |
| Az egyenáramú transzformátor | 129 |
| A hálózat egyoldalas terhelése | 130 |
| Az ellenállás-transzformtor | 131 |
| Az induktivitásdekád | 132 |
| Az erősítők | 133 |
| A "képzetes" tápfeszültség | 134 |
| Tranzisztor az elektroncsöves erősítőben | 136 |
| A neutralizálás és a negatív visszacsatolás | 137 |
| Erősítő helyett visszacsatolás | 138 |
| A katódkövető erősítő segédrács-kondenzátora | 139 |
| Elektroncsövek erősítőkben | 140 |
| A kicsi vagy a nagy belső ellenállás előnyös? | 140 |
| Melyik cső mire való? | 141 |
| Mikor nem kell a katódellenállást átblokkolni? | 143 |
| A katodin erősítése | 144 |
| Az anódáram-eltérés csökkentése | 144 |
| Az oszcillátorok | 146 |
| Oszcillátor vagy erősítő? | 148 |
| Hová tűnt a visszacsatolás? | 148 |
| Visszacsatolás az anód-rács kapacitáson | 149 |
| Az egyenáramú visszacsatolás polaritása | 151 |
| A "negatív visszacsatolású" oszcillátor | 152 |
| A fáziskritérium értelmezése | 152 |
| Az oszcillációs rácsáram | 153 |
| Van-e minden oszcillátorban visszacsatoló áramkör? | 154 |
| A neutralizálás | 155 |
| A gerjedés | 155 |
| Mekkora kapacitás kell a gerjedéshez? | 156 |
| Az árnyékoló kivezetése | 157 |
| Az oszcillátor önfrekvenciája | 158 |
| A hangvillás oszcillátor | 158 |
| A nehezen induló oszcillátor | 159 |
| A gáztöltésű csövek | 160 |
| Stabilizátorcsövek soros kapcsolása | 160 |
| Stabilizátorcső diódával | 160 |
| Stabilizátorcső kapcsolóval | 160 |
| A sötét referenciacsövek | 162 |
| A glimmerősítő | 163 |
| A stabilizátorcső tranzisztorral | 164 |
| A félvezető eszközök | 165 |
| A félvezetők és a radioaktivitás | 167 |
| A legnagyobb működési hőmérséklet | 168 |
| Miért kell hűteni a tranzisztorokat? | 168 |
| A tranzisztoros karóra | 169 |
| A hőkompenzálás | 170 |
| A legkisebb működési hőmérséklet | 171 |
| A legnagyobb működési feszültség | 172 |
| Lehet - 10 mV-tal tranzisztort működtetni? | 173 |
| Miért nincsenek a diódák feketére festve? | 174 |
| A tranzisztorok működése | 174 |
| Kétoldalas egyenirányító? | 177 |
| A kollektor és az emitter felcserélése | 178 |
| Miért gyakoribb a béta mint az alfa? | 178 |
| Lehet-e a h21b egynél nagyobb? | 179 |
| Emitterkapcsolás vagy báziskapcsolás? | 179 |
| Tranzisztorfajták | 181 |
| Miért éppen germánium? | 181 |
| Ha nem volnának lyukak | 182 |
| Lesz-e félvezető pentóda, heptóda? | 183 |
| Sokféle konstrukció | 185 |
| A félvezetők alkalmazása | 186 |
| A tranzisztorizált csatornaváltó | 187 |
| A megbízhatóság | 188 |
| Vákuumdióda vagy félvezető dióda? | 189 |
| Reaktanciacső vagy hangoló dióda? | 190 |
| A hangoló dióda | 191 |
| Miért éppen 5...6 V? | 191 |
| Zener-dióda-e minden Zener-dióda? | 191 |
| A Darlington-kapcsolás | 192 |
| Az éheztetett erősítő | 193 |
| A szikrázás | 194 |
| A kapcsoló szakítása | 194 |
| A jelfogó érintkezőpogácsái | 194 |
