Fülszöveg
Sokkal jobb bárhol bárkivel bármit csinálni, mint sehol senkivel nem csinálni semmit, mondogatja Fecske egyik cimborája. Fecske gyakran érzi ügy, hogy nem csinál semmit, ha pedig mégis megpróbál elmenekülni a mindennapok nyomasztó egyhangúságából, legtöbbször egy kocsmában vagy egy házibuliban találja magát. Barátkozik, ismerkedik, mégis mindig magányos. Egy call centerben dolgozik, ahol óránként tíz perc szünetet lehet tartani, őt viszont álmában kinevezik szünetmenedzsernek. Amügy is folyton álmodik, amikor pedig véletlenül ébren van, ritkán szólal meg, miközben mindenki más beszél körülötte. Folyton csörög a telefon, mindig érkezik valami üzenet, és ez ijesztő. De nyugtalanító az is, ha éppen senki nem keresi az embert. Fecske élete állandó lebegésből áll, és talán maga sem veszi észre, mikor változik a lebegés fuldoklássá, hogyan lesz a bizonytalanságból kilátástalanság, a félelemből pánik, a keresésből menekülés.
Fotó: Bach Máté
Szarka Károly Mosonmagyaróváron született,...
Tovább
Fülszöveg
Sokkal jobb bárhol bárkivel bármit csinálni, mint sehol senkivel nem csinálni semmit, mondogatja Fecske egyik cimborája. Fecske gyakran érzi ügy, hogy nem csinál semmit, ha pedig mégis megpróbál elmenekülni a mindennapok nyomasztó egyhangúságából, legtöbbször egy kocsmában vagy egy házibuliban találja magát. Barátkozik, ismerkedik, mégis mindig magányos. Egy call centerben dolgozik, ahol óránként tíz perc szünetet lehet tartani, őt viszont álmában kinevezik szünetmenedzsernek. Amügy is folyton álmodik, amikor pedig véletlenül ébren van, ritkán szólal meg, miközben mindenki más beszél körülötte. Folyton csörög a telefon, mindig érkezik valami üzenet, és ez ijesztő. De nyugtalanító az is, ha éppen senki nem keresi az embert. Fecske élete állandó lebegésből áll, és talán maga sem veszi észre, mikor változik a lebegés fuldoklássá, hogyan lesz a bizonytalanságból kilátástalanság, a félelemből pánik, a keresésből menekülés.
Fotó: Bach Máté
Szarka Károly Mosonmagyaróváron született, Budapesten él, író, újságíró, szerkesztő. Az én hibám az első regénye.
Azon töröm a fejem, hogy milyen hazugságot kellene kitalálnom, ha esetleg felvesznek Patrícia apjának a cégéhez. Mondhatnám, hogy a call center nem is olyan rossz, sőt egész jó, és különben is ki akarom ott próbálni magam.
Nem hinné el.
Vagy hazudhatnám, hogy közben felvettek egy másik céghez, esetleg el is játszhatnám néhány hétig, hogy eljárok valahova dolgozni, és, mondjuk, éppen ebbe a kocsmába ülhetnék be. Vagy mindig egy másikba. Vinném magammal a laptopomat is, mintha a kocsma lenne az irodám.
Már csak azt kellene kitalálnom, hogy mi lenne az az álommunka, ami miatt Patrícia apjának az állásajánlatát visszautasítom.
Álommunka. Egyáltalán ki találta ki ezt a szót?
Vissza