| Bevezető | 1 |
| Általános rész. | |
| A fa és alkotórészeinek sajátosságai | |
| A fa szerkezete | |
| A fát jellemző metszetek | 5 |
| A fa feljődése | |
| A sejtosztódás | 6 |
| A sejtfal rétegei | 6 |
| A sejt udvaros gödröcskéinek képződése | 7 |
| A sejt biológia rendeltetése | 8 |
| A sejt mérete | 10 |
| Az évgyűrűk képződése | 10 |
| A fa osztályozása | 11 |
| A mikroszkópi metszetek készítésének módja | 14 |
| A fa mikroszkópos vizsgálata | 15 |
| A legfontosabb ipari fák jellemző vonásai | |
| Jegenyefenyő | 16 |
| Tiszafa | 17 |
| Borókafenyő | 17 |
| Amerikai vörösfa | 18 |
| Lucfenyő | 18 |
| Vörös fenyő | 19 |
| Erdei fenyő | 19 |
| Fekete fenyő | 20 |
| Déli fenyő | 21 |
| Tölgyfélék | 21 |
| Kőrisfa | 24 |
| Szilfa | 25 |
| Ákácja | 26 |
| Tickfa | 26 |
| Hickoryfa | 27 |
| Gyertyánfa | 27 |
| Bükkfa | 27 |
| Juhar- vagy jávorfa | 28 |
| Boglár- vagy platánfa | 29 |
| Diófa | 29 |
| Cseresznyefa | 30 |
| Szilvafa | 30 |
| Hársfa | 30 |
| Nyárfa | 30 |
| Égerfa | 31 |
| Fűzfa | 32 |
| Körtefa | 32 |
| Puszpángfa | 33 |
| Ébenfa | 33 |
| Mahagonifa | 34 |
| Paliszandrefa | 34 |
| Pockfa | 35 |
| Szantálfa | 35 |
| A fák kémiai és fizikai tulajdonságai | |
| A fát alkotó vegyületek. | |
| A fát alkotó elemek s vegyületeinek arányszáma | 36 |
| A fehérje-anyagok hatása | 36 |
| A nitrogénvegyületek kilúgozása | 37 |
| A fa mérgezése és telítése | 38 |
| A szénhidrátok fajai | 39 |
| A fa cukortartalma | 39 |
| A cellulóz tulajdonságai | 40 |
| A lignin sajátosságai | 41 |
| A fa szénhidrogén-vegyületei | 42 |
| Az illanó olajok | 43 |
| A fa tartóssága | 43 |
| A fa higroszkópos tulajdonsága. | |
| A vízszívással járó jelenségek. | |
| A fa víztartalma | 44 |
| A higroszkópos tulajdonságra vonatkozó nézetek | 45 |
| A vízoldás törvényszerűsége | 46 |
| A sejtüreg víztartalma | 48 |
| A fa száradásával járó jelenségek | |
| A fa zsugorodása | 49 |
| A fa természetes szárítása | 50 |
| A fa mesterséges szárítása | 52 |
| A fa vetemedése | 55 |
| A vetemedést gátló eljárások | 55 |
| A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai. | |
| A légszáraz fa fajsúlya | 56 |
| A különféle feszültségek viszonya a húzófeszültséghez | 57 |
| A fa szakítókísérleteinek eredménye | 58 |
| A fa nyomókísérleteinek eredménye | 61 |
| A fa BRINELL-féle golyónyomásának eredménye | 61 |
| A fa nyíró- és hajlítókísérleteinek eredménye | 61 |
| A fa nedvességének hatása a feszültségekre | 62 |
| A fa hasíthatósága | 63 |
| A fa melegvezetőképessége | 64 |
| A fa hangvezetőképessége | 64 |
| Alkalmazott rész. | |
| A fa alakítása. | |
| A fa alakításának módja | 67 |
| A fa egyedként való megmunkálása | |
| A belső erők hatása a fa tulajdonságaira. | |
| A melegség hatása. | |
| A fa száraz lepárlása | 68 |
| A fa mint tüzelőanyag | 69 |
| A tömegvonzás (oldás) hatása. | |
| Az oldás fokozata s használhatósága | 69 |
| A fa lágyítása | 69 |
| Az oldásnál követendő szempontok | 71 |
