Az élelmiszeripar szervezésének alapelvei

Szerző

Budapest

'G. G. Gilelysz: Az élelmiszeripar szervezésének alapelvei ' összes példány

Kiadó:	Élelmezési Minisztériumi Könyv- és Lapkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	472 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A szerző előszava	3
Bevezetés	5
Az üzemszervezés tárgya, vállalatok, élelmiszerüzemek
A szocialista üzemszervezés lényege és feladatai	21
Az üzemszervezés tudományának tárgya és mószere	21
A szocialista üzemszervezés elvi sajátosságai	24
Tudományos üzemszervezés	26
Az újító és eszszerűsítő javaslatok felhasználása	28
Az élelmiszeripari termelés megszervezésének útjai	29
Az ipari üzemekről általában	31
Az ipari üzemek és osztályozásuk	31
Az élelmiszeripari üzemek szervezeti felépítése	32
Az üzemek gazdasági kiszolgálása	34
Az üzemigazgatás elvei	35
Az élelmiszergyártásról általában	38
Az élelmiszergyártás feladatai	38
Élelmiszeripari üzemek gyártmányai	39
A nyersanyag melléktermékeinek és hulladékainak felhasználása	41
Nyersanyagveszteségek és ellenintézkedések	43
A termelési folyamatok szervezésének alapjai
A termelési folyamatokról általában	49
A termelési folyamat és alkotórészei	49
Üzemtípusok	50
A folyamatok osztályozása a munkatárgyakra gyakorolt behatás módja és jellege szerint	51
Az üzemek osztályozása a gyártás folyamatossága szerint	52
A folyamatok jellemzése, a naptári idő kihasználása és a munkatárgyak mozgatása alapján	55
Folyamszerű munka	56
A termelési folyamatok közös tulajdonságai az élelmiszeripari vállalatoknál	57
A gyártás technikai eszközei	59
A gyártási folyamatok gépesítése és automatizálása	59
A gépesítés és automatizálás az élelmiszeriparban	60
Kis gépesítés	62
Az élelmiszerüzemek technikai újraszerelésének útjai	64
A gyártás térfogati indexei	68
Általános fogalmak	68
A termékkiszámítás céljai és módszerei	70
Hozzávetőleges termékkiszámítás a szárított burgonya gyártásánál	71
Hozzávetőleges termékkiszámítás napraforgóolaj gyártásánál sajtolással	73
Termékkiszámítás a sörgyártásban	75
A répacukorgyártás mennyiségi termékkiszámítása	80
A technológiai folyamat megszervezésének útjai	86
A technológiai folyamat megszervezésének feladatai	86
A technológiai folyamat időbeli megszervezése	89
A technológiai folyamat kinematikája	90
A folyamszerű gyártási folyamat megszervezése	91
A technológiai folyamat szabályozása	93
A gyártási rendszer
Szabványosítás és tipizálás	97
A szabványok, azok szerepe és jelentősége	97
Szabványok, technikai feltételek és normáliák, típus-sémák	98
Szabványosítás, normamegállapítás és tipizálás az élelmiszeriparban	100
Ipari egészségügy és higiéne	102
Az egészségügy és higiéne jelentősége az élelmiszeriparban	102
Az élelmiszeripari termékek szennyeződésének és megromlásának jellege és forrásai	103
Alapvető üzemegészségügyi rendszabályok	105
A munkatermek rendbentartása	105
Egyészségügyi követelmények az áruk szállításánál	106
A rovarok és rágcsálók elleni intézkedések	107
A dolgozók személyes higiénéje	107
Rendszabályok az idegen szennyeződések ellen	108
A takarítás megszervezése	109
Az egészségügyi felügyelet megszervezése	112
A termelési folyamat ellenőrzése (Minőségi ellenőrzés)	113
Az ellenőrzés jelentősége és feladatai	113
Az ellenőrzés fajtái és a vizsgálati módszerek	114
A vizsgálatok érzékszervi módszerei	115
A vizsgálatok mikrobiológiai módszerei	117
A vizsgálatok technokémiai módszerei	117
Az ellenőrzés tárgya, szempontja, helye és ideje	118
A laboratórium megszervezése és berendezése	119
A fontosabb ellenőrző dolgozók tevékenysége	120
A mintavétel és annak előkészítése	122
Ellenőrzési eszközök	123
Automatikus ellenőrzés	124
Mutatóval ellátott készülékek	125
Jelzőrendszerű készülékek és azok alkalmazási módja	126
Regisztráló készülékek	135
Szabályozó készülékek	139
Dispatcherszerű (távolbaható) ellenőrzés	143
Fotoelektromos automata berendezés	148
A munka és a munkabér
A munka szervezése és szocialista formái	153
A munka termelékenysége és ennek jelentősége	153
A szocialista munkaverseny	154
A sztahánov-mozgalom és élelmiszeripari vállalatokban	157