| A szikraoltó kondenzátor | 195 |
| A VDR mint szikraoltó | 196 |
| A kapcsolási idő | 196 |
| A robbanásmentes kapcsoló | 197 |
| "Mágneses" kapcsoló | 198 |
| A szikrázás és a rádióhullámok | 199 |
| Hol az antenna? | 199 |
| A szikrázó kommutátor | 201 |
| Ívhegesztés | 201 |
| A rendhagyó recsegés | 202 |
| Vételi zavarok | 203 |
| A zavarkutató rádió | 204 |
| A zavarelhárító rókavevő | 205 |
| A távvezeték hatása | 205 |
| Hogyan zavarnak az RH-készülékek? | 206 |
| Zavaró repülés | 207 |
| Zavarja-e a tv a rádiókat? | 208 |
| Orv televíziónézők ellen | 208 |
| Középfrekvenciás szűrő | 209 |
| A zaj | 210 |
| Az ellenállászaj és a teljesítmény | 211 |
| A rezgőkör zaja | 212 |
| Hogyan csökkenti a zajt a FM? | 213 |
| A telefonzaj-csökkentő szelén | 214 |
| A sörétzaj és a negatív visszacsatolás | 216 |
| Az RF-előfokozat csökkenti a zajt | 216 |
| Vezetőgyűrű a PL 500-on | 216 |
| A tranzisztorok zaja | 218 |
| A zajhőmérséklet | 220 |
| A hálózati búgás | 221 |
| Hálózati zavar az antennáról | 222 |
| A rezsó is okozhat rádiózavart | 222 |
| A "fordított" villásdugó | 224 |
| A zavaró távvezeték | 224 |
| Rövidrezárt forgórészű motor | 225 |
| Az Ohm-törvény | 226 |
| Mekkora az izzólámpa ellenállása? | 226 |
| Nem egyforma a diódák ellenállása? | 226 |
| Áram, feszültség nélkül | 228 |
| Áram-e a béta-sugárzás? | 228 |
| A szigetelőn átjutó áram | 228 |
| Szigetelő-e a vákuum? | 230 |
| A nemlineáris ellenállás | 230 |
| Kétdiódás kapcsolás | 231 |
| Lehet-e egyenirányítani VDR-ellenállással? | 231 |
| A dióda és az áramgenerátor | 232 |
| A bekapcsoláskor torzító rádió | 232 |
| Torzításcsökkentés nemlineáris ellenállással | 232 |
| A görbe karakterisztika | 233 |
| Nélkülözhető-e az elektronikában a nemlineáris ellenállás? | 234 |
| A dinamika expander | 235 |
| Ellenállás vagy tranzisztor? | 236 |
| Ejtőellenállás helyett tranzisztor | 236 |
| Induktivitás helyett tranzisztor | 236 |
| Az illesztés | 237 |
| Illesztés az erősáramú technikában | 238 |
| Fokozható-e a kivett teljesítmény? | 239 |
| Miért törekszünk optimális illesztésre? | 240 |
| Állandó teljesítményű áramforrás | 241 |
| Kétféle ellenállásnál azonos teljesítmény | 242 |
| Reflexiók a hálózaton | 243 |
| Fémes szigetelés? | 244 |
| Illesztő elemek | 245 |
| Van-e egyenáramú illesztőelem? | 246 |
| A szkin-hatás | 247 |
| A megnövekedett ohmos ellenállás | 248 |
| A behatolási mélység | 248 |
| A szkin-hatás és a vezetékszerkezet | 248 |
| A nagyfrekvenciás induktivitás | 252 |
| A két vezeték közötti szkin-hatás | 252 |
| Hol kell számolni a szkin-hatással? | 253 |
| A hasznos szkin-hatás | 254 |
| A kapacitás | 254 |
| A kondenzátor feltöltése egypóluson | 255 |
| A földelés hatása | 255 |
| Kondenzátor, azonos pólusú fegyverzetekkel | 255 |
| Feltöltés elektronok nélkül | 255 |
| A töltőáramkör záródása | 259 |
