| Előszó | 9 |
| Az építészet alakulása a késő római császárság korában | 11 |
| A hanyatlás jelei és a megújulás ígérete a harmadik évszázad római művészetében | 11 |
| Az építészet fordulat bekövetkezése Nagy Constantinus császársága (312-337) idején | 22 |
| Az epigon császárok korának (337-378) az építészeti ellentmondásossága | 33 |
| Nagy Theodosius keresztény államvallású császárságnak (379-395) az építészete | 35 |
| A nyugatrómai császárság (395-476) és a keleti gót királyság (493-540) építészete | 40 |
| A római pápák építészete az V. évszázadban | 40 |
| A nyugatrómai császárok építészete az V. évszázadban | 43 |
| A keleti gót királyság (493-540) építészete | 50 |
| A keletrómai császárság, Bizánc korai építészete | 58 |
| Egyiptom, az alexandriai patriarchátus keresztény építészete | 58 |
| Szíria, az antiochiai patriarchátus keresztény építészete | 68 |
| Hellasz keresztény építészetének a kezdetei | 76 |
| Konstantinápoly építészeti fénykora Iustinianus császár uralkodása (527-565) idején | 83 |
| Bizánc hatása a ravennai exarchátusban (540-751) | 102 |
| A perzsa Szasszanida királyság (226-642) építészete | 110 |
| Az uralkodói székhelyek építészetének az alakulása | 110 |
| A kultikus építészet sajátosságai | 119 |
| A bizánci építészet alakulása a VIII-XII. évszázad között | 122 |
| A császári és a szerzetesi építészet ellentéte a képrombolás korában (726-843) | 122 |
| Az építészet föllendülése a Makedón dinasztia idején (867-1056) | 125 |
| Az athoszi szerzetesség építészeti szerepe | 141 |
| Az építészeti tevékenység hanyatlása Bizánc határai között a XII. század idején | 144 |
| Az iszlám építészet alakulása a VII. évszázadtól kibontakozó arab hódítások időszakában | 157 |
| Az iszlám építészet kezdetei Mohamed (622-632), majd az első négy kalifa uralkodása idején (632-661) | 158 |
| A damaszkuszi kalifátus: az Omajjád-dinasztia (656-750) építészete | 159 |
| A kairói helytartóság, majd kalifátus építészete (868-1517) | 174 |
| A córdobai emirátus, majd kalifátus (755-1031) építészete | 187 |
| Az Almoravidák és az Almohádok hispániai építészete a XI-XII. évszázadban | 193 |
| A granadai emirátus építészete (1236-1492) | 195 |
| A bizánci és az iszlám hatalom vonzáskörében önállósult keresztény országok építészete | 201 |
| A Kaukázus-vidék építészete | 201 |
| Grúzia építészete | 203 |
| Arménia építészete | 229 |
| A Balkán félsziget országainak középkori építészete | 252 |
| Bulgária építészete | 252 |
| A szerb királyság építészete | 264 |
| Moldva építészete | 274 |
| Havasalföld (Oltenia) építészete | 278 |
| Az orosz fejedelemségek középkori építészete | 282 |
| A Kijevi Rusz építészete | 282 |
| A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete | 286 |
| A novgorodi építészet | 292 |
| A moszkvai fejedeleség építészete | 295 |
| A "latin császárság" (1204-1261), majd a késő bizánci építészet | 299 |
| Az epeiroszi despotátus építészete | 300 |
| A nikaiai és a trebizonti császárság építészete | 303 |
| "Palaiologosz-reneszánsz" Konstantinápolyban | 304 |
| Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején | 305 |
| A misztrai helytartóság építészete | 307 |
| Rodosz szigetének johannita építészete | 311 |
| A bizánci építészet hagyományainak a továbbélése az iszlám hódoltság korában | 315 |
| Az iszlám építészet alakulása a török és a mongol hódoítások időszakában | 323 |
| A szeldzsuk-török építészet a XI-XIII. évszázad idején | 323 |
| A szamarkandi mongol építészet a XIV-XVII. évszázad idején | 328 |
| Az oszmán-török építészet a XIII-XVI. évszázad idején | 335 |
| A kultikus építészet | 335 |
| A világi építészet | 339 |
| Glosszárium | 341 |
| Irodalomjegyzék | 345 |
| Tárgymutató | 351 |
Folytatás Microsoft-tal