| Előszó | 13 |
| A múlt: az emberi örökléstan története | 15 |
| Az emberi öröklődés tudományának gyökerei | 17 |
| Az állattenyésztés és növénynemesítés genetikai tanulságai | 18 |
| Első adatok az emberi öröklődésről | 19 |
| Ch. Darwin - Az öröklődés első átfogó elmélete | 24 |
| Fiatalság | 24 |
| Egy természettudós utazásai | 26 |
| A fajok eredete | 27 |
| Az ember származása | 29 |
| Korának örökléstani nézetei | 31 |
| A darwini pángenézistan | 32 |
| A gemmulák mint az öröklődés anyagi részecskéi | 34 |
| A pángenázistan értékelése | 36 |
| F. Galton - Az emberi örökléstan megteremtője | 39 |
| Az indulás | 39 |
| A matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása | 40 |
| A "nature-nurtur", vagyis az örökletesség és a környezeti hatások egysége | 41 |
| Az ujjlenyomat-vizsgálatok | 42 |
| Az "ős-örökség" törvénye | 43 |
| Az öröklődés "gyökér"-elmélete | 45 |
| A. Weismann - A szerzett tulajdonságok nem öröklődnek | 48 |
| A sejttani felfedezések | 48 |
| Weismann munkássága | 53 |
| Öröklődési rendszere | 54 |
| A csíraplazma halhatatlansága | 55 |
| G. J. Mendel - Az öröklődés egyetemes szabályai | 58 |
| A nagy vizsgálat előzményei | 59 |
| Mendel kísérlete | 61 |
| A mendeli mű sorsa | 64 |
| "Az idő elérkezett" | 66 |
| T. Boveri és W. S. Sutton - Az öröklődés kromoszómaelmélete | 70 |
| A közvetett bizonyítékok | 70 |
| T. Boveri | 72 |
| A kromoszómák sérthetetlensége | 73 |
| W. S. Sutton | 74 |
| A kromoszómák párosodásának függetlensége | 75 |
| Kromoszómák és a Mendel-szabályok | 77 |
| W. L. Johannsen - A környezeti hatások befolyása | 79 |
| A tiszta vonal | 80 |
| Az öröklöttség és szerzettség dialektikája | 82 |
| H. de Vries - Az örökletes ártalmak eredete: | 84 |
| A mutációk | 85 |
| A ligetszépe | 86 |
| A Mendel-szabályok újrafelfedezése | 89 |
| H. J. Muller - A genetikai ártalmak okai | 89 |
| Életének három korszaka | 89 |
| A mutációk nem ok nélküliek | 91 |
| Az első sikertelen "nyomozások" | 92 |
| A röntgensugárzás genetikai ártalmasságának leleplezése | 94 |
| A sugárgenetika | 96 |
| A tudós humanizmusa | 98 |
| A. E. Garrod - A veleszületett anyagcsere-rendellenességek - az emberi öröklődés kémiai alapjainak első bizonyítékai | 101 |
| Az alkaptonuria | 102 |
| Az anyagcsere veleszületett rendellenességei | 104 |
| K. Landsteiner - vércsoportok mint a többszörös allélek példái | 106 |
| Az ABO vércsoportok felfedezése | 107 |
| A vércsoportok öröklődése | 108 |
| T. H. Morgan - A génelmélet az örökléstan első nagy szintézise | 114 |
| Az indulás | 114 |
| A muslicák (drozofilák) | 115 |
| A Morgan-iskola | 117 |
| A nemi kromoszómák | 119 |
| A nemhez kötött öröklődés szabálya | 121 |
| Morgan kutatási módszere | 121 |
| A gének kapcsolódása | 123 |
| A "crossing over", a génkicserélődés | 125 |
| A gének kromoszómán belüli helyének meghatározása, az ún. géntérkép | 126 |
| A klasszikus génelmélet | 127 |
| A biométerek és a mendelisták ellentéte | 130 |
| A mérhető jellegek öröklődésének vizsgálata | 130 |
| K. Pearson | 131 |
| W. Bateson | 133 |
| A mendelisták és a biométerek ellentéte | 135 |
| Az eugenika létrejötte és meggyalázása | 138 |
| Galton utópiája | 138 |
| Az eugenika alkalmazásának nehézségei | 140 |
| Az eugenikai gondolat terjedése | 141 |
| A fajelmélet és az eugenika | 142 |
| Az eugenika meggyalázása | 144 |
| A katasztrófa utáni bénult csend | 145 |
| Az eugenika jelene és jövője | 145 |
| A neolamarckizmus térhódítása | 147 |
| A genetika magas szintje a Szovjetunióban | 147 |
| A két tábor | 148 |
| A harc élesedése | 150 |
| Liszenkóék felülkerekedése | 151 |
| A genetika "ideológiai" problémái | 152 |
| "A tudomány nem tűri meg a szubjektivizmust" | 154 |
| A genetikusok kiáltványa | 156 |
| Az emberiség genetikai jogainak edinburgh-i deklarációja | 156 |
| G. W. Beadle és E. L. Tatum - Az "egy gén - egy enzim" elmélet | 160 |
| Az előkísérletek | 160 |
| A kenyérpenész | 162 |
| A fortélyos terv | 163 |
| A mutánsok leleplezése | 164 |
| Az "egy gén - egy enzim" tétel igazolása | 165 |