| Hogyan süthető ki a kondenzátor? | 259 |
| A kondenzátor belső ellenállása | 260 |
| A feltöltött kondenzátor súlya | 260 |
| A kapacitás a gyakorlatban | 261 |
| A forgókondenzátor | 261 |
| A barna kondenzátor | 261 |
| Elektorlitkondenzátorok váltakozófeszültségre | 261 |
| A keresztkapcsolású elektrolitkondenzátorok | 265 |
| Kondenzátorok kétpólusú kapcsolása | 265 |
| Párhuzamos csatolókondenzátorok | 266 |
| A tekercsek szórt kapacitása | 267 |
| A statikus voltmérő nem fogyaszt | 268 |
| Egypólusú áramütés | 269 |
| Furcsaságok a kondenzátorokkal | 270 |
| A kondezátorok csattanása | 270 |
| Feszültségmegoszlás kondenzátorokon | 272 |
| Kondenzátorok nemlineáris kisütése | 272 |
| Feltöltési és kisütési görbék | 273 |
| A dobozba zárt kondenzátorok | 274 |
| Az eltűnt energia nyomában | 275 |
| A szupervevő | 276 |
| A szelektivitás | 276 |
| A bemenőkör | 277 |
| A szuperfütty | 280 |
| A vad fütty | 281 |
| A kf-transzformátor | 282 |
| A szupervevők hangolása | 283 |
| A hangolási pontok | 284 |
| A sáv végén vagy az elején? | 284 |
| Hangolás Oriontonnal | 286 |
| A "távolbalátó" amatőr | 286 |
| Vassal vagy trimmerrel? | 287 |
| Varázspálca | 287 |
| Az oszcilloszkóp | 288 |
| A torzult színusz | 289 |
| Különleges ábra az ernyőn | 289 |
| Eltérítés mágnessel | 290 |
| Árnyékolóhenger | 290 |
| RC-tag kimenőjele az ernyőn | 290 |
| Az elektronsugárcsövek fényerej | 293 |
| Spirál alakú anódbevonat | 293 |
| Szögletes cső | 296 |
| Színes elektronsugárcsövek | 297 |
| A képátvitel alapjai | 298 |
| Számok a tv-technikában | 299 |
| Negatív vagy pozitív moduláció? | 301 |
| A szinkronjelek helyzete | 302 |
| Miért URH-n ad a tv? | 303 |
| Keverés az interkarrier-rendszerben | 303 |
| Az elektroncsövek zavaró jelenségei | 305 |
| Gázos-e a cső | 305 |
| A csillámszigetelő | 305 |
| A "megfutás" | 306 |
| Rácsellenállás nélküli üzem | 306 |
| Az ionárammal működő oszcillátor | 306 |
| A harmadik rács földelése | 309 |
| Szakadt harmadikrács-áramkör | 309 |
| A tv-eltérítés végerősítőcsövei | 309 |
| Pentóda vagy tetróda? | 310 |
| Az időszakos zárlat | 313 |
| Van-e zárlatveszélyes csőtípus? | 313 |
| A katód-fűtőszál szigetelés elromlása | 313 |
| A közbensőréteg-mentes katód | 315 |
| Mi a hosszú élet titka? | 315 |
| Furcsaságok a zajjal | 317 |
| Soros zajgenerátorok | 318 |
| Ellenállászaj-telep | 318 |
| A félvezető dióda zaja | 320 |
| Melegít-e a zaj? | 321 |
| Zajmentes ellenállás | 323 |
| A végtelen nagy zajfeszültség | 323 |
| A zajos kondenzátor | 325 |
| Számok az elektrotechnikában | 326 |
| Illeszkedő mértékrendszer | 326 |
| Ellenállásszekrény | 328 |
| Mestertranszformátor | 330 |
| Ellenállás-sorozatok | 331 |
| Miért E6? | 333 |
| Az 59,57 ohmos ellenállás | 335 |
| Mi lenne, ha...? | |
| Ohmos ellenállás nélkül | 337 |
| Kondenzátorok nélkül | 338 |
| Az 50 Hz | 339 |