| Bevezető | 9 |
| Jelek és rövidítések magyarázata | 15 |
| Az előfeltevések fogalma | 17 |
| A logikai előzmények | 17 |
| A logikai implikáció | 24 |
| A külső és belső tagadás | 27 |
| Az előfeltevés fogalmának meghatározása | 32 |
| Szemantikai és pragmatikai előfeltevések | 44 |
| A pragmatikai előfeltevésfogalom meghatározása | 51 |
| A szemantikai előfeltevés-fogalom problémái | 55 |
| Az előfeltevések ábrázolása | 57 |
| Az előfeltevések osztályozása | 59 |
| A határozott főnévi szerkezetek | 59 |
| A faktív igék | 63 |
| Az inchoatív igék | 64 |
| Néhány további igeosztály | 65 |
| A főnevek | 68 |
| A melléknevek | 69 |
| Az is és a csak, valamint a még és a már | 69 |
| A fókusz | 71 |
| Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok | 7z1 |
| Az emfatikus mondatok | 72 |
| A korlátozó és nem korlátozó vonatkozói mellékmondatok | 72 |
| Az idő- és helyhatározói mellékmondatok | 74 |
| Az egzisztenciális előfeltevések | 76 |
| A lexikai és szintaktikai előfeltevések | 77 |
| Az univerzális és idioszinkratikus előfeltevések | 78 |
| A szemantikai jegyek | 83 |
| Jelentésfajták | 83 |
| A szemantikai jegyek és az előfeltevések | 89 |
| A szelekciós jegyek funkciója | 92 |
| Az előfeltevést előidéző lexémiák szerepe | 97 |
| Javaslat a szelekció megoldására | 101 |
| Az összehasonlító szerkezetek | 102 |
| A vizsgált szerkezetek | 102 |
| Alapfokú összehasonlítás | 103 |
| Középfokú összehasonlítás | 111 |
| Felsőfokú összehasonlítás | 116 |
| A melléknevek szemantikai jellemzése | 121 |
| A mérhető minőséget jelentő melléknevek | 121 |
| A nem mérhető minőséget jelentő melléknevek | 122 |
| A melléknévi igenevek | 126 |
| A privatív melléknevek | 127 |
| A részletező jelentésű melléknevek | 128 |
| A valamilyen tulajdonság nagy fokát jelölő melléknevek | 129 |
| A melléknévi igenevek | 126 |
| A privatív melléknevek | 127 |
| A részletező jelentésű melléknevek | 128 |
| A valamilyen tulajdonság nagy fokát jelölő melléknevek | 129 |
| A lengyel melléknevek | 134 |
| A mérhető minőséget kifejező melléknevek | 135 |
| A nem mérhető minőséget jelölő melléknevek | 136 |
| Az értékelő melléknevek | 136 |
| A színt jelölő melléknevek | 139 |
| A privatív melléknevek | 139 |
| A részletező jelentésű melléknevek | 140 |
| A konkrét jelentésű főnévből képzett melléknevek | 140 |
| A melléknévi igenevek | 141 |
| Néhány általános tanulság | 141 |
| A melléknevek előfeltevéseinek ábrázolása | 142 |
| Az inchoatív predikátumok | 146 |
| A magyar aspektusrendszer vázlata | 146 |
| Az aspektus fogalmának meghatározása | 146 |
| Az aspektusbeli oppozíciók | 150 |
| Statikus és dinamikus szituációk | 150 |
| Imperfektív és perfektív szituációk | 151 |
| Duratív és nem duratív szituációk | 153 |
| Telikus és atelikus szituációk | 156 |
| Az aspektusbeli oppozíciók összefoglalása | 160 |
| Néhány megjegyzés a magyar igekötőkre vonatkozóan | 163 |
| Statikus igék | 163 |
| Nem duaratív igék | 164 |
| Telikus - atelikus szituációk | 164 |
| Perfektív - imperfektív igepárok | 164 |
| Hely- és irányhatározók és az imperfektív-perfektív aspektus | 165 |
| Megjósolható-e az igekötők előfordulása és jelentése? | 166 |
| Az inchoatív szituációk | 169 |
| Mennyiségi és minőségi változás | 170 |
| Az inchoatív igék fajtái | 174 |
| A mérhető minőséget jelentő melléknevekből képzett igék | 175 |
| Az értékelő melléknevekből képzett igék | 175 |
| A kontradiktórikus melléknevekből képzett igék | 175 |
| A színt jelölő melléknevekből képzett igék | 176 |
| A privatívumokból képzett igék | 177 |
| Az ingresszív és egresszív szituációk | 180 |
| A mozgásigék | 182 |
| A három állapottal jellemzett predikátumok | 184 |
| Két értelmű predikátumok | 187 |
| Néhány kiegészítő megjegyzés | 188 |
| A faktivitás a magyarban | 192 |
| A faktivitás fogalma | 192 |
| A kognitív és emotív faktív predikátumok | 192 |
| Az emotív faktív predikátumok néhány tulajdonsága | 202 |
| Néhány megjegyzés az úgynevezett félaktív predikátumokról | 205 |
| A faktív predikátumok néhány további típusa | 208 |
| Néhány megjegyzés a tud és sajnál faktivitásáról | 210 |
| A faktivitás ábrázolásáról | 214 |
| Befejező megjegyzések | 219 |
| A téma-réma struktúra és előfeltevés | 220 |
| A téma-réma fogalmáról | 220 |
| Van-e minden mondatnak téma-réma struktúrája? | 226 |
| A téma-réma struktúra és az előfeltevések | 227 |
| Tulajdonnév | 228 |
| Osztálynév | 229 |
| Anyagnév | 231 |
| Birtokos szerkezet | 232 |
| Deverbális főnevek | 233 |
| Komplex jelzős szerkezet | 234 |
| A téma-réma struktúra és a faktivitás | 236 |
| Rémaképző elemek | 238 |
| Az is és a csak | 238 |
| Az emfázis | 240 |
| Összefoglalás | 241 |
| Az összetett mondatok és előfeltevéseik | 244 |
| Az előzmények | 244 |
| Az és operátor | 246 |
| A ha...akkor operátor | 248 |
| A vagy operátor | 248 |
| A szimmetricitás kérdése | 256 |
| Az és operátor | 256 |
| A vagy operátor | 259 |
| A ha...akkor operátor | 264 |
| A kontextus-halmaz | 266 |
| Egyéb mondattípusok | 269 |
| Predikátumfajták | 272 |
| Mondást jelentő igék | 276 |
| Propozíciós attitűdöt kifejező és "új világokat létrehozó" predikátumok | 280 |
| A feltételes mondatok | 285 |
| Befejező megjegyzések | 294 |
| Jegyzetek | 297 |
| Az előfeltevések fogalma | 297 |
| Az előfeltevések osztályozása | 306 |
| A szemantikai jegyzetek | 311 |
| Az összehasonlító szerkezetek | 314 |
| Az inchoatív predikátumok | 319 |
| A faktivitás a magyarban | 328 |
| A téma-réma struktúra és előfeltevés | 333 |
| Az összetett mondatok és előfeltevéseik | 336 |
| Irodalom | 347 |
Folytatás Microsoft-tal