Az ember tragédiája rekonstrukciója II.

Előszó

A Madách-szakirodalom a XIX. század vége óta több ízben s többféle módon jelentette meg. Az ember tragédiájának azon sorait, melyeken akár a drámaíró maga, akár kérésére vagy hozzájárulásával mások - főként Szász Károly és Arany János - változtattak. Morvay Győző tanulmánykötetének részeként 1897-ben, Tolnai Vilmos a Madách-centenáriumi 1923-as Tragédia kiadásában, majd ennek 1924-ben javítva kiadott változatában, míg Waldapfel József az 1956-os kiadás Jegyzeteiben közölte a sorváltozatokat.
Éppen tíz esztendeje, a Tragédia filozófiájának rekonstrukciója során győződhettem meg arról, hogy az eredetileg Madách által írt sorok és a végül 1861-es dátummal megjelent első s az ennek alapján még a költő életében elkészült második kiadás között összességében számottevő eltérés tapasztalható. A szöveg helyreállítása nem azzal a szándékkal készült, hogy a színpadokon ez a változat szerepeljen, hanem hogy a Tragédia eljövendő elemzői és értelmezői lehetőség szerint csakis azokról a sorokról vonjanak le következtetéseket, amelyeket Madách Imre eredetileg megfogalmazott s a további fordítások is a madáchi szöveget vegyék alapul. Ő maga sajnos nem vethette össze eredeti kéziratát a nyomtatásban megjelent két kiadással, minthogy azt az "impurum"-nak vélt szöveget Arany nem juttatta vissza hozzá s másik kézirattal a költő nem rendelkezett.
Az itt közölt szövegváltozat Tolnai Vilmos 1924-es kiadása nyomán készült s az első kötetben közölt tanulmány (R) jelzéssel jelzi azokat a sorokat, amelyek rekonstruálása tartalmi okokból indokoltnak látszik. Meg kell jegyezni, hogy noha az 1986-ban felvett szöveg-helyreállítási igény akkor visszhangtalan maradt, készülőben van az Akadémia fizikai-kémiai írásvizsgálatokon is alapuló Tragédia szöveg-helyreállítása is. Magam 1993-ra a mindeddig érinthetetlen Arany-változattól eljutottam az érintetlen szövegig, mely tehát ilyen formában eddig nem jelent meg. Mostani közlésre remélhetőleg a műben rejlő eszmék továbbgondolására sarkall. Vissza

Fülszöveg

Madách Imre majd' minden művét ifjúkorában lefektetett drámaelméleti elvek szerint hozta létre: történelmi drámák sorozatát írta meg szűk két évtizedes alkotói pályafutása alatt. Gondolkodásunkra s kultúránkra a legmeghatározóbb befolyást mégis Az ember tragédiája gyakorolta, melyben nemzeti történelmünkre mindössze egyetlen szó - Hunyad - erejéig utal. A Tragédiában felvetett kérdések körül szinte a mű első megjelenése óta folyamatos vita dúl. A vitázók és elemzők többnyire az alkotásban kiemelt verssorokra támaszkodva érvelnek, esetenként nem is tudva, hogy az általuk idézett sort eredetileg Madách nem is abban a formában vetette papírra. Döntő mértékben - a költő kérésére - Arany János változtatott a versezeten mintegy ezer sor erejéig, ám stilisztikai javításai szándéka ellenére több helyen a tartalmat is módosították. A Tragédia rekonstrukcióját megkísérlő tanulmány és a második kötetben mellette most első ízben megjelentetett "érintetlen", javítások előtti szövegváltozat kiadásával Madách művének kutatása és oktatása újabb kiindulópontokat nyerhet, sőt a sajátságos helyesíráson átsütő, immár félreérthetetlenül egységes szöveg- és eszmerendszer befogadása nyomán talán még többek számára lesz érthető a költő szándéka s az általa eredetileg minden részletében kimunkált hatalmas kompozíció. Vissza