Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.640

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az építészet története - Középkor

Szerző
Grafikus
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 651 oldal
Sorozatcím: Az építészet története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 25 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 44337/III.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgatók kezébe. Könyvünk szerkezetét,... Tovább

Előszó

Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgatók kezébe. Könyvünk szerkezetét, tárgyalási metodikáját és tartalmát tehát elsősorban egyetemi tankönyv jellege határozza meg. Ezért fokozott figyelmet szenteltünk a szakterület általános és legfontosabb ismereteinek arányos közlésére, még abban az esetben is, ha egyes részek - a jelenleg legvitatottabb tudományos problémák - a szakemberek, a szerzők érdeklődésének megfelelően bővebb tárgyalást igényeltek volna.
A könyv a középkor építészetét a stílusperiódusok szokott felosztásában vizsgálja: az első rész súlypontjait tekintve a bizánci és az iszlám, a második a román stílusú, a harmadik a gótikus építészetet tárgyalja. Vissza

Tartalom

Előszó5
Bizánc és az iszlám építészete9
A római császárság késői korszakának építészete11
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján11
A császári székhely: Palatium Sacrum12
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei15
A háztemplom - domus ecclesiae15
A sziklatemplom16
Az első keresztény temetkezőhelyek16
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313)20
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306)20
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337)22
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái22
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete23
Róma: San Salvator (312-319)23
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete23
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom24
Az anyag, a szerkezet és az architektúra27
A társművészetek alakulása28
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei28
Az epigon császárok korának építészete (337-378)29
A negyedik századi püspöki székesegyház29
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.)30
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai30
Róma: Santa Constanza (340 körül) 30
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358)30
Theodosius építészete (379-395)32
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368)32
Uralkodói paloták - városközpontok33
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476)36
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül)36
Pápai építészet az 5. században38
Egyházközségi gyülekezőtemplomok38
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok39
Róma: Lateran-baptisterium (432-440)40
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje40
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete41
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642)41
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav42
A zoroasztrianus kultuszhely44
A tűztorony és a tűztemplom44
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása46
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája48
Társaművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta51
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban52
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete52
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi52
A kolostortemplomok térszervezete53
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil53
Szerkezetépítési eredmények54
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása54
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete55
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.)55
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása56
Kereszt alapú zarándoktemplomok59
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre60
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése62
Az alkotások architektonikus kompozíciója63
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése65
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.)66
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége66
A város szerzetesépítészete68
Thesszaloniké építészete az 5. században69
Egyházközösségi és zarándoktemplomok69
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.)69
Thesszaloniké szerzetesépítészete73
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja73
A város művészeti fejlődésének irányvonala73
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526)74
Theodorich palotája: Palatium Sacrum74
Theodorich mauzóleuma74
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása75
Az architektúra75
A társművészet szerepe76
Városépítészetük emléke a társművészetben76
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565)80
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés80
A császári palota81
Az uralkodó templomépítészete81
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház81
Hagii Apostoli-székesegyház81
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom82
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység84
A Hagia Sophia térszervezete86
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás88
A Hagia Sophia architektonikus alakítása89
Az együttes társművészete90
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében90
A ravennai exarchátus építészete (539-751)91
Az exarcha palotaegyüttes 91
Az orthodox egyház építészete Ravennában91
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe91
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale91
Az alkotások szerkezete92
Architektonikus alakítás93
A tárművészet94
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában 95
Az iszlám. MOhamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661)95
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye96
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750)97
Az Omajjád-templomok térszerkezete97
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája100
A társművészet100
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese100
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet101
A bagdadi-szamarrai kalifátus - az Abbaszida-dinasztia építészete (750-1258)103
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában103
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvara-rezidencia104
Az Abbaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása105
A kairói kalifátus építészete (868-1517)105
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879)105
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972)107
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete107
A Bahriti-, majd Borgiti-dinasztia építészete - Kairó: Hasan szultán medresszéje (1356-1362)108
A kairói kalifátus építészeti hatása109
A córdobai kalifátus építészete (755-1236)110
Córdoba központjában a La Mezquita-Sabat-Alcazar térszervezete110
Szerkezeti és architektoniksu felépítése111
A granadai emirátus építészete (1236-1492)113
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra térszervezete113
Szerkezeti s architektonikus felépítése113
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete117
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig117
Az örmény kultikus építészet térszervezete118
Az alkotások szerkezetépítése121
Az architektúra és a társművészeti megoldás122
Georgia építészete a 4. századból a 13. sz.-i mongol térhódításokig128
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában128
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől131
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században131
A feudalizálódó bizánci császárság építészete141
A képrombolás korszakának építészete (717-867)141
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben141
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059)145
A császári alkotótevékenység145
A szerzetesépítészet145
Az athosi kolostorállam148
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben150
Az építészet és társművészet kapcsolata150
Bizánc építészeti fejlődésének megállapodása (1059-1204)154
A császári építőtevékenység csökkenése154
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése154
