kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 899 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-282-181-5 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Második, felújított és bővített kiadás. |
| Előszó | 15 |
| ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN (Kiszely György) | 18 |
| Az élet alapkérdései | 18 |
| Mi az élet? | 18 |
| Homeosztázis. Vezérlés és szabályozás az élő rendszerekben | 20 |
| Az élettelen és az élő viszonya a környezethez | 21 |
| A protoplazma | 22 |
| A protoplazma kémiai szerkezete | 23 |
| A protoplazma kolloidjai | 25 |
| A szerkezet és a működés összekapcsolódása | 26 |
| Az élettelen és az élő határa mint biológiai probléma | 27 |
| Az élettelen és az élő határa mint az anyag szerveződésének problémája | 28 |
| Az anyag evolúciója mint a természet általános jelensége | 30 |
| Az élet keletkezése | 30 |
| Próbálkozások az élet keletkezésének a magyarázatára | 32 |
| Az élet keletkezésének tudományos elmélete | 32 |
| Keletkezik-e élet napjainkban? | 40 |
| Az élettelen és az élő természet egysége | 42 |
| AZ ÉLET FIZIKAI ALAPJAI (Tarján Imre, Györgyi Sándor, Rontó Györgyi) | 44 |
| Anyagszerkezet; a szerkezet és a funkció molekuláris alapjai | 44 |
| Az anyag alapformái | 45 |
| Az anyag felépítésének részecske- (korpuszkuláris) jellege | 45 |
| Fizikai terek vagy mezők | 46 |
| A kvantummechanika főbb vonásai | 47 |
| Atomok és molekulák közötti kölcsönhatások | 49 |
| Kémiai kötések | 50 |
| Hőmozgás | 52 |
| Van de Waals-kötések, hidrogénkötés (hidrogénhíd) | 52 |
| Strukturális stabilitás és változékonyság; molekuláris hibák | 54 |
| Egy példa az előzőkre: a víz tulajdonságai és szerkezete | 56 |
| Egy másik példa az előzők szemléltetésére: néhány szó a fehérjékről | 58 |
| A folyadékkristály mint makromolekuláris modell | 61 |
| Szerkezetvizsgálati módszerek | 65 |
| Emissziós és abszorpciós spektrometria | 66 |
| Szórásjelenségek | 67 |
| Diffrakció | 68 |
| Mágneses rezonanciaspektrometria | 70 |
| Mikrokalorimetria | 71 |
| Energia és élet | 71 |
| Az energia fajtái | 71 |
| Az általános energiatétel | 72 |
| Belső energia | 73 |
| A szabadenergia | 76 |
| A fény | 77 |
| A teljes elektromágneses színkép | 77 |
| A fény kölcsönhatása atomi rendszerekkel: fénykibocsátás és fényelnyelés | 79 |
| Az életfolyamatok dinamikája | 83 |
| Oldatok és oldás | 83 |
| Kapillaritás | 85 |
| Felületi feszültség, kapilláris nyomás | 85 |
| Kapilláraktív anyagok | 87 |
| A transzportfolyamatokról általában | 88 |
| Folyadékok és gázok áramlása | 89 |
| A Hagen - Poiseuille-törvény | 89 |
| Lamináris és turbulens áramlás | 91 |
| Pulzáló áramlás | 91 |
| Diffúzió | 92 |
| Ozmózis | 94 |
| Membrántranszport | 95 |
| Passzív membrántranszport | 96 |
| Aktív membrántranszport | 97 |
| Élet és elektromosság | 98 |
| Információ és élet | 101 |
| A hírközlés általános vonásai | 102 |
| A hírközlő rendszerek felépítése, működése | 102 |
| Információmennyiség | 104 |
| Az információáram | 106 |
| Az irányítás általános vonásai | 106 |
| Szabályozás, szabályozórendszerek | 107 |
| A termosztát mint szabályozókör | 108 |
| Az MS2-fág fejlődésének szabályozása | 109 |
| A modellezés áttekintés | 110 |
| AZ ÉLET MOLEKULÁRIS ALAPJAI (Elődi Pál) | 113 |
| Lehet-e az életet molekulákra bontani? | 113 |
| Az élővilág molekulái | 115 |
| Milyenek általában a biomolekulák? | 118 |
| Szénhidrátok | 118 |
| Lipidek | 119 |
| Információs makromolekulák | 122 |
| Nukleinsavak | 123 |