A termelés újítói	158
Több gép kezelése és a szakmák egyesítése	160
A munka megszervezésének feladatai és útjai	161
Kooperáció, a munka felosztása és specializálása	162
A munkahely megszervezése	163
A káderek képzése és szakképzettségük emelése	166
A munkanap rendje	167
A munkaidő kihasználása	170
Munkafegyelem	172
Munkavédelem és balesetelhárítás	173
A munkások üzemi kioktatása	176
Műszaki normakészítés	179
A műszaki normakészítés jelentősége és feladatai	179
A műszaki normák és a műszaki normakészítés	180
A normamegállapítás módja	181
A munkafolyamatok elemzése	182
A munkaidő elemzése	183
A munkaidő felosztásának rendszerezése	185
A műszaki időnormák összetétele	187
A munkafolyamatok vizsgálatának módszerei és technikája	188
A munkaidőfényképezés	189
A munkaidőfényképezés végrehajtása	190
Az időelemzés végrehajtása	191
Az időelemző megfigyelés kiértékelése	193
A kézi és a részben kézi, részben gépi munkák normájának megállapítása	196
A gépi berendezések időbeni kihasználásának vizsgálata	197
A gépek és készülékek kihasználási időinek az időegységre, vagy annak egy ciklusára vonatkoztatott vizsgálata	201
A gépek és a gépi munkák időnormájának megállapítása	205
A többgépes és többszakmás rendszerű munka normájának elkészítése	208
A műszaki normakészítés és a sztahánovista iskolák	211
A munkanormák elkészítésének, bevezetésének és felülvizsgálatának rendje	217
A teljesítménynorma teljesítési százalékának kiszámítása	220
A munka bérezése	223
A munkabér és a munka díjazásának alapelvei a szocializmusban	223
A díjmegállapítás és a munkabér	224
A tarifális rendszer	225
A munkabér megállapítása az élelmiszeriparban	226
A fizetési rendszer	228
Időbér	229
Teljesítménybér	230
A progresszív teljesítménybér lényege és formái	232
A progresszív teljesítménybérezés alkalmazása	232
A munkabér különböző eltérések mellett	236
Prémiumos bérrendszer	239
A munkások premizálása	241
A vezetők, mérnökök és technikusok premizálása	243
A munkaszervezés apparátusának felépítése és feladatai	246
A munkával és a munkabérrel kapcsolatos szervezési teendők	246
A munkaszervezés apparátusának felépítése	247
A munkaügyi osztály, ill. csoport vezetőjének (a munkaszervezés vezető mérnökének) feladatai	248
A munkaszervezéssel és a munkanormák megállapításával foglalkozó mérnök (technikus) feladatai	250
A gyártástechnikai szolgálat
Energiagazdálkodás	255
Energiagazdálkodás és energiafelhasználás	255
Az energetikai berendezés, a berendezés állapotának és kihasználásának mutatói	257
A tüzelőanyag és kihasználásának mutatói	259
Az észszerű energiagazdálkodás	260
Az energiagazdálkodás dolgozóinak ösztönző munkabérrendszerei	263
Az üzemenbelüli szállítás (Belső anyagmozgatás)	266
Az üzemenbelüli szállítás jelentősége. A szállítás osztályozása	266
A szállítóeszközök kiválasztása	268
Kézi eszközök és kézikocsik	269
Gravitációs berendezések	270
Tehetetlenségi erő alapján működő berendezések	270
Transzportőrök	273
Elevátorok és felvonók	275
Csigaszállítók és szállítócsövek	276
Függő szállítás	278
Hidraulikus, pneumatikus és vegyes szállítás	279
Sínen közlekedő vagonok	280
Javítások	281
A javítások és a felszerelések és berendezések karbantartásának jelentősége	281
A javítások nemei és a javításközi időszak	283
A javítószolgálat munkájának szervezése	285
A tervszerű megelőző javítás feladatai	287
A tervszerű megelőző javítás módszerei	287
A tervszerű megelőző javítás előkészítése és végrehajtása	289
A javítások megtervezése	291
Az időszaki javítás tervének elkészítése	292
Javítóbrigádok szervezése az időszaki javításoknál	296
A javítóműhelyek	298
A javítási munkák határidejének és minőségének ellenőrzése	300
A javítómunkások bérezése	301
A tervteljesítés operatív számvitele	302
A műszaki kezelőszemélyzet szervezete	304
A személyzet összeállítása	304
A főgépész feladatai	305
A hőtechnikus-mérnök feladatai	307
Az elektromérnök feladatai	308
A tervező mérnök (technikus) feladatai	308
Az építkezési részleg	309
Anyagbeszerzés, értékesítés, raktározás és szállítás
Nyersanyagbázis és nyersanyagbegyűjtés	313
