| Bevezetés | 1 |
| Általános rész | |
| A maradandó alakváltozások mechanikája | |
| A külső erő hatásának módjai | 7 |
| Az alakváltozások fizikai okai | |
| A tér egy irányában működő, folyamatosan növekedő, egyenletesen elosztott, lassan ható erők, vagyis a húzás és a nyomás | 7 |
| A húzó- és nyomóerő hatása | 7 |
| Az erőhatások alatt végbemenő rugalmas sűrűségváltozások | 7 |
| Az elemi csoportok sűrűségváltozása | 7 |
| A kohézió körzete és ennek helyzete a belső erők ábráján | 9 |
| A elmozdulások tovaterjdése | 10 |
| Az elmozdulások ábrázolása | 10 |
| A test fősíkjában észlelhető elmozdulások irányvonalainak hálózata | 11 |
| Az elmozdulások fajai | 13 |
| Az elmozdulások minőségét befolyásoló körülmények | 13 |
| Amorf anyagok | 14 |
| A rugalmas, az ideig tartó és a maradó alakváltozások | 14 |
| A kohézió körzete jóval magasabban fekszik a pr változásást jelző hiperbola csúcspontjánál | 15 |
| A külső erő rugalmas alakváltozása | 15 |
| A rugalmas sűrűségváltozás | 15 |
| Az arányosság törvénye | 16 |
| A rugalmas méretváltozás határa | 17 |
| A kohézió körzete a pr változását jelző hiperbola csúcspontjához közel áll | 17 |
| A külső erő rugalmas és képlékeny alakváltozást okozhat | 18 |
| Amorf anyagoknál az elmozdulás irányának szöge | |
| A kohézió körzete alatta van a változását jelső hiperbola csúcspontjának | 19 |
| A külső erő főleg képlékeny alakváltozást okoz | 19 |
| Kristályos anyagok | |
| A kristályos anyag különleges sajátossága. A késleltetett harmonikus forgás | 19 |
| A szívósság lényege | 20 |
| Ferde irányú erők komponenseinek hatása | 20 |
| A diszharmonikus mozgás befolyása az állapotábrára | 21 |
| A kohézió körzete jóval magasabban fekszik a pr változását jelző hiperbola csúcspontjánál | 22 |
| A szívósan rugalmas anyag | 22 |
| A szívósan rugalmas anyagok törési határa | 23 |
| A kohézió körzete közel van a pr változását jelző hiperbola csúcspontjához | 23 |
| A szívósan képlékeny anyag | 23 |
| Az orientálódás és a méretnövelés közötti összefüggés | 23 |
| A szemcse közötti kohézió befolyása az alakváltozásra | 24 |
| EWING és ROSENHAIN megfigyelései | 24 |
| A kohézió körzete a pr változását jelző hiperbola csúcspontja alatt van | 25 |
| Rendkívűli alacsony rugalmassági határral bíró szívós és képlékeny anyag | 25 |
| A felszíni rajzok és a csúcsás szöge | 25 |
| A felszíni rajzok képződésének oka | |
| A felszíni rajzok élénkítése, HARTMANN kísérleti eredményei | 26 |
| Kristályos anyagok elmozdulása, irányvonalainak szöge | 27 |
| Az összetartozó húzó- és nyomófeszültségek | 29 |
| A feszültségek összetartozásának jellege | 29 |
| A tér két irányában ható, egyenletesen elosztott erők | 30 |
| A palástra ható feszültségek viszonya az azonos alakváltozását okozó, homoklapra ható feszültségekhez | 30 |
| A tér három irányában ható, egyenletesen elosztott erők | |
| A feszültségek minőségére vonatkozó általános megjegyzés | 31 |
| Háromirányú húzófeszültség. A gátló anyagok hatása | 31 |
| A háromirányú, egyforma nagyságú nyomófeszültségek hatása | 32 |
