| Bevezetés. Az élet és a tudomány | 3 |
| Az emberiség örökös harcza | |
| A tudomány haladásához kötött reményeink | |
| Nem mondott csődöt a tudomány | |
| Csak bizonyos faju tudomány és civilisatió teszi majd boldogabbá az embereket | |
| Az a cultura, mely az ismeretek gyarapítása mellett az érzelmek nemesítését elhanyagolja - nem igazi cultura | |
| Igazi műveltség | |
| Az életfilosofia mint tudomány még nincs megalkotva | |
| Ennek akadályai | |
| Az életfilosofia forrásai | 22 |
| Mindenki consultál magának valami életfilosofiát | |
| Az életfilosofia fogalma | |
| Az életfilosofiának tanait csaknem az összes tudományokból kell meríteni | |
| Forrásai: a psychologia és ezzel összefüggőleg a biologia, physiologia, experimentalis és tömegpsychologia, az axiologia (értéktan), ethika, sociologia, paedagogia, természetbölcselet és természettudományok, egészségtan, vallás, politika, a történelem bölcselete, élettapasztalatok és közmondások, mindezekből levont következtetések | |
| Az élet vizsgálata | 37 |
| Az élet legcardinálisabb tulajdonsága az önkifejtés, önérvényesülés, az ősöktől örökölt tulajdonságok kibontakozása | |
| A testi és lelki átöröklés | |
| Az öröklés tanulságai | |
| Az egyéniség kifejlése és érvényesülése | |
| A korlátlan individualismus lehetetlensége | |
| Az egyéniség alkotó elemeinek vizsgálata: a kéj keresése, a kín kerülése | |
| Nem lehet az embereket ugyanegy dologgal egyformán boldogítani | |
| Az élvezetek értékelése | |
| A legértékesebb élvezetek | |
| Az élet czéljáról való nézetek | 57 |
| Az élet czéljának keresése | |
| Negativ eredmények | |
| Exner, a Buddhismus, Schopenhauer, E. Hartmann pessimismusa | |
| Positiv eredmények: a czél az egyén boldogulása (eudaimonismus) | |
| A czél az utilitarismus szerint: a köz java | |
| Locke, Bentham, Comte, Stuart Mill, Haeckel, W. Ostwald, H. Maudsley, Münzer, W. Humboldt, Ch. Darwin, Paulsen, W. Wundt, H. Spencer nézetei | |
| Idealistikus irányzatok: Plato, Kant, Wolf, Böhm Károly nézetei | |
| Az élet czéljának kitüzése | 73 |
| A legértékesebbnek keresése az emberi természet vizsgálata fonalán | |
| Az emberi élet legcardinálisabb tulajdonságai az öröm keresése | |
| Az öröm és szeretet mint az élet egyik eszménye | |
| Az erkölcsi jó mint legmagasabb eszmény | |
| Az igaz, igazság mint eszmény | |
| A szép | |
| A művészet szerepe | |
| A zene hatása | |
| Javítja-e a zene az erkölcsöket? | |
| Az élet czéljának megállapítása és kitüzése | |
| Az ösztön mint főmozgató | 94 |
| A boldogulás módjának részleges vizsgálata | |
| Egyéniségünk fő mozgató rugójának, az ösztönnek vizsgálata | |
| Az ösztön meghatározása | |
| Az ösztön nyilvánulása, módosulása, megzavarodása az állatvilágban | |
| Fajai | |
| Az élet, önfenntartási, tevékenységi, táplálkozási ösztön, az alvás, a nemi ösztön | |
| Az ösztönök további vizsgálata | 109 |
| A szerelem | |
| Az ész és szív harcza | |
| Mire hallgassunk szerelmünkben? | |
| A házasság | |
| Érzéki ösztöneink mértéktelenségbe kergetnek | |
| Az egészség | |
| A derült kedély | |
| Az úgynevezett "amerikai új gondolatok" a derült kedélyről | |
| A meg nem öregedés művészete | |
| A hosszú élet | |
| Magasabb lelki érzelmek. Az erkölcsi jó | 123 |
| Magasabb lelki vágyaink és érzelmeink | |
| A tudás vágya | |
| Agyunk constructiója határokat szab | |
| A legfontosabb tudnivalók | |
| Spencer gondolatai | |
| Az érzelem | |
| A szeretet mint legfontosabb érzelem | |
| A szeretet különféle fajai, gyermek-, szülői szeretet | |
| Az erkölcsi érzelem | |
| Az erkölcsiség lényege | |
| Menger tévedései | |
| A vallási érzelem | |
| A hit és vallás missiója | |
| A vallás és az életfilosofia | |
| Az igaz és az igazságosság | 142 |
| Az igaz és az igazságosság fogalma és szeretete | |
| A tisztelet érzelme | |
| Kötelességteljesítés, őszinteség, szerénység, a cultura és a munka szeretete | |
| A magaviselet | |
| A jóakarat, szolgálatkészség, figyelem | |
| A gentlemenség | |
| Gyulai Pál és Chesterfield gondolatai | |
| Az ellentmondó természet | |
| Az élet hazugságai | |
| Költészet és életfilosofia | 156 |