| A gyanta kioldása | 71 |
| A fa fehérítése | 71 |
| Csersavtartalmú fák fémsókkal való színezése | 71 |
| Csersavtartalmú fák ammoniával való színezése | 72 |
| A fák színezése növényi festőanyagokkal | 73 |
| Vízben oldható ipari festőanyagok használata | 73 |
| Az alap- s festőpác együttes használata | 73 |
| A fa festése előtt végzendő nedves csiszolás | 74 |
| A leggyakrabban használt tömítőanyagok | 74 |
| Tölgyfák áttetsztő réteggel való borítása | 75 |
| Egyéb fák áttetsztő réteggel való borítása | 76 |
| A fatárgyak lakkozása | 76 |
| Az át nem tetsző réteggel való borítás | 77 |
| Saválló mázok | 77 |
| Tűzálló mázok | 77 |
| Fémet utánzó borítások | 77 |
| Az enyvezés | 78 |
| Ragasztás és tapasztás | 78 |
| A külső erők hatása. | |
| Alakítás a tömegének több részre osztásával. | |
| A darabolt árúk elnevezése | 81 |
| Hasítógépek | 84 |
| A fűrész metszőszöge | 85 |
| A fűrészfogak alakja és a fogür mérete | 85 |
| A pengevastagság s a forgács mérete közti viszony | 87 |
| A fő- s mellékmozgás sebessége | 88 |
| A löket nagysága és a penge szélessége | 89 |
| A fűrészek teljesítőképessége | 90 |
| A rönkő anyagának hasznósítása. A fűrészelésnél előálló veszteség | 91 |
| A fűrészelés energiaszükségletének általálnos képlete | 91 |
| A keretes-, kör- és szalagfűrész szükséges energiája | 93 |
| A kézi fűrészek | 95 |
| A géphajtásos törzsfűrész és furnérfűrész | 96 |
| A keretes fűrész | 97 |
| A géphajtásos törzsfűrész és furnélfűrész | 96 |
| A kertes fűrész | 97 |
| Fűrésztelepekre vonatkozó gyakorlati adatok | 100 |
| A szalagfűrész | 101 |
| A koronafűrész | 102 |
| A körfűrész | 103 |
| A faipari vágók és a vésők | 105 |
| A faipari kések | 107 |
| A balták és a fejszék | 108 |
| A kézi gyalú | 108 |
| A bevágó ékkel felszerelt kézi gyalú | 109 |
| Változó irányba mozgó gyalúgép | 109 |
| A furnélgyalúgép | 110 |
| A hosszesztergák | 111 |
| A gyűrűs eszterga | 111 |
| A fejesztergák | 112 |
| Az esztergák munkaszükséglete | 113 |
| A fúrószerszámok | 115 |
| A fúrógépek | 116 |
| A fúrógépek munkaszükséglete | 117 |
| A sík-maró munkaszükséglete | 119 |
| A deszka-maró elrendezése | 124 |
| Az alakos maró | 125 |
| A másoló maró | 125 |
| A csavarmetsző szerszám | 127 |
| A faipari ráspoly | 127 |
| A koptató anyagok | 128 |
| A koptatógépek | 128 |
| Alakítás több testnek összekapcsólásával. | |
| Az enyvezés és ragasztás | 130 |
| A szögezéssel, csavarral és ékkel való kapcsolás | 130 |
| A foglalatos kapcsolás szokásos módjai | 131 |
| A fának elemi sejtekre való bontása | |
| A különböző termények szétválasztásának módjai | 132 |
| Osztályozás nagyság szerint | |
| A sziták számozása | 133 |
| A vízszintes, vagy HAGGENMACHER-féle síkszita | 134 |
| A lejtős síkszita | 136 |
| A kúpos szita | 137 |
| A hasábszita | 137 |
| A centrifugális szita | 137 |
| A szűrő-szitákkal való szűrés | 138 |
| Szövetekkel s más hajszálcsöves nyílású anyagokkal való szűrés | 139 |
