A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ellenforradalmi rendszer baloldali sajtójáról I.

1919-1932/Szöveggyűjtemény

Előszó

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER LÉTREJÖTTÉNEK NEMZETKÖZI KÖRÜLMÉNYEI ÉS AZ URALKODÓ CSOPORTOK
1918-ban a győztes antanthatalmak számára a német összeomlás után a fő veszélyt az oroszországi... Tovább

Előszó

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER LÉTREJÖTTÉNEK NEMZETKÖZI KÖRÜLMÉNYEI ÉS AZ URALKODÓ CSOPORTOK
1918-ban a győztes antanthatalmak számára a német összeomlás után a fő veszélyt az oroszországi szocialista forradalmi hullám jelentette. E fő veszély elleni front megszervezését Kelet-Európában sürgetően írta elő a Habsburg-Monarchia teljes meggyengülése. Nyilvánvalóvá vált az antant vezető politikusai előtt, hogy a belső nemzeti és szociális feszültségtől terhes, szétesőben levő Habsburg-állam elégtelen az "ütközőállam", a védő arcvonal szerepének betöltésére. Új, erősebb szövetségesre - vagy szövetségesekre lett szükségük, mert az új ellenség: a szovjethatalom - elsősorban ideológiai fölénye következtében - a német imperializmusnál sokkal veszedelmesebbnek bizonyult. A német imperializmus ugyanis „csak" a világ újrafelosztását igényelte, az orosz szocialista forradalom magát a kapitalista világrendszert fenyegette.
A Habsburg-Monarchia felbomlásával beállott új helyzet, amely egy objektív történelmi folyamat, a belső ellentétek, a vesztes háború és az oroszországi forradalom végső következménye volt, nagymértékben befolyásolta a nemzetközi erőviszonyok további alakulását. A korábbi, viszonylagos erőegyensúly felborulása egyre erőteljesebben juttatta érvényre a külpolitikai orientációt a dunai nemzetek sorsának formálódásában. A feudális kötöttségekkel még erősen átszőtt Habsburg-Monarchia elleni belső harcok jellege összetett volt: polgári demokratikus, nemzeti és szocialista, tehát antikapitalista töltést is tartalmazott. Többszínű, monarchiaellenességében csaknem egységes, de azontúl erősen heterogén tömegek és nemzetiségek törték össze a monarchia államhatalmát: polgári demokratikus és forradalmi szocialista, továbbá jogos nemzeti törekvéseket tartalmazó, de ugyanakkor nacionalista, tehát progresszív és retrográd erők, önmagukban is tele ellentmondásokkal, amelyek - mint általában - a győzelem után kerültek felszínre. Vissza