| A háromirányú, egyenlőtlen nagyságú nyomófeszültségek hatása | 32 |
| Az összetett igénybevételek felbontása húzására és nyomásra | 33 |
| A maradó alakváltozások kísérleti megállapítása s azoknak a feszültésgekkel való összefüggése | |
| A tér egy irányban működő, egyenletesen való összefüggése | 33 |
| Folytonosan növekedő, lassan ható erők | 33 |
| A feszültségek meghatározása | 33 |
| A maradó alakváltozások meghatározásának módja | 33 |
| A kísérleteknél követendő szempontok | 34 |
| A húzás | 39 |
| A fejrészek befolyása | 39 |
| A próbatest méreteinek legalkalmasabb viszonya | 40 |
| A rugalmas alakváltozás kiküszöbölésének módja | 40 |
| Az egyenletes fajlagos megnyúlás | 40 |
| A feszültség a fajlagos megnyúlás függvénye | 43 |
| A feszültségi ábra és feszültség növekedésének hatása | 45 |
| A feszültség analítikai képlete | 46 |
| Négyszög-keresztmetszetű próbatestek | 47 |
| A nyomás | 48 |
| A feszültség számításához alkalmazandó próbatestek méreteinek viszonya | 48 |
| A feszültség függvénye és a nyomóerő ábrája | 49 |
| A feszültség ábrája | 51 |
| A feszültség analítikai képlete | 51 |
| Vékony darabok nyomásánál szükségelt erőtöbblet | 52 |
| A kenőszerek s alátétlemezek befolyása a nyomóerőre | 56 |
| Négyszög-keresztmetszetű próbatestek | 57 |
| A szívósság merőszámának meghatározása | 57 |
| A feszültségi ábra területének meghatározása | 57 |
| A húzó- és nyomóerő munkája | 59 |
| Az arányos testek törvénye | 61 |
| A képlékenység mérőszámának meghatározása | 57 |
| A nyújthatóság határát az elemi csoportok mérete szabja meg | 61 |
| A képlékenység mérőszáma | 62 |
| A képlékenység mérőszámának szélső határai | 63 |
| A képlékenység mérőszámának valódi értéke | 64 |
| A kontrakció viszonya a képlékenységhez | 67 |
| A jellemző adatok meghatározása a diagramm felvétele nélkül | 68 |
| Az egyenletes nyúlásnak, feszültségnek a képlékenységnek meghatározása | 68 |
| Az összetartozó feszültségek viszonyszámának meghatározása | 68 |
| A viszonyszám meghatározása grafikai eljárással | 68 |
| A viszonyszám értéke | 68 |
| Az egyenletes nyúlás határánál érvényesülő alkalmazhatóság határa | 69 |
| A viszonyszám meghatározása analítikailag a belső súrlódás alapján | 70 |
| DUGUET eljárása | 70 |
| A belső és külső súrlódás közötti összefüggés és a DUGUET eljárásának fizikai alapja | 73 |
| A DUGUET és REJTŐ eljárása közötti kapcsolat | 74 |
| A DUGUET - REJTŐ - MOHR-féle eljárások közötti kapcsolat | 74 |
| Közelítő eljárások az összetartozó feszültségek meghatározására | 76 |
| A MESNAGER és a LUDWIG-féle eljárás | 76 |
| A legnagyobb használt fémek jellemző tulajdonságainak számértékei | 78 |
| Megszakítással működő, lassan ható erők | 80 |
| Pihentetés nélkül ható növekedő erők | 80 |
| Pihentetéssel ható növekedő erők | 83 |
| Állandó nagyságú, ismételten ható erők | 84 |
| Az alakváltozások minőségének meghatározása mikroszkóppal | 89 |
| A szemcse méreteinek változása húzásnál és nyomásnál | 89 |
| A SAUVEUR-féle eljárás | |
| A tér több irányban működő lassan ható erők | 97 |
| A több irányú erőhatások kifejtésének módjai | 97 |