| Osztályozás közegellenállással és surlódással | 140 |
| Ülepítés és sulódással párosult osztályozás | 140 |
| A levegő szűrése | 142 |
| Osztályozás fajsúly szerint | |
| Fajtázás légárammal | 142 |
| Fajtázás vízárammal | 144 |
| Oszályozás egyéb fizikai tulajdonságok alapján | |
| Osztályozás mágnessel | 144 |
| Oszályozás elektromossággal | 145 |
| Osztályozás az alak és a surlódás tényezője alapján | 146 |
| A fa elemi sejtjeire bontása belső erőkkel | |
| A lignin és a pentózián teljes kioldása | |
| A lignin kioldását megelőző műveletek | 147 |
| A nátrón-cellúlóz gyártása | 148 |
| A szulfát-cellúlóz gyártása | 151 |
| A szulfit-eljárás | 151 |
| A kioldást követő műveletek | 155 |
| A cellúlóz-gyártásra alkalmas sejtek tulajdonsága | 156 |
| A faalkú növények háncsa | 157 |
| A fűalakú növények háncsa | 157 |
| A levélrostok | 158 |
| A részleges kioldás | |
| A fél-cellúlóz gyártása | 159 |
| A barna faköszörűlet | 159 |
| A fél-cellúlóza és a lignines szalma-anyag gyártása | 160 |
| A fa elemi sejtekre bontása külső erőkkel | |
| A fafoszlató köszörű (défibreur) szerkezete és energia-szükségelete | 161 |
| A körszörűlet nagyság szerint való fajtázása | 165 |
| A sejtcsoport őrlése (rafineurrel) | 166 |
| A faköszörűlet fehérítése és víztelenítése | 166 |
| A szabaddá vált sejtsokaságok egyesítése. | |
| A sejtsokaságok egyesítése belső erőkkel | |
| A sejtsokaságok kohéziós kapcsolata | |
| A pergament készítése | 167 |
| A vulkán-fibre készítése | 168 |
| A Chardonnet-műselyem gyártása | 169 |
| A celluloid gyártása | 170 |
| Az acetat-műselyem gyártása | 171 |
| A rézoxid-ammoniákos műselyem gyártása | 171 |
| A viszkóz-műselyem gyártása | 172 |
| A különféle műselymek kémlőszere | 173 |
| A cellulóz módúlatanak kémlőszer | 173 |
| A sejtsokaságok adhéziós kapcsolata | |
| A papirmasé készítése | 173 |
| A műfa készítése | 174 |
| A cellulit gyártása | 174 |
| A sejtsokaságok egyesítése külső erőkkel | |
| A jóminőségű papiros sajátosságai | 174 |
| A papirosgyártás története | 175 |
| A rongyok kereskedelmi osztályozása | 177 |
| A rongyok gyári osztályozása és darabolása | 178 |
| A szennyes rongyok mosása | 179 |
| A hollandi foszlatógép öblítő szerkezete | 180 |
| A hollandi foszlató szerkezete és energiaszükséglete | 181 |
| A nagyolt pép fehérítése | 190 |
| A finomító-foszlató. A különleges foszlatók | 192 |
| A finomított pép keverése, a papiroshulladék aprózása | 196 |
| A papiros enyvezése | 198 |
| A keverőkádak és a pép hígítása s annak a homoktól, csomotól és a macskáktól való mentesítése | 200 |
| A papiros kézi merítése | 204 |
| A hengeres szitájú merítőgép szerkezete és a béllelt papirosok gyártása | 205 |
| A síkszitájú merítőgép szerkezete | 209 |
| A különböző hatást kifejtő szárítószerkezetek | 212 |
| A síkszitájú merítőgép munkaképessége | 213 |
| A papiros símítása | 216 |
| A víznyomás utánzása | 218 |
| A papiros keresztirányú darabolása és sorlyukasztása | 219 |
