| Előszó | |
| Az Energia | |
| A munka és az energia | 11 |
| A munka kétféle értelmezése | 12 |
| A munka állapotváltozást kísér | 13 |
| A munkaképesség az energia | 14 |
| A munka energiaátalakulás | 15 |
| A társadalomban szükséges energiafajták | 17 |
| A tűz | 17 |
| A kémiai energia | 18 |
| A fényenergia | 19 |
| Az elektromos energia | 20 |
| Az energiaforrások | 21 |
| A jövő energiaforrásai | 24 |
| Az energiátalakítások hatásfoka | 27 |
| Az energia megmaradása | 27 |
| Az energia átalakulásai | 27 |
| Az energia mértékegységei | 28 |
| Az energiaveszteségek | 29 |
| Az energiátalakulás hatásfoka | 30 |
| A felhasznált energiák eredete | 34 |
| Az energiahordozók | 35 |
| A kőszén eredete | 37 |
| A kőolaj és földgáz eredete | 39 |
| A kőszén, kőolaj és a földgáz energiájának az eredete | 40 |
| A szén, az oxigén és a hidrogén körútja | 43 |
| A körút megzavarása | 44 |
| Milyen állapotban legstabilisabbak az anyagok? | 45 |
| A napenergia konzerválása | 48 |
| A vízi és szélerőművek energiájának az eredete | 49 |
| Jól kihasználju-e a napenergiát? | 50 |
| Aggódnunk kell-e a konzervált napenergia fogyása miatt? | 51 |
| A Nap mint fő energiaforrás | 53 |
| Régi nézetek a napenergia eredetéről | 53 |
| Atommagreakciók mint a Nap energiaforrásai | 54 |
| A kémiai kötések mint energiatárolók | 56 |
| A termodinamikai és az anyagszerkezeti szemlélet | 57 |
| A kémiai kötés szerepe a kémiai energiában | 58 |
| A kötési energia | 59 |
| A kémiai kötés atomszerkezeti magyarázata | 60 |
| A kémiai energia felszabadítása és átalakítása | 63 |
| Milyen anyagok tekinthetők energiahordozóknak? | 63 |
| Az energiatermelő folyamatok sebessége | 66 |
| Miért nem szabadul fel a kémiai energia magától? | 69 |
| Mely vegyületek tartósak? | 69 |
| Az aktiválási energia | 70 |
| A sósavképződés példája | 72 |
| A kémiai folyamatok általános feltételei | 77 |
| A termikus reakciók | 79 |
| A termikus aktiválás elmélete | 81 |
| A katalízis | 84 |
| A katalitikus aktiválás | 86 |
| A katalizátor irányító hatása | 87 |
| Az anyagok tartóssága | 88 |
| A hő különlegességei | |
| A hő jellege | 91 |
| A hő egy energiafajta | 91 |
| A hő és a termikus energia | 93 |
| A kinetikus gázelmélet | 94 |
| A termikus mozgás és a hőmérséklet | 95 |
| A hő állapotváltozást kísérő energia | 96 |
| A hővé alakítás mint egyszerűen megvalósítható energiatermelés | 97 |
| A rendezett és rendezetlen mozgás | 97 |
| Az energia szétszóródása | 99 |
| A hő munkává alakításának korlátai, a másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége | 102 |
| A perpetuum mobile lehetetlensége | 102 |
| Az energiamegmaradás törvényének elégtelensége | 103 |
| A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége | 104 |
| A hőátmenet iránya | 106 |
| A termodinamika két főtétele | 109 |
| Az I. főtétel | 109 |
| A maximális munka | 112 |
| A reverzibilis folyamatok gyakorlati jelentősége | 116 |
| Hő munkává alakítása egy ütemben | 118 |
| Hő munkává alakítása körfolyambatban | 120 |
| Munka hőmérséklet-különbség révén | 121 |
| A II. főtétel | 124 |
| A hő munkává alakításának hatásfoka, a hőerőgépek elvi korlátai | 124 |
| A hatásfok javítása | 125 |
| Az abszolút nullafok jelentése | 127 |
| Hűtéssel fűttéssel | 128 |
| A hűtőgép fordított hőerőgép | 128 |