| A módosított nyomás | 97 |
| A módosított nyomás jellemző fajai | 97 |
| A szúrás és a szúró megfogás | 99 |
| A felszínrajzokból levont következtetések | 99 |
| Az alakváltozás, vékony gátló réteg esetén | 102 |
| Az alakváltozás, vastag gátló réteg esetén | 103 |
| Gömbded alakú test szúró megfogása | 104 |
| A szerszám metsző szögének befolyása | 105 |
| Az elmozdulásokkal járó jelenségek rideg, képlékeny és szívós anyagok esetén | 107 |
| A Brinell-féle keménység | 108 |
| A harapás | 111 |
| A két fősíknak egymásra való hatása | 111 |
| Az elmozdulásokkal járó jelenségek rideg, képlékeny és szívós anyag esetén | 112 |
| Változó metszőszögű szerszámok jellegzetes alakja | 115 |
| A nyílás és lyukasztás | 116 |
| A kísérleti jelenségek ismertetése | 116 |
| Az elmozdulások és alakváltozások iránya | 117 |
| A szívós, képlékeny s rideg anyagok alakváltozása | 118 |
| A nyíróerő nagysága izotópszerű szívós anyagnál 90 metszőszögű szerszámok használata esetén | 119 |
| A nyíróerő képlete nem izotróp anyagokra vonatkozólag | 122 |
| A nyíróerő nagysága rideg anyagoknál | 122 |
| A nyíróerő tárgy berepedésének feltétele | 124 |
| A lyukasztásnál előálló jelenségek s a szükséges maximális erő | 126 |
| A lyukasztásnál észlelhető alakváltozások | 129 |
| A hajlítás | 129 |
| A rövid karon való hajlítás | 129 |
| Rövid karon való hajlítás esetén érvényesülő felszínrajzok | 129 |
| A hajlítóerő nagysága | 131 |
| A hosszú karon való hajlítás | 132 |
| A hosszú karon való hajlítás esetén a szívós alakváltozás folyamata alatt érvényesülő felszínrajzok és alakváltozási jelenségek | 132 |
| A külső erő nyomatékának kiszámítása | 135 |
| A belső erők nyomatékának általános képlete | 136 |
| A belső erők nyomatéka négyszögkeresztmetszetű testek esetén | 138 |
| A belső erők nyomatéka körkeresztmetszetű testek esetén | 142 |
| A belső erők nyomatéka összetetebb keresztmetszetek esetén | 144 |
| A hajlítóerő képlete | 145 |
| A képlékeny alakváltozáskor érvényesülő alakváltozási jelenségek | 148 |
| Hajlításnál elérhető legkisebb görbületeti sugár | 148 |
| A hajlított test berepedésének feltétele | 149 |
| Az egyszerű hajlítás berepedésének feltétele | 149 |
| Az ismételt hajlítás berepedésének feltétele | 150 |
| A szívóság határán belül végzett, ismételt hajtogatások száma | 153 |
| Bemetszett rudak hajlítása | 154 |
| Bemetszett rudak hajlítása lassan ható erővel | 154 |
| Bemetszett rudak hajlítása ütőhatással | 155 |
| A bemetszett rudak ütőhatású hajlításához használt gépek és próbatestek | 155 |
| A szabványosan bemetszett rudak szélső szálainak megnyúlása lassú hajlításnál | 159 |
| Az ütőhatások által befolyásolt megnyúlás és hajlító munka képlete | 160 |
| Forgásban levő tengelyek változó irányú hajlítása | 163 |
| Forgásban levő síma tengelyek berepedezésének feltétele | 163 |
| Forgásban levő változó keresztmetszettel bíró tengelyek | 166 |
| A csavarás | 166 |
| Az alakváltozás jelenségei | 166 |
| A csavarás lényege | 166 |
| A csavarás primér-hatása és a hatás komponensei | 168 |