| A papiros méretei, kereskedelmi elnevezése és anyaga | 220 |
| A színes papirosok gyártása | 223 |
| A papirosgyártással előálló anyagveszteségek és a gépek munkateljesítménye | 223 |
| Vedrek merítése | 224 |
| Papirosvizsgálat | |
| A papirosvizsgálat célja | 225 |
| A papiros súlya és a vastagsága | |
| A súlyegységek fogalma | 226 |
| A káros vegyületek kémlelése | |
| A lignin kémlőszerei | 227 |
| A sav kémlőszerei | 229 |
| A klór kémlőszere | 229 |
| A papiros anyagának mikroszkópi vizsgálata | |
| A mikrószkópi vizsgálatra vonatkozó általános megjegyzések | 230 |
| A faköszörűlet jellemzője | 231 |
| A facellulóz jellemzője | 232 |
| A szalma-cellulóz | 233 |
| Az eszpartó-cellulóz | 233 |
| A pamut jellemzője | 233 |
| A len és a kender jellemzője | 233 |
| A juta | 234 |
| A kodsu, gampi és a mitsumata jellemzői | 234 |
| A papiros vízszívóképességének és enyvezésének meghatározása | |
| A papirosenyvezés módjainak meghatározása | 236 |
| A papiros itatós voltának foka | 237 |
| A töltőanyagok mennyiségének és az áttetszőség fokának megállapítása | |
| A papiros hamutartalma | 239 |
| A porzás foka | 239 |
| Az áttetszőség megállapítása | 239 |
| A papiros hosszanti irányának megállapítása és annak tágulása és összehúzódása | 240 |
| A papiros mechanikai tulajdonságainak meghatározása | |
| A papiros használatakor fellépő igénybevételek | 240 |
| Az ismételt húzó igénybevételek számának viszonya jóság mérőszámához | 243 |
| A szakító-hosszúság, a nyúlás és a gyűrhetőség meghatározása | 245 |
| A Schopper-féle géppel kapott kettős hajtogatások számának viszonya a jóság mérőszámához | 247 |
| A szakítás leírása | 251 |
| A szakítókísérletek végrehajtása | 254 |
| A tartósság és a jóság mérőszámának kiszámítása | 256 |
| A használati időnek mechanikai tulajdonságához való viszonya | 269 |
| A papiros ipari felhasználásához használt gépek | |
| A sokszorosító ipar gépei. | |
| A sokszorosító ipari gépek osztályozása | 269 |
| A szövetek és kárpitok kézi nyomtatása | 273 |
| Az írógépek | 274 |
| A szedőgépek | 276 |
| Az amerikai táblás könyvsajtó | 282 |
| A táblás gyorssajtó | 282 |
| A rotációs könyvsajtó | 285 |
| Többszínű nyomást végző sajtógépek | 285 |
| A rotációs kárpitnyomtató | 285 |
| A lapos mintázott szerszám anyaga | 286 |
| Többszínű ábrák készítése | 288 |
| A litografiai gyorssajtó | 288 |
| Bádoglemezek litografiai úton való díszítése | 288 |
| A mélyített mintázatú szerszámok készítése | 289 |
| A nyomtatás módja | 289 |
| A szövetnyomtatásnál használt eljárások | 290 |
| A könyvkötő s dobozgyártó ipar gépei. | |
| Fonallal és dróttal működő fűzőgépek | 293 |
| A fűzött tömbök széleinek lemetszése és a lapok mintás préselése | 294 |
| A kéregpapiros meghajlítása céljából élek mentén való bemetszése vagy duzzasztása | 295 |
| Hullámos csomagoló- papiros gyártása | 295 |
| A borítékgyártó gépek elve | 297 |
Folytatás Microsoft-tal