Az első magyar munkáshatalom szociálpolitikája 1919

Fülszöveg

Számos könyvben örökítették már meg a Tanácsköztársaság dicső 133 napját. Leírták a lezajlott eseményeket, ismertették a Forradalmi Kormányzótanács különböző intézkedéseit, és emléket állítottak azoknak, akik a munkáshatalom fennmaradásáért küzdöttek. A megjelent kötetek szinte könyvtárat alkottak, mégsem állíthatjuk, hogy a történetírók már mindent elmondtak a Tanácsköztársaságról az utókornak. Így vélekedett e kötet szerzője, Petrák Katalin is, aki - mintegy kiegészítve korábbi könyvét - részletekbe menő elemzést ad a szociálpolitikai intézkedésekről.
Első könyvében, amelyet Milei Györggyel rendezett sajtó alá, a munkáshatalom legfontosabb szociálpolitikai rendelkezéseit, intézkedéseit és a korabeli sajtó érdekesebb cikkeit tárta az olvasó elé. Ebben a munkájában részletekbe menően, gazdagabb, teljesebb tényanyagra támaszkodva ismerteti a Tanácsköztársaság szociálpolitikáját.
Mielőtt bemutatná a munkáshatalom szociálpolitikáját, tájékoztat az általános kérdésekről, felvázolja a magyarországi helyzetet, a kormány látszatintézkedéseit, ismerteti a munkásmozgalom harcait, amelyeket a munkásbiztosítás, a lakáshelyzet, a gyermekvédelem és az egészségügy megváltoztatásáért folytatott. Foglalkozik a szociáldemokrata párt- és a szakszervezetek tevékenységével és végigkíséri a Kommunisták Magyarországi Pártjának felkészülését a proletárforradalomra és küzdelmeit a szociálpolitikai vívmányokért.
Írói módszere rendkívül hatásos, mert a proletárhatalom előtti időszak részletes bemutatása még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a Tanácsköztársaságban megváltozott a szociálpolitika tartalma: a jótékonykodás helyébe a tudatos szociálpolitika lépett.
A munka nemcsak a történelemmel hivatásszerűen foglalkozóknak jelent forrásanyagot, hanem az érdeklődők is haszonnal forgathatják a gördülékenyen és élvezetesen megírt könyvet. Vissza