| A tengelyirányú komponens zsugorító hatása | 169 |
| A sugárirányú komponens összenyomó hatása | 170 |
| Négyszög-keresztmetszetű tárgy szemcséinek alakváltozása | 171 |
| A csavart test törésének alakja | 172 |
| A nyomaték számítása | 174 |
| Kor- és négyszög-keresztmetszetű testek csavaró nyomatéka | 174 |
| A berepedés feltétele | 177 |
| Változó irányú forgácsolás | 179 |
| LUDWIK kísérletei váltakozó irányú elcsavarásokkal | 179 |
| A vágás és a forgácsolás | 179 |
| A vágás és a forgácsolás közötti viszony | 179 |
| A metszőszög hatása | 179 |
| A külső erő komponenseinek hatása | 181 |
| A vágás | 182 |
| A vágást kisérő alakváltozások | 182 |
| A vágás erőszükséglete | 184 |
| A harapás | 187 |
| A harapás erőszükséglete | 187 |
| A tárcsás harapó szerszám | 188 |
| Forgácsolás 90%-ú metszőszögű szerszámmal | 189 |
| A 90%-ú szerszám erőszükséglete | 189 |
| A forgácsolt felület rideg anyagnál | 191 |
| A forgácsolt felület szívós-képlékeny anyagnál | 193 |
| A forgácsolás hegyes metszőszögű szerszám erőszükséglete | 194 |
| A hegyes metszőszögű szerszám erőszükséglete | 194 |
| A ferde él metszőszöge | 196 |
| A kaparás | 197 |
| A kaparás erőszükséglete | 202 |
| A karcolás | 202 |
| A karcolás-szerszám erőszükséglete | 202 |
| A metszés | 205 |
| A metszőél | 205 |
| A tárcsás metsző-szerszám | 205 |
| A nagyoló-szerszám erőszükséglete, alakja és sebessége | 211 |
| A megmunkált felületek egyenlőtlensége | 211 |
| Az egyenes élű és a V alakú nagyoló-szerszám hatása | 211 |
| A nagyoló-szerszám erőszükséglete és a fogácsolásnál képződő meleg | 213 |
| A nagyolásnál képződő melegmennyisége | 216 |
| A nagyoláshoz használt szerszámok anyaga | 217 |
| A gyorsforgácsoló acél kovácsolása és edzése | 218 |
| A kedvező metsző- és elhelyezési szögek értéke | 219 |
| A főmozgás normálsebessége és a gazdaságos sebesség értéke | 220 |
| A tér több irányban ható aktív erők | 225 |
| Kétirányú erők | 225 |
| Belső nyomással terhelt csövek | 225 |
| A cső belső falára ható nyomóerők | 225 |
| Belső és külső nyomással terhelt csövek | 231 |
| A belső és külső nyomás egyensúlyi feltétele | 231 |
| Háromirányú erők | 232 |
| Tömör testre ható háromirányú nyomóerők | 232 |
| Egyenlőtlen nagyságú háromirányú erők | 232 |
| Üreges testre ható háromirányú nyomóerők | 234 |
| Üreges testek minden oldalról való nyomása | 234 |
| Zárt csőre ható belső nyomás | 237 |
| A belső nyomás hatása zárt csőre | 237 |
| Nagysebességű erők | 237 |
| A tér egy irányában ható, folytonosan növekedő nagysebességű erők | 237 |
| Gyorsan végzett szakítókísérleteknek a feszültségekre való hatása | 237 |
| Gyorsan végzett nyomókísérletek a feszültségekre való hatása | 240 |
| A tér több irányában ható nagysebességű erők | 240 |
| Az alakváltozás körzetének kisebbedése lökő hatások folytán | 240 |
| A tér három irányban ható nyomóerőknek hegesztő hatása | 242 |
| Hegesztés kapcsoló-csoportok útján | 242 |
| A hegesztés feltételei | 242 |
| Oldalnyomással végzett hegesztés | 243 |
| Szúróhatással létesített oldalnyomás | 243 |
