Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1985

Előszó

Egyetemünket Pázmány Péter alapította 1635. május 12-én. Ünnepélyes megnyitására az 1635/36. tanév kezdetén, november 13-án került sor, és ugyanakkor hangzott el az első előadás is, mégpedig filozófiából. Az azóta eltelt 350 év alatt az egyetem megszakítás nélkül végezte munkáját.
A három és fél évszázad folyamán alapvető változások történtek a nagyvilágban, az országban és természetesen az egyetem életében is. Ez tükröződött az intézmény székhelyének és elnevezésének többszöri megváltoztatásában. Az egyetem, Pázmány szavai szerint: Studiorum Universitas több mint 140 éven át Nagyszombatban működött, ahova az érsekség a török elől menekült Esztergomból. 1777-ben az ország szivébe, Budára vitték, majd 1784-ben Pestre helyezték át, és attól kezdve a metropolissá nőtt főváros fejlődésével összefonódott a sorsa. Elnevezése is többször változott. Az érseki egyetemből, akadémiából, amely a nagyszombati jezsuita kollégiumhoz kapcsolódott, a felvilágosult abszolutizmus korszakában budai királyi egyetem lett. A Pestre költözés után királyi magyar tudományegyetem lett a neve, amelyhez később a budapesti megjelölést is hozzátették. Az ellenforradalmi korszak az alapító Pázmány Péterről nevezte el 1920-ban. Az ország felszabadítása után az egyetem egyik kiemelkedő tanárának, Eötvös Lorándnak, a világhírű fizikusnak és kultúrpolitikusnak a nevét vette fel. De mindé változások ellenére az idő múlásában is folyamatosan teljesítette hivatását. Pázmány az egyetem alapításakor leszögezte, hogy Nagyszombatot ideiglenes székhelynek tekinti, és ha a törököt kiűzik, szabad lesz az intézményt az alapítvánnyal együtt más alkalmasabb városba átvinni, amivel kifejezte, hogy az egyetem az egész országé. Az egyetem jelentőségét és fejlődése lehetőségét hangsúlyozták, amikor Nagyszombatból átköltöztették Budára. Az egyetem felépítésében, szervezetében is mélyreható átalakulás történt az eltelt idő alatt. Az eredetileg filozófiai és teológiai karhoz alig egy emberöltő múlva harmadikként jogi, majd 1769-ben negyedikként orvosi kar járult, és ebben a keretben maradt nyolcvan éven át. Az új karokkal és a fővárosba telepítéssel észrevehetően változott az egyetem eredeti jezsuita jellege. A felszabadulás után a Hittudományi Kar külön Hittudományi Akadémia, az orvosi kar önálló Orvosegyetem lett és a Bölcsészettudományi Karból kivált a Természettudományi Kar. Az ilyen irányú átalakulás szükségessége már jóval előbb és ismételten felmerült, de megvalósítására főleg a megszokotthoz való ragaszkodás miatt nem kerülhetett sor. A tudományok differenciálódása, fejlődése és a társadalmi igény azonban megint napirendre tűzte, hogy ne csak egyes karok, hanem egyes intézetek (tanszékek) is önállósuljanak. így a Bölcsészettudományi Kar keretében 1782-ben szervezett Mérnökképző Intézet egyik alkotóeleme lett a műszaki egyetemnek, az orvosi kar 1787-ben alapított állatgyógyászati tanszékéből fejlődött ki a mai Állatorvostudományi Egyetem. Vissza