Az emberek közötti különbségek/Pascal gondolatai/XII. Károly története/A görög művészet bölcselete

Előszó

Az emberi ismeretek között véleményem szerint leghasznosabb és legkevésbbé előrehaladt az emberről szóló; és merem állítani, hogy a delfii templom egyetlen fölirata fontosabb tanitást foglal magában, mint a moralisták vaskos kötetei. Ezért ez értekezés tárgyát úgy tekintem mint a legérdekesebb kérdést, melyet a philosophia elénk adhat és a mely szerencsétlenségünkre a legnehezebb is, melyet a bölcselők megoldhatnak; mert miként ismerhetjük meg az emberek közötti különbözőség forrását, ha magukkal az emberek megismerésével nem kezdjük a dolgot és miként érhetjük el, hogy úgy lássuk az embert, a mint a természet megalkotta, keresztül azokon a változásokon, melyeket a dolgok és idők egymásutánja idézett elő eredeti állapotában, hogy elkülönítsük, mi tartozik tulajdonképpeni lényéhez attól, a mit a körülmények és haladás tettek hozzá, vagy változtattak eredeti állapotában. Épen úgy, mint Glaucus szobra melyet az idő, a tenger és a viharok annyira megrongáltak, hogy inkább vadállathoz, mint Istenhez hasonlít, az emberi lélek is a társadalom kebelében ezer megújuló ok miatt módosulva, számos ismeretet és tévedést elsajátítva, testi szervezetében megváltozva, szenvedélyeitől folyton háborgatva, úgy szólva, majdnem a fölismerhetetlenségig elveszítette eredeti külsejét; és nem találjuk meg több benne azt az isteni és fenséges egyszerűséget, melyet alkotója beléhelyezett, hanem csak a magát igaznak mondó szenvedély és a félrebeszélő ész ocsmány versengését... Vissza