| Palástnyomással végzett hegesztés | 244 |
| Palástnyomással létesített oldalnyomás | 244 |
| Ütközéssel végzett hegesztés | 246 |
| A SCHOPP-féle eljárás | 246 |
| Hegesztés kristályos csoportok útján | 246 |
| Termikus kezeléssel javított hegesztés | 246 |
| Kovácstűzben hegesztett tárgyak kilágyítása | 246 |
| Termikus kezeléssel végzett hegesztés | 247 |
| A termikus kezelés kristályosító hatásának felhasználása | 247 |
| Zárt üregek összehegesztésének feltételei | 247 |
| Szilárd anyagok alakváltozásánál megoldandó feladatok | |
| A megmunkálás módja | 251 |
| Szállítható egyedek megmunkálásánál előforduló műveletek | 252 |
| Helyhez kötött egyedek megmunkálásánál előforduló műveletek | 253 |
| Szálas termények feldolgozásánál előforduló műveletek | 253 |
| Törmelékek feldolgozásánál előforduló műveletek | 254 |
| Alkalmazott rész. | |
| A fémek alakítása külső erők hatásával. | |
| Alakítás a tömegek egységes voltának fenntartása mellett. | |
| Általános megjegyzések | 259 |
| Vasötvözetek | 259 |
| Izzó vasfajták ellenállása | 259 |
| Kovácstűzhelyek | 261 |
| Az anyagok nyujthatóságán alapuló alakítás | 263 |
| Az alakítások fajai | 263 |
| Kovácsolás | 264 |
| A kovácsolás eszközei | 264 |
| A kézi kalapácsok | 264 |
| A kézi kalapács és az üllő | 264 |
| A transzmissziós kalapácsok | 265 |
| A nyeles kalapács | 265 |
| A léces-frikciós kalapács | 265 |
| A hevederes-frikciós | 267 |
| A közönséges rugós kalapács | 267 |
| Az <Ajax> rugós kalapács | 268 |
| Az amerikai rugós kalapács | 268 |
| A SCHMIDT-féle légpárnás kalapács | 268 |
| Az ARNS-féle léppárnás kalapács | 270 |
| A YEAKLY-féle légpárnás kalapács | 270 |
| A kovácsoló gép | 272 |
| A mótorikus kalapács, vagy gőzpőrölyök | 272 |
| A gőzpőrölyök osztályozása | 272 |
| A NASMYTH-féle gőzkalapács | 275 |
| A DAELEN-féle gőzkalapács | 275 |
| A gőzpőrölyök ütésszáma és munkafejtése | 276 |
| A sajtók | 279 |
| A sajtók csoportosítása | 279 |
| A kézi csavarsajtó | 280 |
| A frikciós csavarsajtó | 280 |
| A hidraulikus sajtó | 281 |
| A sajtolás fokozatának néhány példája | 282 |
| A pneumatikus vagy szegecselő sajtó | 285 |
| Hengerlés | 285 |
| A hengerjáratok és hengersorok fajai | 285 |
| Kéthengerű hengerjáratok és hengersorok | 287 |
| A behúzás feltétele | 287 |
| Az egyenletes alakváltozás és az egyenletes erőelosztás feltétele | 289 |
| A szélesbedés mértéke | 292 |
| Az univerzális (egyetemes) hengerjárat | 293 |
| A négyszögű üregek szerkesztése | 293 |
| A tömörítő üregek szerkeszetése | 294 |
| A profilos üregek szerkesztése | 295 |
| A hengerek enegia-szükséglete | 297 |
| A tárgy lehűlése hengerlés közben | 305 |
| Négyhengerű járatok | 306 |
| A GREV-féle hengerjárat | 306 |
| Excentrikus hengerjáratok | 308 |
| Változó vastagságú rudak hengerlése | 308 |
| Ferde tengelyű hengersorok | 308 |
| A MANNESMAN-féle hengerlés | 308 |
| Változó falvastagságú csövek hengerlése | 310 |
| A hengerelt árúk elnevezése és gyártásának módja | 310 |
| A hengerelt árúk elnevezése | 310 |
| A rúdárúk gyártása | 311 |
| A lemezárúk gyártása | 312 |