A mezőgazdasági nyersanyag szerepe az élelmiszeriparban	313
A szocialista élelmiszeripar hatása a nyersanyagbázisra	314
A vetés és a terméshozam tervezésének rendje	317
Alapvető rendszabályok a terméshozam fokozására	318
A mezőgazdasági munkák gépesítése	320
A mezei munkák és a terménybetakarítás megszervezése	322
Vadontermő nyersanyagforrások	322
A mezőgazdasági termékek begyűjtésének és felvásárlásának rendszere	324
A kötelező beszolgáltatás normáinak és határidejének megállapítása	326
A terménybegyűjtési szervek és hálózat feladatai	330
A nyersanyag átvételének és tárolásának megszervezése	330
A terménybegyűjtési szervek szervezeti formái	332
Az üzemi nyersanyagellátási szervek dolgozóinak alapvető feladatai	333
Anyaggazdálkodás és eladás	336
Az anyaggazdálkodás megszervezése a Szovjetunióban	336
A dologi ellátás általános jellemzése	338
Csomagolás	338
Tervszerű anyagellátás és anyagbeszerzés	340
Általános intézkedések az anyagellátás költségeinek csökkentésére	342
A csomagolási költésgek csökkentésének útja	343
Az anyagellátási szervek összetétele és feladatköre	346
Az áruk eladása, az eladási osztály szervezete és feladatköre	349
Raktári gazdálkodás	352
A raktári gazdálkodás alapfeladatai	352
A raktárfajták és rendeltetésük	353
A raktárhelyiségekkel szemben támasztott követelmények	354
A helyiség befogadóképességének és a tér nagyságának meghatározása	355
Az áruk tárolásának alapvető feltételei	356
Az árufogyás a szállításnál és tárolásnál	357
A készítmények és anyagok megőrzésének technikája	358
Anyagi értékek átvétele és nyilvántartása	360
A raktárfőnök teendői	361
Üzemenkívüli szállítás és a ki- és berakodási munkák	363
Az üzemenkívüli szállítás jelentősége	363
Villamos és motoros targoncák	364
A gépkocsi- és traktorvontatású szállítás	365
Igás fuvar	366
Vasúti szállítás	367
A vagonok megközelítésének gépesítése	368
A ki- és berakodási műveletek gépesítése	369
Az üzemenkívüli szállítás vezetése	371
Az üzemvezetés szervezete és módszerei
Az élelmiszeripari üzemek vezetésének szervezete	377
Az üzemvezetés rendszerei	377
A vezetés egyvonalú rendszere	377
A funkcionális (szakmai) vezetés rendszere	379
A vezetés termelés-területi rendszere	379
Az élelmiszeripari vállalatok vezetőségének szervezete	382
A szervezetben dolgozók kölcsönös viszonyának, függőségének, kötelezettségének rendje és felelősségük	384
Az igazgató alapvető teendői	388
A főmérnök alapvető teendői	390
A műhelyfőnök alapvető teendői	391
A szakmánymester (műszakvezető mérnöki) alapvető teendői	393
A brigádvezető alapvető teendői	394
Műszaki-gazdasági tervezés	395
A terv szerepe és feladatai a szocialista gazdaságban	395
A műszaki-termelési pénzügyi terv és tartalma	397
Termelési előirányzat és mutatószámai	400
Az üzemi berendezés és a termelési területek kapacitás-kihasználásának számítása	404
Nyersanyag és anyagtervezés	406
A munkaerő és a munkabértervezés előfeltételei	409
A dolgozók létszámának kiszámítása és a munkaerőszükséglet fedezésének terve	411
A munka termelékenysége	414
A munkabéralapok és a munkabérszint tervezése	416
Az önköltség, annak alkotórészei és a számítás elvei	418
A műhelyköltségek és az általános üzemi költségek felépítése és tervezése	420
A tervkalkuláció összeállítása	422
A termelési költségelőirányzat és összeállítási módszerei	424
Az önköltségcsökkentés elemzése	430
Pénzügyi terv	433
A tervező szervek felépítése és a tervezők feladatai	436
A számvitel alapjai	439
A számvitel és a beszámolójelentések a szocialista vállalatnál	439
A számvitel nemei	440
A számvitel tárgya és mutatószámai	442
Elsődleges számvitel	443
Az elsődleges számvitel technikája	444
Számolási technika	446
A számviteli munka tervezése	447
A számviteli és beszámoló munka megszervezése és a vezető számviteli dolgozók teendői	449
A gazdasági tevékenység elemzésének és ellenőrzésének módjai	453
Az elemzés és ellenőrzés formái és feladatai	453
A tervteljesítés operatív ellenőrzésének lényege	454
A tervteljesítés időszakos ellenőrzésének módszerei	458
Az időszakos ellenőrzés tartalma	458
A közösségi ellenőrzés	460
Irodalom	463