Az én keresztyénségem

Fülszöveg

Vannak, akik olyan életet éltek, hogy hitük még holtuk után is beszél. Ezek közé tartozik Ürögdi Ferenc. A világi kincsek gyűjtése helyett tékozlón pazarolta az emberekre az Istentől kapott talentumait, miközben feleségével úgy éltek: "mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden."
(2 Korinthus 6,10.)
Feri bácsi hittel hordozott megrendítő terheket, melyek közül talán a legnehezebbé az lett, hogy a Lélektől kapott üzenetet már nem adhatta tovább. Betegsége szinte lehetetlenné tette számára a beszédet, pedig lelkében üzenetté lett az Ige, készültek az igehirdetések, formálódtak a versek, melyet már nem hallhatott meg senki. Hiszem, mégsem volt hiába a "néma" prédikátor vasárnapi készülése, gondolatainak versekbe szedése, mert amilyen volt a beszédes élete, olyanokká lettek a szinte némává vált évei: és mindezek csendes-könnyes imákká formálódtak értünk.
"Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket." (Zsidókhoz írt levél 13,7) Hálásak vagyunk Istennek, mert ismerhettük őket, és láthattuk, hogy életük vége megerősítése volt mindannak, amiről egész életük szólt. Azért imádkozunk, hogy a verseken átragyogó Krisztus-követő élet bizonyságtétele sokakat indítson és bátorítson Krisztus követésére.
Ezúton is köszönjük az örökösöknek, hogy a Szarvasi Református Egyházközség javára átengedték a lelkész költői hagyatékának kezelését.
Tették mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy e verseskötet megjelentetése is segítse templomépítő és gyülekezetépítő munkájában azt a kis református közösséget, melynek szolgálatára szeretteik az egész életüket odaszánták.
A verseskötet megvásárlásával Ön is hozzájárul e cél megvalósulásához, és kérjük, imádkozzon velünk együtt, hogy az a lelki hajlék, melynek alapjait a lelkész-költő és felesége szolgálatával megerősítette, felépülhessen Isten dicsőségére és nagyon sokak lelki javára.
2001. böjtjében
Pentaller Attila
szarvasi református lelkész Vissza