| Fehérjék | 131 |
| Hogyan alakult ki az élővilág rendkívüli változatossága? | 136 |
| A fehérjék felépítésében előforduló nagyobb elemi egységek | 145 |
| Multifunkcionális fehérjék | 150 |
| Kofaktorok | 153 |
| Szabályozás a sejtben | 159 |
| Szabályozás az anyagcsere szintjén | 165 |
| Hormonok szabályozóhatása | 168 |
| A SEJT EVOLÚCIÓJA (ifj. Törő Imre) | 183 |
| A molekuláris (biokémiai) evolúció | 183 |
| A bioenergetikai folyamatok evolúciója | 183 |
| Genetikai evolúció | 194 |
| Eukarióták és prokarióták | 195 |
| Az urkarióta és a progenota | 198 |
| A sorozatos endoszimbiózis teóriája (SET) | 201 |
| A gének eredete és genommá szerveződése | 204 |
| Genetikai kommunikáció és sejtevolúció | 212 |
| A vírusokról általában | 213 |
| A prokarióta sejtek vírusai | 216 |
| Episzómák és plazmidok | 219 |
| Az eukarióta sejtek vírusai: retrovirális és celluláris onkogének | 225 |
| A vírusok evolúciós szerepe | 232 |
| A szupramolekuláris (morfológiai) evolúció főbb állomásai | 234 |
| Prokarióták (Monérák) | 236 |
| Mikoplazmák (PPLO) | 236 |
| Eubaktériumok (valódi baktériumok); a baktériumsejt szerkezete | 237 |
| Cianobaktériumok (kékmoszatok, kékeszöld algák) | 247 |
| Eukaróta egysejtűek (protiszták) | 249 |
| Barnamoszatok | 249 |
| Amőbák | 249 |
| Ostoros egysejtűek | 251 |
| Az eukarióta sejt evolúciója | 254 |
| AZ EUKARIÓTA SEJT (ifj. Törő Imre) | 258 |
| A klasszikus citológia és a modern sejtbiológia | 258 |
| A sejtek alapszerkezetének közös vonásai | 260 |
| Fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos dimenziók | 260 |
| Az eukarióta sejt finomszerkezete általában | 263 |
| A növényi sejt | 270 |
| A citoplazma váz- és "izomrendszere" (sejtváz, citoszkeleton) | 272 |
| Miofibrillumok | 273 |
| A vastag miofilamentum | 275 |
| A vékony miofilamentum | 276 |
| Az izom-összehúzódás (izomkontrakció) kémiai mechanizmusa | 279 |
| A mikrotrabekuláris hálózat | 284 |
| Mikrofilamentumok | 286 |
| Intermedier filamentumok | 287 |
| A harántcsíkolt izomsejtek vázelemei; a Z-korongok (Z-csíkok) | 288 |
| A simaizomsejtek vázelemei | 289 |
| Neurofilamentumok | 290 |
| Mikrotubulusok | 290 |
| A mirotubulusok képződése és lebomlása | 292 |
| Mozgólépcsők a citoplazmában | 294 |
| A mikrotubulusokat organizáló központ (MITOK) | 296 |
| Membránbiológia | 297 |
| Bevezetés | 297 |
| A membránok alapváza; a lipid-kettősréteg | 299 |
| A membránfehérjékről általában | 305 |
| Membránenzimek | 307 |
| A membránok összeolvadása és szétválása (membránfúziós jelenségek) | 310 |
| A membránfúzió jelentősége | 310 |
| A membránfúzió mechanizmusa | 312 |
| A sejtek kültakarója: a plazmamembrán | 314 |
| A vörösvérsejtmembrán felépítése | 314 |
| A membránfúzió mechanizmusa | 320 |
| Membráncsatornák és ionpumpák: beépített transzportrendszerek | 325 |
| Mikrobolyhok rendszere, glikokoalix, sejtkapcsoló struktúrák | 328 |
| Hormonreceptorok | 339 |
| Az idegsejtmembrán és a mielin; a szinaptikus ingerületátvitel | 344 |
| Az izomműködés idegi szabályozása: a szarkotubulári rendszer | 351 |
| A sejtek "zsigerei" és "keringési" szervei: az endomembrán-rendszer | 357 |
| Az endomembránok osztályozása | 362 |
| Az endomembránrendszer tagjainak helyrajzi viszonyai | 364 |
| Az endoplazmatikus retikulum (ER) és a mikroszomális membránok (MM) | 365 |
| Detoxikálóállomások a sejtben: a monooxigenáz-rendszer | 369 |
| A riboszómák és a DER-membrán | 371 |
| A Golgi-készülék (GK) és membránjai | 378 |
