| Előszó | 5 |
| Bizánc és az iszlám építészete | 9 |
| A római császárság késői korszakának építészete | 11 |
| Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján | 11 |
| A császári székhely: Palatium Sacrum | 12 |
| A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei | 15 |
| A háztemplom - domus ecclesiae | 15 |
| A sziklatemplom | 16 |
| Az első keresztény temetkezőhelyek | 16 |
| Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313) | 20 |
| A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306) | 20 |
| Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337) | 22 |
| A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái | 22 |
| Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete | 23 |
| Róma: San Salvator (312-319) | 23 |
| Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete | 23 |
| Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom | 24 |
| Az anyag, a szerkezet és az architektúra | 27 |
| A társművészetek alakulása | 28 |
| Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei | 28 |
| Az epigon császárok korának építészete (337-378) | 29 |
| A negyedik századi püspöki székesegyház | 29 |
| Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.) | 30 |
| Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai | 30 |
| Róma: Santa Constanza (340 körül) | 30 |
| Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358) | 30 |
| Theodosius építészete (379-395) | 32 |
| Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368) | 32 |
| Uralkodói paloták - városközpontok | 33 |
| A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476) | 36 |
| Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül) | 36 |
| Pápai építészet az 5. században | 38 |
| Egyházközségi gyülekezőtemplomok | 38 |
| Keresztelőkápolnák - baptisteriumok | 39 |
| Róma: Lateran-baptisterium (432-440) | 40 |
| Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje | 40 |
| Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete | 41 |
| Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642) | 41 |
| Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav | 42 |
| A zoroasztrianus kultuszhely | 44 |
| A tűztorony és a tűztemplom | 44 |
| Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása | 46 |
| A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája | 48 |
| Társaművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta | 51 |
| Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban | 52 |
| Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete | 52 |
| Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi | 52 |
| A kolostortemplomok térszervezete | 53 |
| Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil | 53 |
| Szerkezetépítési eredmények | 54 |
| Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása | 54 |
| A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete | 55 |
| Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.) | 55 |
| A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása | 56 |
| Kereszt alapú zarándoktemplomok | 59 |
| A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre | 60 |
| Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése | 62 |
| Az alkotások architektonikus kompozíciója | 63 |
| A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése | 65 |
| Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.) | 66 |
| A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége | 66 |
| A város szerzetesépítészete | 68 |
| Thesszaloniké építészete az 5. században | 69 |
| Egyházközösségi és zarándoktemplomok | 69 |
| Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.) | 69 |
| Thesszaloniké szerzetesépítészete | 73 |
| Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja | 73 |
| A város művészeti fejlődésének irányvonala | 73 |
| Ravenna építészete Theodorich korában (439-526) | 74 |
| Theodorich palotája: Palatium Sacrum | 74 |
| Theodorich mauzóleuma | 74 |
| Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása | 75 |
| Az architektúra | 75 |
| A társművészet szerepe | 76 |
| Városépítészetük emléke a társművészetben | 76 |
| Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565) | 80 |
| Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés | 80 |
| A császári palota | 81 |
| Az uralkodó templomépítészete | 81 |
| Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház | 81 |
| Hagii Apostoli-székesegyház | 81 |
| A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom | 82 |
| A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység | 84 |
| A Hagia Sophia térszervezete | 86 |
| Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás | 88 |
| A Hagia Sophia architektonikus alakítása | 89 |
| Az együttes társművészete | 90 |
| A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében | 90 |
| A ravennai exarchátus építészete (539-751) | 91 |
| Az exarcha palotaegyüttes | 91 |
| Az orthodox egyház építészete Ravennában | 91 |
| Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe | 91 |
| Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale | 91 |
| Az alkotások szerkezete | 92 |
| Architektonikus alakítás | 93 |
| A tárművészet | 94 |
| Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában | 95 |
| Az iszlám. MOhamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661) | 95 |
| Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye | 96 |
| A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750) | 97 |
| Az Omajjád-templomok térszerkezete | 97 |
| Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája | 100 |
| A társművészet | 100 |
| Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese | 100 |
| Szerkezetépítés, architektúra és társművészet | 101 |
| A bagdadi-szamarrai kalifátus - az Abbaszida-dinasztia építészete (750-1258) | 103 |
| A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában | 103 |
| Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvara-rezidencia | 104 |
