Az elemek kémiája I-III.

Előszó

Szervetlen kémiát tanító egyetemi oktatóként évek óta foglalkoztatott bennünket egy, a hazai felsőoktatásban széleskörűen használható és a kollegák többsége által elfogadott idegen nyelvű könyv lefordításának gondolata és szükségessége. Némiképp irígykedve tekintettünk a társtudomány, a fizikai kémia helyzetére, amely 1992 óta Atkins "Fizikai kémia" című könyvének lefordítása révén már rendelkezik korszerű szemléletű, a felsőoktatásban tankönyvként is használható szakkönyvvel magyar nyelven is. Gondoltuk ezt, bár a közelből tapasztaltuk a fordítás nehézségeit, de a munka elkészültével járó örömöt is. Tudtuk, hogy a munka szakmai fogadtatása nem nélkülözte a kritikai észrevételeket sem, de volt és van egy könyv, amit hallgatóink használhatnak, és ami segíti őket az egyik kémiai alaptárgy tudnivalóinak elsajátításában. Igaz ugyan, hogy hallgatóink nyelvtudásának gyarapodása és fejlődése egyre inkább megengedné, hogy idegen nyelvű tankönyvekre is hagyatkozzunk az egyetemi képzésben, de kötelességünknek érezzük, hogy az alaptárgyakban álljon rendelkezésre megfelelő tankönyv és kézikönyv magyar nyelven is. Indokolja ezt a szaknyelv ápolása iránti felelősségünk is.
A tankönyvkiadás 90-es évek elején-közepén való átmeneti ellehetetlenedése után időben jött a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tankönyvkiadási pályázata, amely konkrétan és komolyan felvetette egy megfelelő, idegen nyelvű könyv lefordításának lehetőségét. Viszonylag gyors egyeztető beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, hogy Norman Greenwood és Alan Earnshaw "Chemistry of the Elements" című munkája az amelyet a hazai egyetemek illetékes tanszékei a legalkalmasabbnak tartanak erre. A könyv 1984 óta 8 utánnyomást ért meg, több nyelvre lefordították és kollegáink itthon is elterjedten használják a szervetlen kémia különböző szintű oktatásában. A könyv alapvetően leíró jellegű. A hosszú periódusos rendszer felépítését követve részletesen ismerteti az elemek és vegyületeik kémiáját, külön hangsúlyt adva a nemesfémes elemek közelmúltban megismert nagyszámú új vegyületének, illetve a fémek koordinációs és fémorganikus vegyületeinek. A tárgyalás messze meghaladja az egyetemi-főiskolai alapképzés szintjét, a legfrissebb kutatási eredményeket is magukba foglaló ismeretek a specializált szakképzés és a doktori képzés célját is jól szolgálhatják. Nem törekszik ugyanakkor a könyv a szervetlen kémia általános elveinek, törvényszerűségeinek mélyreható tárgyalására, ezekre, ahol a szerzők szükségét érzik, a leíró részekbe ágyazottan kerül csak sor. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy "Az elemek kémiája" elsősorban kézikönyv, ami a kémiával foglalkozó, a kémiát bármely szinten tanító és a kémia iránt érdeklődő közönség számára egyaránt hasznos olvasmány lehet. A könyvben felhalmozott óriási ismeretanyag, a szervetlen vegyületek tulajdonságaira és a mindennapi életben játszott szerepükre vonatkozó információ ilyen mélységben és ilyen rendszerezettséggel sehol máshol nem hozzáférhető. Meggyőződéssel állítjuk tehát, hogy ennek a könyvnek valamennyi ipari- és kutatólaboratóriumban, valamint minden oktatási intézmény könyvtárában megtalálhatónak kell lennie. " Az elemek kémiája" már csak terjedelmi okokból sem szolgálhat a vizsgákra való felkészülés egyedüli forrásaként. A logikus és tagolt szerkesztésben azonban jól elkülöníthetők az egyetemi hallgatóknak, illetve a szakembereknek szóló fejezetek, hangsúlyozva, hogy semmilyen tankönyv nem pótolhatja azokat az egyetemi előadásokat és szemináriumokat, amelyek az alapelvek megértésében és az ismeretanyagban való tájékozódásban kell, hogy segítséget nyújtsanak. Vissza