| A lizoszómák és a vakuoláris apparátus | 382 |
| Heterofágia: fagocitózis és pinocitózis | 390 |
| A primer lizoszómák képződése és a GERL | 397 |
| Autofágia: autofagoszómák és autolizoszómák (autofág vakuólák: AV) | 400 |
| Multivezikuláris testek (MVT) | 404 |
| Növényi sejtek lizoszómái | 405 |
| Peroxiszómák, glioxiszómák, hidrogenoszómák és glikoszómák | 407 |
| A mikrotestek (microbody) evolúciós eredete és szerepe | 414 |
| A tüskés (klatrin bevonatú) vezikulák (TV-k) morfológiája | 416 |
| Az endomembránrendszer működése | 418 |
| Membránbiogenezis, szekréció, exocitózis | 421 |
| Membránreceptorok endocitózisa és keringése, a receptoszómák | 423 |
| Energiafejlesztő (energiaátalakító) membránok | 429 |
| A fotofoszforilációs (kloroplasztisz-) membrán | 434 |
| Az oxidatív foszforilációs (mitokondriális) membrán | 438 |
| Sejtmozgások | 444 |
| Vándorló sejtek nyomában: az állábas (amőboid) mozgás | 444 |
| Centriólumok, bazális testek és undulipódiumok | 448 |
| A csilló anatómiája | 448 |
| A csillómozgás mechanizmusa | 451 |
| A csillóműködés szabályozása | 452 |
| Bazális testek és csillóképződés (ciliogenezis) | 454 |
| Centriólumreplikáció és a mitotikus apparátus | 457 |
| Saját genetikai apparátusú sejtorganellumok | 462 |
| A mitokondriumok | 463 |
| Egysejtűek (protozoa) mitokondriumai | 465 |
| Szövetes állatok (eumetazoa) mitokondriumai | 468 |
| A mitokondriumok biogenezise és lebomlása | 470 |
| A plasztidok (plasztiszok, színtestek) | 474 |
| A plasztidok felosztása és morfológiája | 474 |
| A plasztidok biogenezise és differenciálódása | 476 |
| A sejtmag | 477 |
| Bevezetés | 477 |
| A sejtmag fénymikroszkópos morfológiája | 481 |
| A sejtmag finomszerkezete | 486 |
| A nukleáris mátrix (magváz) | 487 |
| A kromatin elektronmikroszkópos morfológiája | 488 |
| A nukleáris RNS | 496 |
| A maghártya és a neukleocitoplazmatikus kommunikáció csatornái | 504 |
| A sejtmag működése | 507 |
| Hormon-kromatin kölcsönhatások. A szteroid receptorok | 508 |
| A sejtek szaporodása és differenciálódása | 512 |
| A sejtciklus | 512 |
| A sejtdifferenciálódás alapjelenségei | 516 |
| A biokémiai differenciálódás | 519 |
| Finomszerkezeti változások a sejtdifferenciálódás során | 520 |
| A sejtosztódás szabályozása | 524 |
| A SZAPORODÁS ALAPJAI (Kiszely György) | 527 |
| Az egyedi élet. A faj és a földi élet folytonossága | 527 |
| A szaporodás és az evolúció | 527 |
| Miért nem kezd minden nemzedék mindent elölről? | 528 |
| A szaporodás és az egyedfejlődés | 528 |
| A szaporodás fogalma, lényege, formái és molekuláris biológiai összefüggései | 529 |
| Ivartalan szaporodás | 532 |
| Osztódás és többes osztódás (sokszoros osztódás) | 533 |
| Ivartalan szaporodás és telepképzés | 538 |
| Ivaros szaporodás és szexualitás | 541 |
| Egysejtűek ivaros szaporodása | 544 |
| A nem meghatározottsága az állatvilágban | 546 |
| A soksejtű állatok ivaros szaporodása | 548 |
| Ivari jellegek | 550 |
| Az ivarmirigyek fejlődése és szerkezete | 551 |
| Az emlősök petefészek és a nőivari hormonok | 554 |
| Az emlősök heréje és a hímivari hormonok | 557 |
| Az ivarsejtek szerkezete és fejlődése | 558 |
| Az ovium | 558 |
| A spermium és a sperma | 562 |
| Oogenezis, spermiogenezis | 564 |
| A megtemékenyítés | 568 |
| A gamonok | 569 |
| Nemzedékváltakozás és a többsejtű növények szaporodása | 573 |
| Az egysejtűek nemzedékváltakozása | 573 |
| Magfázis-váltakozás | 573 |
| A többsejtű állatok nemzedékváltakozása | 574 |