| Költészet és életfilosofia | |
| A költő mint életfilosofia | |
| Az egyéni költészet csalékony volta | |
| A lyra, az epika és dráma az életfilosofia szolgálatában | |
| Egy pár életigazság a nagy költők műveiből | |
| Tanulságok | |
| A művészet többi fajairól | |
| A táncz mint fiziologiai, psychologiai szükséglete | |
| A táncz fontossága egészségtani szempontból | |
| Önző vágyaink. A becsvágy | 171 |
| Önző vágyaink mint ösztöneink hatjásai | |
| A hiúság, a becsvágy, az elismerés vágya | |
| A becsület fogalma | |
| Becsületünk nem attól függ, hogy mások mint vélekednek felőlünk | |
| A párbaj mint esztelen, embertelen, igazságtalan és erkölcstelen intézmény | |
| Becsvágyból származó csalódásaink és azok okai | |
| Az érdem sorsa | |
| Igaz-e, hogy a valódi érdemnek mindig a nem méltánylás a sorsa? | |
| A stréberség | |
| Önző vágyaink további vizsgálata | 190 |
| Hír- és dicsőségvágy | |
| Ennek eredete és értéke | |
| Az igazi nagyság | |
| A nemzetek boldogulása és az értékelés | |
| Hatalom- és uralomvágy | |
| Az egyéniség veleszületett tulajdonsága, mely szerint térben és időben kiterjeszkedni, érvényesülni akar | |
| A pénzvágy | |
| A meg nem vásárolható javak | |
| A pénzvágy activ és passiv alakjai | |
| A kapzsiság fajai | |
| Egy milliomos tanácsai | |
| Carnegie a milliomosok élvezeteiről | |
| A vágy és a siker | 211 |
| A társaság után való vágyódásunk | |
| A gazdag és szegény egyéniségek társas hajlama | |
| Schopenhauer a társaságról | |
| A különféle társaságok hatása | |
| Vágyaink további sorsa, a vágy és a siker viszonya | |
| Megelégedésünk mint a siker és vágy viszonya | |
| Ennek mathematikai formája | |
| Tanulságok | |
| Az indulat és hatásai | 220 |
| Az indulat és hatásai | |
| A félelem mint legpusztítóbb indulat | |
| Az úgynevezett amerikai "új gondolatok" a félelemről | |
| E gondolatok tévedései | |
| A harag | |
| A harag mint az önvédemi ösztön kifolyása | |
| A harag okai, lefolyása, csillapítása | |
| Védekezés a harag ellen | |
| William James a harag csillapításáról | |
| Az életfilosofia tanácsai | |
| A gyűlölet különféle fajai és az életfilosofia | 235 |
| A gyűlölet | |
| A gyűlölet mint önvédelmi eszköz | |
| A bűnnek gyűlölete | |
| Az ellenség gyűlölete | |
| A fajgyűlölet, nemzetiségi gyűlölet | |
| Az anyanyelv szerepe és fontossága | |
| A nemzeti büszkeség | |
| A magyar nemzeti büszkeség | |
| A magyar, az angol, német, franczia typus | |
| A nemzetiségi gyűlölet antisocialis elemei | |
| A vallási gyűlölet | |
| A politikai és pártgyűlölet | |
| A politikai élet fejletlen állapota | |
| Ember- és világgyűlölet | |
| Nőgyülőlet | |
| Az akarat problemája | 260 |
| A vágyakból fölépülő akarat | |
| A motivumok harcza | |
| Az akarat kötöttsége | |
| Maudsley tana | |
| A hipnosis és akaratunk | |
| Gondolat és akaratszabadság | |
| Az egyéni természet ereje | |
| Álombeli akaratunk | |
| Érzelmeink sem szabadok | |
| A lelkiismeret | |
| A felelősség kérdése | |
| A felelősség psychologiai, ethikai és socialis szempontból | |
| A felelősséget és büntethetőséget a köznek és az egyénnek védelme követeli | |
| A büntetés czélja | |
| A felettünk lebegő fatum | |
| Socialismus és életfilosofia | 281 |
| A socialismus és az életfilosofia | |
| A socialismus programmja és az emberiség boldogítását czélzó ideál | |
| Ezen ideák egy része a filosofia ideái is | |
| A békés fejlődés előkészítésnek módjai | |
| A kiegyenlítődés kérdése | |
| Emerson tanai a kiegyenlítődésről | |
| Igaz-e, hogy mindenkinek olyan a sorsa, a milyet megérdemel? | |
| A socialiusmus törekvéseiből és tanaiból levonható életfilosofiai tanulságok | |
| Az élet vége. Tanulságok | 297 |
| A halál | |
| Az egészséges szervezetet nem nyugtalanítja a halál gondolata | |
| Az élet hossza | |
| Nothanagel, Beardsley a halálról | |
| Hosszú és munkás élet végén a halál gondolata szinte megnyugtató | |
| Az öngyilkosság | |
| Az öngyilkosság ethikai szempontból | |
| Az élet értéke | |
| Az élet humoros felfogása | |
| A bölcs ember küzdelmei | |
| A ki a köznek sokáig élhetett, annak emléke is soká fog élni közöttünk | |