| F. Mieschertől J. D. Watsonig és F. H. C. Crickig - A DNS-sztori | 168 |
| F. Mewscher: A nukleinsav felfedezése | 168 |
| A nukleinsavak és a kromoszómák kapcsolata | 170 |
| F. Griffith és O. T. Avery: DNS=örökletes anyag | 172 |
| J. D. Watson, F. H. C. Crick és M. H. F. Wilkins: A DNS szerkezetének és működési elvének felfedezése | 174 |
| A klasszikus örökléstani kutatások eredményeinek összefoglalása | 180 |
| Az emberi örökléstan hazai története | 182 |
| Az emberi örökléstan hazai úttörői | 182 |
| Csörsz Károly | 184 |
| Csik Lajos | 185 |
| A Körösy család | 186 |
| Az ikerkutatások hazánkban | 187 |
| A heredo-degenerációk tana | 190 |
| A "testegyenészet" örökléstana | 196 |
| A szemészeti ártalmak genetikája | 198 |
| A veleszületett rendellenességek kutatása és nyilvántartása | 200 |
| Az értelmi fogyatékosság kutatásának történeti áttekintése | 203 |
| Az eugenika Magyarországon | 208 |
| A házasság előtti tanácsadások története hazánkban | 212 |
| A jelen. Az emberi örökléstan diadala | 217 |
| Az öröklődés alapjai | 219 |
| A sejt | 219 |
| A sejtciklus | 220 |
| Az emberi kromoszómák és vizsgálatuk | 222 |
| A fehérjék | 227 |
| A DNS és a gén | 230 |
| A fehérjeszintézis | 235 |
| A kromoszómák finomabb szerkezete | 238 |
| Az öröklődés fő szabályszerűségei | 243 |
| Az ikerkutatások örökléstani jelentősége | 246 |
| Az ikertípusok | 246 |
| Az értékelés elve | 249 |
| Az ikergondozás jelentősége | 251 |
| A sziámi ikrek | 252 |
| A mongén öröklődés | 255 |
| A "normál" jellegek öröklődése | 256 |
| A domináns öröklődés | 258 |
| Az Rh-vércsoportok | 262 |
| A recesszív öröklődés | 266 |
| A vérrokon-házasságok | 270 |
| Tutanhamon élete és halála | 275 |
| A "Toulouse-Lautrec-szindróma" | 279 |
| A Ferenczy család genealógiája | 283 |
| A nemhez (X kromoszómához) kötött öröklődés | 288 |
| A női nem nagyobb ellenállóképessége | 291 |
| A kromoszóma-rendellenességek | 294 |
| A Down-kór | 296 |
| Az alattomos alaki hibák | 298 |
| A centrikus fúziók és az emberré válás | 302 |
| Kromoszóma-rendellenességek elvetélt magzatokban | 305 |
| A nemiség kialakulása | 308 |
| A kromoszomális nem zavarai | 312 |
| A kétes neműek | 314 |
| A bűnözés örökletes meghatározottsága | 317 |
| A poligén öröklődés | 328 |
| Az emberi örökléstan nagy talánya | 328 |
| Az ember kvantitatív jellegeinek öröklődése | 329 |
| A poligén öröklődés | 331 |
| Az intelligencia | 332 |
| J. S. Bach genealógiája | 337 |
| Az értelmi fogyatékosság | 350 |
| A patológiás értelmi állapot kóreredete | 353 |
| L. S. Penrose | 354 |
| A "küszöb"-jelenség | 356 |
| A soktényezős modell | 357 |
| A bizonyítás: a nyúlajak öröklődése | 359 |
| A poligén öröklődés szabályszerűségei | 360 |
| A multifaktoriális kóreredet | 363 |
| Az epidemiológiai módszerek alkalmazása | 365 |
| A környezeti hatások jelentősége | 370 |
| A veleszületett csípőficam | 371 |
| Mutációk | 375 |
| A mutációk szintje és típusa | 375 |
| A mutációs gyakoriság meghatározása | 378 |
| A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása | 381 |
| A mutagének kísérletes tesztelése | 384 |
| A kromoszóma-mutációk vizsgálata | 385 |
| Az ionizáló sugarak mutagén hatása | 387 |
| A kémiai mutagének | 391 |
| A daganatképződés és a genetika | 393 |
| A mutációk jelentősége | 397 |
| Lehetőségeink és teendőink | 399 |
| A genetikai ártalmak kezelése | 399 |
| A genetikai egyensúly | 402 |
| A genetikai tanácsadás | 404 |
| Magzatvizsgálat a méhben | 406 |
| Az eufenika | 411 |
| A jövő: az algénia | 415 |
| A gének mesterséges megváltoztatása | 418 |
| A transzformáció hasznosíthatósága | 419 |
| A génizolálás és a génterápia | 421 |
| A génsebészet | 426 |
| A DNS mesterséges szintézise | 431 |
| A géntervezés és génszintézis | 434 |
| A sejt-hibridizáció | 437 |
| A kromoszómák géntérképe | 440 |
| A magtranszplantációs kísérletek | 441 |
| A mesterséges megtermékenyítés: a lombikbébi realitása | 444 |
| A nem irányítása | 448 |
| Ikerszülés rendelésre | 450 |
| A mesterséges placenta | 452 |
| A prosztaglandin | 453 |
| Epilógus | 456 |
Folytatás Microsoft-tal