| Az Abbaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása | 105 |
| A kairói kalifátus építészete (868-1517) | 105 |
| A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879) | 105 |
| A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972) | 107 |
| Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete | 107 |
| A Bahriti-, majd Borgiti-dinasztia építészete - Kairó: Hasan szultán medresszéje (1356-1362) | 108 |
| A kairói kalifátus építészeti hatása | 109 |
| A córdobai kalifátus építészete (755-1236) | 110 |
| Córdoba központjában a La Mezquita-Sabat-Alcazar térszervezete | 110 |
| Szerkezeti és architektoniksu felépítése | 111 |
| A granadai emirátus építészete (1236-1492) | 113 |
| Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra térszervezete | 113 |
| Szerkezeti s architektonikus felépítése | 113 |
| A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete | 117 |
| Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig | 117 |
| Az örmény kultikus építészet térszervezete | 118 |
| Az alkotások szerkezetépítése | 121 |
| Az architektúra és a társművészeti megoldás | 122 |
| Georgia építészete a 4. századból a 13. sz.-i mongol térhódításokig | 128 |
| Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában | 128 |
| Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől | 131 |
| Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században | 131 |
| A feudalizálódó bizánci császárság építészete | 141 |
| A képrombolás korszakának építészete (717-867) | 141 |
| A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben | 141 |
| A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059) | 145 |
| A császári alkotótevékenység | 145 |
| A szerzetesépítészet | 145 |
| Az athosi kolostorállam | 148 |
| Új szintézis a képrombolás utáni építészetben | 150 |
| Az építészet és társművészet kapcsolata | 150 |
| Bizánc építészeti fejlődésének megállapodása (1059-1204) | 154 |
| A császári építőtevékenység csökkenése | 154 |
| A korszak templomainak térszervezeti fejlődése | 154 |
| Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása | 157 |
| A templomok társművészete | 158 |
| Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei | 158 |
| Bizánc hatósugarában a Balkán népeinek építészete | 161 |
| A szerbek építészete 1456-ig | 161 |
| A szerb építészet kialakulása | 161 |
| Raska 12-13. századi alkotásai | 161 |
| Kosovo-Metohija 13-14. századi építészete | 164 |
| A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre | 168 |
| Morava építészete a 14-15. század fordulóján | 168 |
| A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa | 173 |
| A bolgárok építészet 1393-ig | 173 |
| Uralkodói központok az első birodalomban | 173 |
| A keresztény uralkodói építészet kezdetei | 175 |
| Korai egyházközségi és szerzetestemplomok | 175 |
| Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei | 176 |
| Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet | 1767 |
| A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393) | 177 |
| Feudális építészeti széttagozódás | 177 |
| Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet | 186 |
| A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.) | 186 |
| Különböző művészeti hatások | 186 |
| A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben | 187 |
| Cozia szerzetesépítészete | 188 |
| Voronet szerzetesépítészete | 190 |
| Curtea de Arges püspöki építészete | 190 |
| Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában | 191 |
| A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.) | 191 |
| Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml | 191 |
| A fejedelmi templomépítészet kezdete | 191 |
| Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054) | 192 |
| A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238) | 196 |
| A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása | 196 |
| Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században | 196 |
| A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.) | 198 |
| A 10. századi faépítészet | 198 |
| A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban | 199 |
| A novgorodi fejedelem építészetének alakulása | 200 |
| A polgárosodó városi lakosság művészete | 202 |
| Novgorod polgári építészetének fellendülése | 202 |
| A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.) | 203 |
| Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése | 203 |
| A Kreml várrendszere a 15. század végén | 204 |
| Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház | 204 |
| A késő bizánci birodalom építészete | 209 |
| A nikaiai császárság építészete (13. sz.) | 209 |
| Nikaia városépítészeti együttese | 209 |
| A független görög fejedelemségek templomépítészete | 209 |
| A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460) | 212 |
| A frank fellegvár | 213 |
| A bizánci városegyüttes - a despota palotája | 213 |
| A település egyházi építészetének fellendülése | 213 |
| Az építészet és társművészet | 213 |
| Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430) | 216 |
| Thesszaloniké 14. századi templomalkotásai | 217 |
| Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453) | 217 |
| A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban | 217 |
| Konstantinápoly pusztulása (1453) | 218 |
| Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában | 219 |
| A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.) | 219 |
| Ikonion (Konya) fejedelmi építészete | 219 |
| Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása | 220 |
| Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.) | 222 |
| Medresszék a mongol építészetben | 222 |
| A mongol kánok mauzóleumai | 226 |
| Oszmán-török építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly-Isztambul területén (14-16. sz.) | 227 |
| Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása | 227 |
| Az oszmán-török dzsámi kezdetei típusai | 227 |
| Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj | 227 |
| A szultáni alapítású dzsámik | 227 |
| Irodalom | 231 |
| Román építészet | |
| A népvándorlás népeinek építészete | 239 |
| A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre | 239 |
| A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet | 241 |
| A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet | 245 |
| A kora feudális frank állam - a Karoling-birodalom | 245 |
| A preromán építészet | 246 |
| A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők | 259 |
| A román stílus kialakulása és az elnevezés eredete | 260 |
| A társadalom építészeti igényei a román korban | 260 |
| A román építészet főbb épületfajtái | 260 |
| Templomok | 260 |
| Kolostorok | 262 |
| Várak | 262 |
| Lakóházak | 265 |
| Városok | 267 |
| A kor termelőerőinek hatása a román építészetre | 268 |
| Építőanyagok | 268 |
| Munkaeszközök | 269 |
| Épületszerkezetek | 270 |
| Építésszervezés. Technológia | 276 |
| A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre | 278 |
| A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására | 281 |
| A művészet eszmei tartalma a román korban | 281 |
| Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában | 282 |
| A román kori szobrászat | 283 |
| A román kori festészet | 287 |
| A román építészet interregionális művészi kifejezésmódjai | 290 |
| Téralakítás | 291 |
| Tömegalakítás | 293 |
| Homlokzat és részletképzés | 294 |
| A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai | 299 |
| Francia román építészet | 299 |
| Burgundia | 300 |
| Provence | 308 |
| Auvergne és Languedoc | 315 |
| Auvergne | 317 |
| Languedoc | 318 |
| Aquitania | 318 |
| Normandia | 327 |
| Francia román világi építészet | 333 |
| Angol román építészet | 338 |
| A hispániai államok román építészete | 350 |
| Itáliai román építészet | 356 |
| Lombardia | 356 |
| Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15. sz.) | 365 |
| Toscana | 367 |
| Róma és környéke | 375 |
| Dél-Itália és Szicília | 378 |
| Az itáliai világi építészet | 381 |
| Német román építészet | 383 |
| A szász dinasztia kora (919-1024) | 383 |
| A száli-frank dinasztia kora (1024-1117) | 389 |
| A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254) | 399 |
| Német román világi építészet | 404 |
| Skandinávia román kori építészete | 408 |
| Svájc román kori építészete | 409 |
| Hollandia és Belgium | 410 |
| Osztrák román építészet | 410 |
| A cseh királyság román építészete, 10. sz. | 416 |
| Világi építészet a cseh királyságban | 422 |
| A lengyel királyság román építészete | 423 |
| Lengyel román világi építészet | 428 |
| Irodalom | 429 |
| Gótikus építészet | |
| A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása | 433 |
| A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás | 433 |
| A középkori város kultúrája, a tudományos élet | 434 |
| A középkori város típusai | 435 |
| Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában | 437 |
| A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása | 438 |
| A "gótikus" elnevezés eredete | 438 |
| Stílusperiodizáció | 439 |
| A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350) | 441 |
| A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele) | 441 |
| Ile-de-France gótikus építészetének gyökerei | 442 |
| A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben | 443 |
| A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek | 447 |
| Ile-de-France korai gótikus székesegyházai | 454 |
| Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század) | 465 |
| Chartes, az első érett gótikus katedrális | 465 |
| Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális | 472 |
| Amiens, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális | 477 |
| Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális | 481 |
| A katedrális gótika térhódítása Franciaországban | 483 |
| Ile-de-France | 489 |
| Normandia | 495 |
| Burgundia | 495 |
| Dél-Franciaország és Spanyolország | 495 |
| Anjou | 496 |
| A francia katedrális gótika elterjedése Európában | 501 |
| Anglia | 502 |
| Németország | 504 |
| Itália | 511 |
| A ciszterciták építészete | 513 |
| A cisztercita rend építészeti előírásai | 514 |
| A cisztercita építészet korszakai | 516 |
| Burgundia | 519 |
| Itália | 521 |
| Németország | 523 |
| Ausztria | 528 |
| "Latin-gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország | 530 |
| Albi székesegyháza - "Isten erődje" | 533 |
| A kolduló rendek építészete | 537 |
| Itália | 538 |
| Franciaország | 543 |
| Spanyolország | 545 |
| Németország | 545 |
| Anglia gótikus építészete | 549 |
| Az angol korai gótika - Early English (1200-1250) | 550 |
| Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350) | 556 |
| Függélyes stílus - Perpendicular (1350-1550) | 560 |
| Kései gótikus kápolnák Angliában | 561 |
| A kései gótikus katedrális építészet -flamboyant stílus | 565 |
| Németország gótikus építészete | 571 |
| Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában | 572 |
| Trier. Liebrauenkirche - centrális gótikus tér | 574 |
| Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában | 574 |
| Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa | 580 |
| Polgári kései gótikus építészet (1350-1550) | 585 |
| Németország | 585 |
| A polgári kései gótikus stílus értelmezése | 586 |
| A prágai Parler-műhey | 588 |
| Kései gótikus városi plébániatemplomok | 593 |
| A csarnokszentély | 596 |
| Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal | 603 |
| Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok | 607 |
| Itália | 611 |
| Az itáliai gótika "Latinos" vonásai | 611 |
| Világi rendeltetésű gótikus épületek | 618 |
| Városházák | 618 |
| Lakóépületek és paloták | 626 |
| Erődök és várak | 629 |
| Posztgótika | 639 |
| A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban | 639 |
| Irodalom | 640 |
Folytatás Microsoft-tal