Az ember tragédiája rekonstrukciója I-II.

Fülszöveg

s ha mi jelenlegi élők 'e nemzet szellemi templomához csak egy követ is viszünk 's szilárdul be alapítjuk azt úgy nem éltünk híjjába.
(Madách: Művészeti értekezés, 1842)
Lehet-e újat mondani Az ember tragédiájáról! Úgy tűnik igen, főként ha a Tragédiának azt a szövegváltozatát vesszük kezünkbe, melyet Madách Imre eredetileg papírra vetett. Ez a tanulmány a Madách-rajongókon túl elsősorban pedagógusoknak és diákoknak kívánja bebizonyítani, hogy érdemes az érintetlen szöveget alaposan újraolvasni, hogy számos egyéb érdekesség mellett olyan régi kérdésekre, mint az optimizmus-pesszimizmus, a történelmi fejlődés vagy éppen a vallásosság az eddigieknél talán kijózanítóbb, de mindenképpen az eredeti szövegből levezethető válaszokat kaphassunk.
A tizenkilenc éves (!) jövendő drámaíró Művészeti értekezésében megdöbbentő pontossággal vázolta fel azokat az elveket, melyekre csaknem húsz évvel később nagy művét építette. A Tragédia eszmei gyökereinek eddig fel nem tárt eredetét mutatja be... Tovább

Fülszöveg

s ha mi jelenlegi élők 'e nemzet szellemi templomához csak egy követ is viszünk 's szilárdul be alapítjuk azt úgy nem éltünk híjjába.
(Madách: Művészeti értekezés, 1842)
Lehet-e újat mondani Az ember tragédiájáról! Úgy tűnik igen, főként ha a Tragédiának azt a szövegváltozatát vesszük kezünkbe, melyet Madách Imre eredetileg papírra vetett. Ez a tanulmány a Madách-rajongókon túl elsősorban pedagógusoknak és diákoknak kívánja bebizonyítani, hogy érdemes az érintetlen szöveget alaposan újraolvasni, hogy számos egyéb érdekesség mellett olyan régi kérdésekre, mint az optimizmus-pesszimizmus, a történelmi fejlődés vagy éppen a vallásosság az eddigieknél talán kijózanítóbb, de mindenképpen az eredeti szövegből levezethető válaszokat kaphassunk.
A tizenkilenc éves (!) jövendő drámaíró Művészeti értekezésében megdöbbentő pontossággal vázolta fel azokat az elveket, melyekre csaknem húsz évvel később nagy művét építette. A Tragédia eszmei gyökereinek eddig fel nem tárt eredetét mutatja be ez a kötet, vállalva ehhez - mert kulcsfontosságú - az Arany János kezemunkája nyomán létrejött, klasszikussá vált sorok megboly-gatását is. Az eredmény Madách etikájának, következetes elvrendszerének helyreállítása, sőt a tanulmány utolsó fejezetében egy nálunk ismeretlen, de hazájában Madáchhoz hasonló nagyságrendű holland író, Multatuli kultikussá vált Max Havelaar, avagy a Holland Kereskedelmi Társaság kávéaukciói című regényének összehasonlító elemzésével a Tragédia kérdésfelvetéseinek sajátos magyar valóságunkban rejlő forrásait is kimutatja. Vissza