| Vasúti kerékabroncsok gyártása | 313 |
| Hegesztett csövek gyártása | 313 |
| Mángorlás | 314 |
| A mángorlás eszközei és alkalmazásának módja | 314 |
| Áthúzás gyűrűs üregen | 316 |
| Drótok és rudak áthúzása gyűrűs üregen | 316 |
| A gyűrűs üreg szerkesztése és a tárgy alakításához szükséges munka | 316 |
| A drót minimális átmérője, valamint hosszúságának maximuma | 320 |
| Szívós anyagok ellenállása gyűrűs üregen való áthúzáskor | 321 |
| A dróthúzó motolla | 323 |
| A húzópad | 324 |
| Csövek és edények gyűrűs üregen való áthúzása | 234 |
| A cső falának méretváltozása | 324 |
| Edények húzása és alakos rudak üregen való sajtólása | 326 |
| A csőhúzás módja | 327 |
| A hajlítás | 327 |
| Lemezmélyítés és az ehhez szükséges külső erő | 327 |
| A nyomóeszterga | 331 |
| A peremezőgép | 332 |
| Kazánlemezek hajlítása | 332 |
| Párkánylécek húzása | 333 |
| A csavarás | 333 |
| A csavarás ipari alkalmazhatósága | 333 |
| Egyéb fémek | 333 |
| Vörösréz | 333 |
| Hengerelt árúk készítése vörösrézből | 333 |
| Sárgaréz | 334 |
| Hengerelt és préselt árúk készítése sárgarézből | 334 |
| Cink | 334 |
| Hengerelt árúk készítése cinkből | 334 |
| Ólom | 335 |
| Hengerelt és sajtolt árúk készítése ólomból | 335 |
| Ón | 335 |
| Ónlemezek | 335 |
| Az arany- és ezüstlemezek gyártása | 335 |
| Alakítás a test tömegének több részrevaló osztásával. | |
| Szabályos alakítás | 336 |
| Darabolás | 336 |
| A darabolás fajai | 336 |
| Nyírás | 336 |
| A párhuzamosan vezetett ferde élű ollók erőszükséglete | 336 |
| A párhuzamosan vezetett ferde élű olló szerkezete | 341 |
| Az aratógép ollója | 343 |
| A kézi olló | 343 |
| A tárcsaolló | 344 |
| A posztó- és a fűnyíró olló | 345 |
| Lyukasztás | |
| A lyukasztógép szerkezete | 345 |
| Fűrészelés | 346 |
| A fűrészek szerkezete és munkaképessége | 346 |
| Forgácsolás | 347 |
| A forgácsoló gépek elnevezése | 347 |
| A forgácsoló gépek osztályozása | 347 |
| A szerszámgépek elemei | 349 |
| Haladó mozgást létesítő elemek | 353 |
| A visszamenés sebességének növelése | 349 |
| A WITHWORTH-féle elrendezés | 349 |
| A CAVÉ-féle elrendezés | 350 |
| A csavarral való mozgatás | 350 |
| A forgattyús elrendezés | 351 |
| A himbás elrendezés | 351 |
| Forgó főmozgást létesítő elemek | 353 |
| A lépcső szíjdobok elrendezése | 353 |
| A szídobokat helyettesítő fogaskerekek elrendezése | 356 |
| A forgás értelmének megváltoztatása | 358 |
| A mellékmozgatásokat létesítő géprészek | 358 |
| A szupportszerkezetek | 358 |
| A szerszám és a tárgy befogása | 359 |
| A szerszám befogásának változatai | 359 |
| A tárgy befogásának változatai | 360 |
| A forgácsoló gépek leírása | 361 |
| A gyalúk | 361 |
| A közönséges hosszgyalú | 361 |
| A veremgyalú | 362 |
| A lemezgyalú | 363 |
| A harántgyalú | 363 |
| A függőleges gyalú | 364 |
| Az esztergák | 364 |
| Az esztergák fajai | 364 |
| A hosszesztergák | 365 |
| A közönséges hosszeszterga elrendezése | 365 |
| A fejszeg és a nyeregszeg szerkezete | 365 |
| A szupport változtatható sebességét létesíthető szerkezete | 367 |