| Folyamatok irányának a megfordítása | 130 |
| A természeti folyamatok iránya | 132 |
| Az irányt megszabó tényező | 133 |
| Mitől függ a maximális munka? | 135 |
| A szabadenergia és a folyamatok iránya | 139 |
| A rend és rendezetlenség küzdelme a molekulák világában | 141 |
| Példázatok a rendezett és rendezetlen állapotok viszonyaira | 141 |
| A molekuláris rendezetlenség és rendeződés | 143 |
| A molekulák összesége mint egységes kollektíva | 145 |
| A statisztikai törvények valószínűségi jellege | 146 |
| A térbeli és időbeli energiaeloszlás | 148 |
| Az állapotok valószínűsége és megvalósítási lehetőségei | 149 |
| A molekuláris rend folyadékban és kristályban | 150 |
| A rend és a rendezetlenség növelésére irányuló ellentétes hatások | 151 |
| Az eloszlás jelentősége az átlagban | 152 |
| Az entrópia | 153 |
| Az entrópia, mint a valószínűség mértéke | 154 |
| Az entrópia termodinamikai értelmezése | 154 |
| A III. főtétel | 155 |
| Az entrópianövekedés tétele | 156 |
| A hőhalál kérdése | 159 |
| A kémiai energia hasznosítása hő közvetítése nélkül | |
| A kémiai energia közvetlenül munkává alakítása | 163 |
| Büntetéspénz tudásunk hiányosságáért | 163 |
| A tudományos kutatás növekvő költségei | 165 |
| A hő kiküszöbölésének a lehetősége | 166 |
| A hő megkerülése galvánelemek által | 169 |
| A galvánelemek működési elve | 170 |
| Elektronátmenet mint az elektromos energia forrása | 170 |
| Daniell-elem | 173 |
| A galvánelemek néhány általános sajátsága | 175 |
| Oxidáció és redukció | 177 |
| A galvánelemek által termelt energia: az elektromotoros erő | 179 |
| Az e. m.e. és a reakcióhő összefüggése | 182 |
| Az elektródpotenciál | 186 |
| Az e. m. e. létrejöttének a helyei | 187 |
| Az elektromos kettős réteg | 188 |
| A kémiai potenciál | 189 |
| Az elektródpotenciál kialakulása | 190 |
| A Nernst-képlet korlátai | 191 |
| Az elektrokémiai normálpotenciál | 194 |
| A gázelektródok | 198 |
| A redoxielektródok | 200 |
| A galvánelemek termodinamikai elméletének elégtelensége | 201 |
| A működő galvánelem | 203 |
| A kapocsfeszültség és a belső ellenállás | 203 |
| A polarizáció fajtái | 205 |
| A koncentrációs polarizáció | 207 |
| Az átviteli szám szerepe a koncentrációs polarizációban | 209 |
| A depolarizáció | 211 |
| Az elektródfolyamatok sebessége és mechanizmusa | 213 |
| Az elektródfolyamatok sebessége | 213 |
| Az elektródfolyamatok mechanizmusa | 214 |
| Kationok semlegesítése | 215 |
| Az elektródfolyamat fő részei | 218 |
| Sorozatos folyamatok bruttósebessége | 218 |
| A diffúzió sebességmeghatározó szerepe | 220 |
| Dinamikus egyensúly az elektródon | 222 |
| A hidrogénelektród kinetikája | 224 |
| Az elektrolitikus fémleválás és- oldódás | 229 |
| Az elektrokristályosodás | 230 |
| A fémek anódos odódása | 233 |
| Az anódfolyamat termékeinek a visszahatása | 235 |
| Felületi réteg képződése az anódon | 237 |
| A passzivitás | 241 |
| A passzivitás oka | 243 |
| A káros passziválódás | 244 |
| A hasznos galvánelemek | |
| A galvánelemek mint gyakorlati áramforrások jellemzői | 245 |
| Igények a galvánelemekkel szemben | 246 |
| A galvánelemek fő típusai | 247 |
| A galvánelemek adatai | 248 |
| Az e. m. e. korlátja | 250 |
| Milyenek legyenek a jó elemek? | 253 |