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása157
A templomok társművészete158
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei158
Bizánc hatósugarában a Balkán népeinek építészete161
A szerbek építészete 1456-ig161
A szerb építészet kialakulása161
Raska 12-13. századi alkotásai161
Kosovo-Metohija 13-14. századi építészete164
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre168
Morava építészete a 14-15. század fordulóján168
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa173
A bolgárok építészet 1393-ig173
Uralkodói központok az első birodalomban173
A keresztény uralkodói építészet kezdetei175
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok175
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei176
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet1767
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393)177
Feudális építészeti széttagozódás177
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet186
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.)186
Különböző művészeti hatások186
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben187
Cozia szerzetesépítészete188
Voronet szerzetesépítészete190
Curtea de Arges püspöki építészete190
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában191
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.)191
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml191
A fejedelmi templomépítészet kezdete191
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054)192
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238)196
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása196
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században196
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.)198
A 10. századi faépítészet198
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban199
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása200
A polgárosodó városi lakosság művészete202
Novgorod polgári építészetének fellendülése202
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.)203
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése203
A Kreml várrendszere a 15. század végén204
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház204
A késő bizánci birodalom építészete209
A nikaiai császárság építészete (13. sz.)209
Nikaia városépítészeti együttese209
A független görög fejedelemségek templomépítészete209
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460)212
A frank fellegvár213
A bizánci városegyüttes - a despota palotája213
A település egyházi építészetének fellendülése213
Az építészet és társművészet213
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430)216
Thesszaloniké 14. századi templomalkotásai217
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453)217
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban217
Konstantinápoly pusztulása (1453)218
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában219
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.)219
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete219
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása220
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.)222
Medresszék a mongol építészetben222
A mongol kánok mauzóleumai226
Oszmán-török építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly-Isztambul területén (14-16. sz.)227
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása227
Az oszmán-török dzsámi kezdetei típusai227
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj227
A szultáni alapítású dzsámik227
Irodalom231
Román építészet
A népvándorlás népeinek építészete239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre239
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet245
A kora feudális frank állam - a Karoling-birodalom245
A preromán építészet246
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők259
A román stílus kialakulása és az elnevezés eredete260
A társadalom építészeti igényei a román korban260
A román építészet főbb épületfajtái260
Templomok260
Kolostorok262
Várak262
Lakóházak265
Városok267
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre268
Építőanyagok268
Munkaeszközök269
Épületszerkezetek270
Építésszervezés. Technológia276
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására281
A művészet eszmei tartalma a román korban281
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában282
A román kori szobrászat283
A román kori festészet287
A román építészet interregionális művészi kifejezésmódjai290
Téralakítás291
Tömegalakítás293
Homlokzat és részletképzés294
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai299
Francia román építészet299
Burgundia300
Provence308
Auvergne és Languedoc315
Auvergne317
Languedoc318
Aquitania318
Normandia327
Francia román világi építészet333
Angol román építészet338
A hispániai államok román építészete350
Itáliai román építészet356
Lombardia356
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15. sz.)365
Toscana367
Róma és környéke375
Dél-Itália és Szicília378
Az itáliai világi építészet381
Német román építészet383
A szász dinasztia kora (919-1024)383
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117)389
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254)399
Német román világi építészet404
Skandinávia román kori építészete408
Svájc román kori építészete409
Hollandia és Belgium410
Osztrák román építészet410
A cseh királyság román építészete, 10. sz.416
Világi építészet a cseh királyságban422
A lengyel királyság román építészete423
Lengyel román világi építészet428
Irodalom429
Gótikus építészet
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet434
A középkori város típusai435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában437
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása438
A "gótikus" elnevezés eredete438
Stílusperiodizáció439
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350)441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele)441
Ile-de-France gótikus építészetének gyökerei442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek447
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai454
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század)465
Chartes, az első érett gótikus katedrális465
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális472
Amiens, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális477
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális481
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban483
Ile-de-France489
Normandia495
Burgundia495
Dél-Franciaország és Spanyolország495
Anjou496
A francia katedrális gótika elterjedése Európában501
Anglia502
Németország504
Itália511
A ciszterciták építészete513
A cisztercita rend építészeti előírásai514
A cisztercita építészet korszakai516
Burgundia519
Itália521
Németország523
Ausztria528
"Latin-gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország530
Albi székesegyháza - "Isten erődje"533
A kolduló rendek építészete537
Itália538
Franciaország543
Spanyolország545
Németország545
Anglia gótikus építészete549
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250)550
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350)556
Függélyes stílus - Perpendicular (1350-1550)560
Kései gótikus kápolnák Angliában561
A kései gótikus katedrális építészet -flamboyant stílus565
Németország gótikus építészete571
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában572
Trier. Liebrauenkirche - centrális gótikus tér574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550)585
Németország585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése586
A prágai Parler-műhey588
Kései gótikus városi plébániatemplomok593
A csarnokszentély596
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal603
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok607
Itália611
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai611
Világi rendeltetésű gótikus épületek618
Városházák618
Lakóépületek és paloták626
Erődök és várak629
Posztgótika639
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban639
Irodalom640
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor Az építészet története - Középkor

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
2.230 ,-Ft
18 pont kapható
Kosárba