| A szupport gyorsabb mozgatását végző szerkezet | 369 |
| A megkívánt sebességet biztosító áttevések meghatározása | 369 |
| Alakos tárgyak gyártásához szükséges szupportszerkezetek | 370 |
| Órás eszterga | 372 |
| A gyűrűs eszterga | 373 |
| A vasúti eszterga | 374 |
| A fejesztergák | 375 |
| A vízszintes tengelyű fejeszterga | 375 |
| A függélyes tengelyű fejeszterga | 375 |
| A fúrók | 376 |
| A hengerfúrók | 376 |
| Hengerfúró, amelynél a főtengelybe ágyazott csavar végzi a mellékmozgást | 376 |
| Hengerfúró, amelynél a főtengely csavarként van kiképezve | 377 |
| A lyukfúró | 377 |
| A lyukfúró-szerszámok | 377 |
| Az ágyúfúró | 377 |
| A csapos fúró | 377 |
| A hegyes fúró | 379 |
| A központos fúró | 381 |
| A spirálfúró | 381 |
| A fúró erő- és munkaszükséglet | 382 |
| A lyúkfúró-eszközök és gépek | 385 |
| A fúró-eszközök | 385 |
| A közönséges szabadon álló fúrógép | 386 |
| A gyorsfúrógép | 388 |
| A darufúrógép | 388 |
| A marók | 389 |
| A marószerszámok | 389 |
| A kézi szerszámok | 389 |
| A gépi szerszámok | 391 |
| A maró osztása és átmérője | 391 |
| A maróval megmunkált felület símasága | 392 |
| A maró metszőszöge | 393 |
| A maró forgásiránya | 396 |
| A homokmaró | 396 |
| A maró erő- és munkaszükséglet | 397 |
| A marógépek | 398 |
| Munkaléceket egyengető maró | 398 |
| Az egyetemes maró, mint síkmutató | 398 |
| Az egyetemes maró, mint fogmaró | 398 |
| A régibb fogaskerékmaró | 401 |
| Fogaskerékmaró készítésének módja | 402 |
| Csavaralakú fogaskerékmaró | 403 |
| A reszelők | 404 |
| A reszelők készítésének módja | 404 |
| A koptatás | 407 |
| A koptatás fajai | 407 |
| A koptatás és a csiszolás | 407 |
| A köszörűlés főbb szabályai | 407 |
| A köszörűlés munkaszükséglete | 409 |
| A köszörrűlés szellőztetése és öblítése | 411 |
| A koptatáshoz használt anyagok | 412 |
| Csiszológép sikfelületek koptatásához | 414 |
| Illesztendő felületek koptatása | 414 |
| Csiszológép tengelyek koptatásához | 415 |
| Csiszológép hengerek koptatásához | 416 |
| Csiszológép alakos tárgyak koptatásához | 416 |
| Testsokaságok csiszolásához alkalmas dob | 417 |
| A fényesesítés | 417 |
| A fényesítés lényege | 417 |
| Fényesítő-eszközök és gépek | 417 |
| A csavarkészítés | 418 |
| A csavarorsó készítéséhez szükséges szerszám | 418 |
| A csavarhüvely készítéséhez szükséges kézi szerszám | 419 |
| A csavarkészítő gép | 420 |
| Szabálytalan darabolás | 421 |
| A szabálytalan darabolás módjai | 421 |
| Alakítás több test tömegének összekapcsolásával. | |
| Kohézós kapcsolat | 421 |
| A hegesztés és bevonás | 421 |
| A SHOOP- és a SHERING-féle eljárás | 422 |
| Adhéziós kapcsolat | 422 |
| A lemezelés | 422 |
| Foglalatos kapcsolás | 423 |
| A foglalatos kapcsolás csoportjai | 423 |
| Adhezéiós kapcsolattal párosult foglalatos kapcsolás | 423 |
| Tiszta foglalatos kapcsoláson alapuló-eljárások | 423 |
| Függelék. | |
| A maradó alakváltozások mechanikájának fontosabb eredményképletei | 425 |
| Irodalom | 430 |
| Betűsoros tárgymutató és a magyar műszavak német, francia és angol egyenértékei | 431 |
Folytatás Microsoft-tal