Az ember és a hegy...

Előszó

Részlet a szerkesztői üzenetből:

A Turisták Lapjának ez az ünnepi száma - amelyben az ember és a hegy, a mult és a jövő, a test és lélek, a pihenés és a munka eszmevilága ölelkezik össze, - kifejezője óhajt lenni a Magyar Turista Egyesület magasztos jubileumi hangulatának.
A Turisták Lapja félszázados jubileuma nem zajos tüntetés, nem rikító öntömjénezés; hanem áhítatos megállás a becsülettel végzett munka oltára előtt, a bátor bizakodás napsütötte erdőszélén.
Rengeteg álom és rengeteg terv, sok munka és sok szép eredmény csendül ki a lelkesedéssel megírt cikkekből, amelyek egy félévszázad derűjét és borúját vetítik elénk.
A cikkek hosszú sora mind azt igazolja, hogy a Turisták Lapja útirányát 50 esztendő alatt nem változtatták meg sem a nyomasztó gazdasági válságok, sem a politikai divatok, sem a változó eszmeáramlatok.
A Turisták Lapjának nem kellett átértékelnie önmagát, nem kellett sohasem meghátrálnia, mert mindig küldetésszerűen teljesítette azt, ami kötelessége, célja, hivatása volt. Régi tétel, hogy ha az ember sokáig akar boldogan élni, akkor legfőbb törekvése, hogy bölcsen, jellemesen megöregedjék: az egyesületeknek és a folyóiratoknak viszont az a feladatuk, ha sokáig akarnak élni, hogy ne hirdessék az idő múlását, hanem bölcsen és jellemesen megfiatalodjanak.
Az az érzésem, hogy a Turisták Lapja mellett nyomtalanul haladtak el az évek, nem tudták elhervasztani az energiák tavaszi lendületét. Ez pedig egyrészt a nagy nevű szerkesztő-elődök lelkesedéstől fűtött munkájának köszönhető, másrészt az Egyesület tagjaiban állandó intenzitással lobogó nemes készségnek, amely a turistakultúráért mindig meghozta a legnagyobb áldozatot. A jelenlegi szerkesztőnek tehát elsősorban ezt kell megköszönnie, mert az elődök lelkesedését örökségül, a tagtársak támogatását kimeríthetetlen energiaforrásul kapta munkájához. A bajtársi szeretetnek egy évtizeden keresztül tapasztalt számos megnyilatkozása teszi lehetővé, hogy az emlékek csillagzáporában a tiszta lelkiismeret jóleső tudatával állhatok meg: Mindent megtettem magam is, hogy a Turisták Lapja betölthesse hivatását!
Most az emlékezés szivárványszínű fátyola vonja be a félévszázados multat: ennek a hangulatnak ad kifejezést ünnepi kötetünk legtöbb cikke. De a mult egyúttal a jelent és a jövőt is magában hordozza s ezért bizakodom folyóiratunk és egyesületünk szép jövendőjében. A lelkek mélyén gyökerező, az alkotómunka lázától áthatott mult megalapozza a méltó jövendőt is. Amidőn őszinte tisztelettel ezúton is megköszönöm minden kedves munkatársamnak, hogy ennek a jövendőnek érdekében kifejtett törekvéseimet teljes odaadással támogatták, arra kérem őket, hogy Egyesületünket és a Turisták Lapját ezután is zárják szeretettel a szívükbe.
A Turisták Lapja félévszázaddal ezelőtt egy belső ébredésnek hajnali harsonája volt; most az új egyéni és nemzeti feltámadásnak őszintehangú szószólója: a jövőben pedig a mult hagyományainak őrzője és a magyar nemzeti gondolatnak harcos hirdetője marad!
A hazaszeretetet, a bajtársi érzés ápolását, a magyar földnek és népének megbecsülését, az Isten fenséges templomának, a természetnek rajongó szeretetét hirdette a Turisták Lapja egy félévszázadon keresztül. És ma szerte az országban, - s6t, idegen világrészeken is - ezren és ezren figyelnek szavára, várják szeretettel a havonként megjelenő számokat.
Ez a szeretet és megbecsülés a Turisták Lapja legnagyobb jutalma és szerkesztőjének legigazibb öröme... Vissza