Tartalom

Márkus László: Az ellenforradalmi rendszer sajtójáról 5
1919
A fehérterror 39
Munkát és kenyeret 41
Olvasóinkhoz 43
Ki ellenünk? 44
Biószeghy Tibor: Színes epekövek 45
A kecskeméti vérfürdő 48
1920
Göndör Ferenc: Nem volt vörösterror! 53
A végső nyomor tanyáin 55
Jogrend és sajtószabadság 59
Somogyi Bélát meggyilkolták 61
Göndör Ferenc: Búcsúm Somogyi Bélától 64
Göndör Ferenc: Somogyi utóda üdvözli Somogyi gyilkosát 67
Levelek Prolynéziából 70
Gábor Andor: Helyreállott 71
D. T.: Zsidó kultúra vagy magyar kultúrálatlanság? 74
A pocsolya 77
A magyar sajtó 81
Feleky Géza: Budapest 84
Madárvonulás
Gábor Andor: Az igazi és az ál 93
Gábor Andor: Hol kezdődik a halál? 96
Feleky Géza: Dreyfus meghalt 99
Révai József: Az angol sztrájkmozgalom politikai jelentősége 102
1921
Rupert Rezső: Problémák 109
Elvek és üzletek 116
Kun Béla: Nyílnak a börtönajtók 118
Régi taktika 120
A birnami erdő 121
Révai József: A magyar válság megoldása 124
Fájunk a Magyarságnak 129
Rácz Béla: Trianon 130
Helyi csoportalakítás akadályokkal 132
Maradjunk csak az igazságnál 133
Az építőmunkások beadványai és a vidéki hatóságok 134
Károlyi Mihály: Az én hazaárulásom 136
Magyar munkások sorsa 140
V. J.: A vasmunkások harminc percentje, a szövetség
tagjainak húsz percentje van ez idő szerint munka
nélkül 143
A nyolcórás munkanap hatása a munkásokra 144
Polányi Károly: Forradalom és ideológia 145
Betegnek nyilvánítják a gyárakban azokat, akiket nem
akarnak felvenni 149
Mi mindent kell igazolni Tiszaföldváron? 150
Szervezeti és szakmai viszonyok a könyvkötő- és papírfeldolgozó iparban 152
Göndör Ferenc: Hódoló levél Károly királyhoz! 153
Alázatos levél Horthy Miklóshoz a saját külön amnesztiám ügyében 157
Nagy Lajos: „Keresztény-nemzeti" irány 159
Nagy Lajos: Első találkozásom az antiszemitizmussal 162
Nagy Lajos: A „merénylet" és a sajtókuli 164
Király György: Kultúrkrónika 167
Destruktív darab a Nemzetiben 173
Révai József: A kelet-európai ellenforradalom 174
A nép nevében 177
Akit már kitanított a belügyminiszter 178
Könyvek sorsa Budapesten 180
1923
Révai József: A fasizmus veszedelme 185
Révai József: A magyar fasizmus bomlása 188
A Népszava 190
A suba 193
Révai József: Parasztság és munkásság 195
Szende Pál: Vádat emelek! 198
Móricz Zsigmond: Kiégett a Hortobágy 201
A proletár élete és halála 205
Móricz Zsigmond: Ez a magyar kultúra 206
Szász Zoltán bűne 210
Rónai Zoltán: Bethlen kölcsöne 212
Kéri Pál: Nem mind háborús, ami véres 215
Kunfi Zsigmond: Október 218
Fényes Samu: A szellem emigrációja 222
Kutyakomédia 226
A komédiának vége van 228
Kéri Pál: Földesúri lecke hazaárulásból 229
Szende Pál: Károlyi könyve 232
Nacionalisták internacionalizmusa 235
Fényes nappal járnak föl 237
Tizenhárom fekete sírt ásnak naponta 238
1924
Aki a munkásság üldözését szóvá teszi - nemzetgyalázást követ el 241
Rupert Rezső: A büntetőnovella-tervezet „sajtójoga" 243
Sajtószabadság és újságírás 248
Méltóságos ifjabb Katánghy Menyhért képviselő úr levelei feleségéhez, Klárához 254
Újságok és újságírás 259
Alexander Bernát: A törvényszéki rovat 264
Vámbéry Rusztem: A szocializmus és a tudomány szabadsága 266
Nagy Vince: Három pör 271
1925
F. G.: Máglyára Ady műveivel 277
Diószeghy Miklós: Felépült Budapesten az első
„expresszionista" ház, amelybe nem lehet bútorokat vinni 279
Sajtószabadság 283
Rendőrök és detektívek mint cenzorok 284
Állami népiskola az istállóépületben 286
Itt a tanú! 289
Miniszterelnök úr 291
1926
Kormánypártiabbak a kormánynál 295
Rupert Rezső: Egy beszédet várunk 299
A hős a tébolydában 303
Húsvéti rege új politikai kurzusról 304
Diószeghy Miklós: Vallatás a holdvilágnál a Hartaerdőben 307
A kormány sajtópolitikájáról 310
Halálos ítéletért - halálos ítélet 315
Az ifjúság nevében 316
Néhány szó ama bizonyos „szennyirat" ügyében és
Hamlet dán királyfira nézve 318
Szellemi haj tó vadászat 325
Fényes Samu: Szellemnek nincs itt helye! 327
F. G.: Csókról csókra és a Milói Vénusz a Mozsár
utcai rendőrkapitányságon 330
Zsolt Béla: Pesti családfa 333
1928
Visszaadják a vizitet a fasiszta urak 339
Hét sovány esztendő 341
„Szolidarizmus" vagy osztályharc? 345
Móricz Zsigmond: Ahogy minket látnak! 346
Végh Péter: A munkássport 349
Németh Lajos: Neonacionalizmus 352
Tamás Aladár: „Versenysport vagy tömegsport?" 357
1929
Egy pillanatra 361
Bethlen 363
Bálint György: Széljegyzetek egy kultúrrendőri cikkhez 368
Zsolt Béla: A válság 371
Szász Zoltán: A bűnös város és az ártatlan falu 374
Dancinger (Agárdi) Ferenc: A 100% naptára 379
József Attila: Kultúrfölények haditánca 382
Vámbéry Rusztem: Küzdelem a sajtószabadságért 384
B. Gy.: Munkát keres 4763, talál 155 398
Fábry Zoltán: Etnográfiai szocializmus 402
1930
Hazudni: Hazafias kötelesség! 409
Zsolt Béla: Magyar panama 412
Ahol a lakókat az utcára kergetik 419
A kenyér és a rendőrkard nagy csatája 424
Móra Ferenc: Faj védtelenek 429
1931
Bíró Dezső: Apróságok daliás időkből 437
Hatvany Lajos: Szalont a magyarnak! 442
Nagy Lajos: Vigyázz, ha újságot olvasol! 449
Illyés Gyula: Szellemi munkanélküliség 454
Nagy Lajos: Ha a puccs sikerült volna 456
Gaál Gábor: Magazin-kultúra 459
Zsolt Béla: Nagyatádi 461
1932
Bálint György: Moszkvából jelentik 465
Haraszti Sándor: Programkritikák 467
Héthónapi börtön az Építőmunkás cikke miatt 472
Válasz egy levélre a forradalmár filozopterekről 474
Illyés Gyula: Mire jó a háború? 478
Feleky Géza: Sipőcz a villamoson 480
(-T.) írjanak ők! 484
Bálint György: Cinizmus 485
Dancinger Ferenc: József Attila, a szocializmus költője 487
Újvári László: Államosított újságírás 493
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv