Az élők napján

Fülszöveg

Györe Imre 1934-ben, Keszthelyen született. Budapestre újságíró szakos egyetemi hallgatóként került; azóta a fővárosban él. Veseit 1954 óta publikálja, első kötete 1955-ben látott napvilágot. Szerkesztője és egyik legmarkánsabb egyénisége az irodalomtörténeti jelentőségű Tűztánc antológiának (1958). Folyamatosan jelennek meg vers- és drámakötetei: tizenkilenc önálló könyv áll mögötte.
Az élők napján nagyrészt a nyolcvanas évek közepén született költeményeit tartalmazza. Györe Imre most is jellegzetes verstípusban, a maga összetéveszthetetlenül egyéni - sajátosan "költőietlenített" dikciójával, a marxista gondolati rendszert képviselve önti formába indulatoktól fűtött ellenvéleményeit társadalmi fejlődésünk visszásságait látva, érzékelve. Így emel szót - filozófiai tisztázottságra is törekedve, egyszersmind azonban meggyőző művészi erővel és retorikus lendülettel - többek közt a magyarországi szegények nevében és érdekében helyzetük jobbításáért, s tesz hitet a kommunizmus eszméje mellett. De látszólag "magánérdekű" felháborodásai is nyilvánvalóan közösségi tartalmúak: önnön gondjainak, nehézségeinek "felpanaszolásában", a torz jelenségek szarkasztikus gúnnyal való ostorozásában a döntő szerepet a szociális érzékenység játssza. Az a szociális érzékenység, amely költészetünkben - sajnos - mintha mind kisebb súllyal képviseltetné magát, bár tevő jelenlétére égető szükség volna. Ezért is figyelemre méltóak Györe Imre gondolkodására ösztönző, új versei. Vissza