| Növények spórás szaporodása és nemzedékváltakozása | 576 |
| A szárazföldi növények nemzedékváltakozása | 579 |
| A szűznemzés (parthenogenezis) és a merogámia | 586 |
| Többsejtű növények vegetatív szaporodása és mesterséges vegetatív szaporítása | 588 |
| A szomatikus embriogenezis és a regeneráció kapcsolata | 588 |
| Ivadékvédelem, ivadékgondozás, anyai ráhatás | 589 |
| Az anya és a magzat szervezeti kapcsolata | 589 |
| Ivadékgondozás a testen kívül | 595 |
| Az anyai ráhatás | 597 |
| A biotechnika és biotechnológia a szaporodásban | 599 |
| A mesterséges inszemináció | 600 |
| A mesterséges hibridizáció és a szaporodás | 601 |
| Sejt- és szövettenyésztés, klónozás a szaporításban | 602 |
| Művi megtermékenyítés lombikban (in vitro) | 604 |
| Embrióátültetés és a lombikbébik | 605 |
| A sejtmagátültetés | 606 |
| AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI (Vida Gábor) | 609 |
| Bevezetés | 609 |
| A genetika tárgya és jelentősége | 609 |
| Az örökítő anyag felfedezésének története | 610 |
| A felfedezés elképzelt és reális útja | 610 |
| A hibridálóktól a mendeli faktorokig | 611 |
| A mendeli faktorok (gének) sejttani lokalizálása | 612 |
| Az örökítő anyag kémiai természete | 613 |
| A mai genetika | 615 |
| A molekuláris genetika alapjai | 617 |
| A DNS szerkezete és ami ebből következik | 617 |
| A nukleotidsorrend és a bázispárosodás | 617 |
| DNS-hibridálás | 619 |
| A DNS-renaturációkinetika genetikai mondanivalója | 620 |
| A replikáció | 622 |
| A transzkripció és a transzláció | 625 |
| A mutáció | 628 |
| A gén és a rekombináció | 632 |
| Mutációval detektált gének | 632 |
| A koplementációs teszt | 632 |
| Az általános rekombináció | 633 |
| A mutánsok rekombinácis feltérképezése | 636 |
| Gén-polipeptid kolinearitás | 637 |
| Még egyszer a génről | 639 |
| A génműködés szabályozása | 640 |
| A lac-operon | 642 |
| Az eukarióták fénszabályozása | 645 |
| Fágok és baktériumok genetikája | 648 |
| A vírusok genomja | 648 |
| RNS-vírusok és - viroidok | 649 |
| DNS-vírusok | 650 |
| Fágkeresztezések | 652 |
| Bakteriális konjugáció | 656 |
| Transzformáció és transzdukció | 660 |
| Transzformáció | 660 |
| Általános transzdukció | 662 |
| Specializált transzdukció | 662 |
| Áthelyeződő genetikai elemek | 664 |
| IS-elemek | 664 |
| Mozgó transzpozonok | 665 |
| Áthelyező plazmidok | 666 |
| Áthelyező vírusok | 666 |
| Eukarióta szervezetek genetikája | 667 |
| Az eukarióta genom szerveződése | 667 |
| Az eukarióta DNS | 667 |
| A kromatin szerveződése | 671 |
| A sejtosztódások genetikai következményei | 672 |
| Fonalas sejtosztódás vagy mitózis | 672 |
| Közvetlen sejtosztódás vagy meiózis | 673 |
| A citogenetika alapjai | 676 |
| A kromoszómaszerelvény jellemzése | 677 |
| Speciális kromoszómák | 678 |
| Ivarkromoszómák és az ivarmeghatározás genetikája | 680 |
| A kromoszóma szerkezeti megváltozásai | 682 |
| A kromoszómaszám változásai | 686 |
| A genomszám (ploidia) változásai | 688 |
| Mendelező gének | 692 |
| Egygénes mendelezés | 692 |
| Két - és többgénes mendelezés | 693 |
| Több mint két allél (többszörös allélia) | 695 |
| Gének interakciói | 697 |
| Kapcsolt gének és a rekombinációs genetikai térkép | 699 |
| Ivarhoz kapcsolt öröklődés (sex linkage) | 699 |
| A gén és a centromeron kapcsoltsága | 700 |
| Kétpontos keresztezés | 701 |
| Hárompontos keresztezés és a crossover-interferencia | 703 |
| A mennyiségi tulajdonságok genetikája | 706 |
| Poligénes öröklődés | 708 |