| A korszerű premire elemek | 255 |
| A depolarizáció szerepe | 255 |
| A Leclanché-típusú szárazelem | 258 |
| A higany-oxidos elmek | 261 |
| Az indiumos elemek | 262 |
| Elemek szilárd elektrolittal | 262 |
| Készenléti elemek | 263 |
| Az akkumulátor | 264 |
| Milyen elemek a jó akkumulátorok? | 265 |
| Az ólomakkumulátor | 267 |
| A lúgos akkumulátor | 272 |
| A szárazakkumulátor | 275 |
| Az ezüstakkumulátor | 276 |
| A tüzelőanyag-elemek | 278 |
| Az elemek folyamatos táplálása | 280 |
| A hdirogénelem | 281 |
| A szénelemek | 289 |
| A szénhidrogénelemek | 291 |
| A tüzelőanyag-elemek jelenlegi helyzete | 292 |
| Az elektormos energia forrásainak a versenye | 292 |
| A galvánelemek felfedezése | 293 |
| A dinamó felfedezése | 294 |
| Az akkumulátorok szerepe az egyenáramú erőművek korában | 294 |
| A galvánelemek új térhódítása | 296 |
| A galvánelemek jövője | 298 |
| A fémek korróziója - a káros galvánelemek | |
| A korrózió alapokai | 305 |
| A korrózió mint a kohászat megfordulása | 305 |
| Miért használhatók a fémek? | 307 |
| Az oxidációs termékek fizikai állapotának a szerepe | 308 |
| A korrózió elektrokémiai jellege | 309 |
| A korrózió okozta roncsolás típusai | 310 |
| A kémiai korrózió | 313 |
| A gázok okozta korrózió | 313 |
| Az oxidrétegek hízása | 315 |
| Milyen legyen az oxidréteg | 316 |
| Hogyan változtatja meg az ötvözetek sajátságait a korrózió | 318 |
| Az elektrokémiai korrózió, I. Helyi elemek a fémfelület nem egyenletes minősége következtében | 319 |
| A víz szerepe a korrózióban | 319 |
| Az elektrokémiai korrózió alapfolyamata | 320 |
| Helyi elem és korrózió két fém érintkezési helyén | 323 |
| Helyi elem és korrózió a fémfelület inhomogenitása folytán | 326 |
| A korrózió veszélyét növelő körülmények | 328 |
| Az elektrokémiai korrózió, II., Helyi elemek szellőzési különbségek folytán | 330 |
| A differenciális szellőzési áramok | 330 |
| A lyukkorrózió | 332 |
| A talaj korrozív hatása | 334 |
| Áramló víz okozta korrózió | 340 |
| Az elektrokémiai korrózió, III. A kóboráramok okozta korrózió | 338 |
| A kóboráramok forrásai | 338 |
| A kóboráramok okozta károk | 340 |
| A korrózió elleni védelem | 341 |
| A védelem alapelvei | 342 |
| Kémiai bevonatok | 344 |
| Vastárgyak oxidálása és foszfatálása | 345 |
| Az alumínium-oxid védőhatása | 346 |
| Színezett és fényérzékeny alumínium | 347 |
| A magnézium védelme | 348 |
| A fémbevonatok | 349 |
| Milyen legyen a védőfém? | 349 |
| Az anódos fémbevonat | 350 |
| A katódos fémbevonat | 352 |
| A fémbevonat vastagsága, többszörös bevonatok | 354 |
| A fémbevonatok készítése | 355 |
| Az elektrokémiai védelem | 356 |
| Szabályozott eketrokémiai védelem | 357 |
| A nemfémes bevonatok | 359 |
| A festék védőhatása | 359 |
| A festék alatti korrózió | 360 |
| A fémfelület előkészítése festésre | 361 |
| Az olajfestés | 361 |
| Inhibitorok szerepe az olajfestékben | 363 |
| A festék összetétele | 365 |
| A jó festék jelentősége | 367 |
| Lakkbevonatok | 368 |
| Az égetett lakkok | 368 |
| A zománcok | 369 |
| Az inhibitorok | 371 |
| Az inhibitorok hatásmódja | 371 |
| Az inhibitorohatás mechanizmusa | 373 |
| Inhibitorgőzök | 374 |
| Az anódos inhibitorok | 375 |
| A katódos inhibitorok | 376 |
| Tárgymutató | 380 |
Folytatás Microsoft-tal