| A genotípusok reakciónormája | 710 |
| A fenotípusos variancia komponensei | 711 |
| A heritabilitás | 714 |
| Extranukleáris öröklődés | 715 |
| A plasztiszgének mutációja | 716 |
| Mitokondriális gének mutációja | 717 |
| Az organelláris genom | 718 |
| Az eukarióta génexpresszió kontrollja | 721 |
| Rövid távú génexpresszió-szabályozás | 721 |
| A differenciált sejtek kialakulása hosszú távú szabályozással | 723 |
| Néhány szó a genetikai manipulációkról | 728 |
| AZ ÉLŐ SZERVEZET VÉDEKEZÉSE (IMMUNITÁS) (Kesztyűs Loránd, Gergely János) | 733 |
| A természetes ellenállás | 733 |
| Természetes ellenanyagok | 740 |
| A komplement | 742 |
| Az interferon | 745 |
| A lizozim | 747 |
| Fajlagos (szerzett) immunitás | 748 |
| Történeti áttekintés | 748 |
| Az önfelismerés alakulása az evolúció során | 751 |
| Adaptív immunitás | 753 |
| Immunogének (antigének) | 754 |
| Az antigének osztályozása | 755 |
| Az immunválasz | 761 |
| Az immunrendszer | 763 |
| A B- és T-nyiroksejtek | 765 |
| Az immunválasz folyamata | 768 |
| A nyirokszövet működése | 771 |
| Az ellenanyagok | 772 |
| Az immunoglobulinok | 773 |
| Az ellenanyagok képződésének elméletei | 777 |
| Immunotolerancia vagy immunológiai tűrés | 779 |
| Immunológiai hiánybetegségek (immunodeficienciák) | 783 |
| A fajlagos immunválasz kórokozó következményei | 784 |
| Autoimmunbetegségek | 786 |
| AZ ÖREGEDÉS ALAPJAI (Nagy Mária) | 791 |
| Bevezetés | 791 |
| Élettartam | 792 |
| A populációk élettartama, öregedése, kihalása | 796 |
| Öregedés | 800 |
| A gerontológia rövid története és az öregedés főbb elméletei | 803 |
| Az időskor viselkedéstana | 807 |
| A szervrendszerek öregedése | 815 |
| A neuroendokrin rendszer öregedése | 815 |
| A szervezet immunrendszerének öregedése | 816 |
| Anyagforgalmi szervrendszerek öregedése | 817 |
| A táplálkozási szervrendszer öregedése | 817 |
| A keringési szervrendszer öregedése | 820 |
| A légzési szervrendszer öregedése | 822 |
| A húgyivari készülék öregedése | 822 |
| A kültakaró öregedése | 822 |
| Öregedés a szervek szintjén | 822 |
| Öregedés a szövetek szintjén | 823 |
| Öregedés a sejtek szintjén | 825 |
| Öregedés a molekulák szintjén | 837 |
| Az öregedés jelenségének történelmi kialakulása | 839 |
| Az élettartam megnyújtására és az öregedés lassítására irányuló próbálkozások | 841 |
| A növények élettartama és öregedése | 842 |
| Halál | 852 |
| AZ ÉLET KÖRNYEZETI ALAPJAI (Fábián Gyula) | 846 |
| Az ökológiai rendszer | 846 |
| Az ökoszisztéma fogalma, formái és típusai | 848 |
| Az ökoszisztéma összetevő részei általában | 850 |
| Az ökoszisztéma taxonómiai összetevői | 851 |
| A fajok sokfélesége az ökoszisztémában | 852 |
| Az ökológiai nis (niche) fogalma | 855 |
| Ökoszisztéma és anyagáramlás | 858 |
| Biogeokémiai ciklusok | 858 |
| Mennyiségek - sebességek | 859 |
| Tápanyagok | 859 |
| A víz körforgalma | 860 |
| A szén körforgalma | 861 |
| A kén körforgalma | 862 |
| A nitrogén körforgalma | 863 |
| A biogeokémiai ciklusok két alapvető típusa | 864 |
| Tápanyagkörforgás és energiaáramlás a populációk szintjén | 866 |
| Az energiaáramlás az ökoszisztémában | 867 |
| A biomassza és az energiaáramlás kapcsolata | 869 |
| Az ökoszisztéma állandósága | 872 |
| Az ökoszisztéma rendezettsége az idő sodrában | 873 |
| Az ökoszisztéma tetőzése | 877 |
| A rend és a működés szabályozása az ökoszisztémában | 878 |
| Névmutató | 885 |
| Tárgymutató | 889 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.