Az épített környezet védelme, építési szabályozás

Szerző

Lektor

'Pap Klára: Az épített környezet védelme, építési szabályozás ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	140 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-431-791-x
Megjegyzés:	Fekete-fehér térképekkel illusztrálva. Tankönyvi szám: 5352.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A környezet épített és természeti elemei összefüggő, egységes egészet alkotnak, amelynek megfelelő alakítása, tudatos fejlesztése, értékeinek megőrzése és védelme mind a közösség, mind az egyén érdeke, egyben a társadalomnak a jövő generáció iránt megnyilvánuló kötelezettsége. Az új, korszerűsített Alkotmány 70/D §-a az alapvető jogok között említi a Magyar Köztársaság területén élők jogát a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, és ezt a jogot többek között az épített és a természetes környezet alakítása, fejlesztése és védelme útján kívánja megvalósítani.
Az építési telkek és tömbök alakítása, beépítése éppen a fentiek miatt az épített környezet alakításában döntő szerepet játszik, vagyis az ingatlanbecslésben és ingatlanforgalomban résztvevők felelőssége óriási a többi részvevő mellett. Az ingatlanforgalom egyik meghatározója, hogy a beépített és beépítetlen telkek milyen értékekkel rendelkeznek. Ezek az értékelemek a műszaki, közgazdasági, jogi oldalról "mérhetők", de az esztétikai értékek meghatározása nehezebb, értékelésük kevésbe objektív. A téma igen sokrétű, szerteágazó, a tanfolyam több előadásához kapcsolódik, illetve arra épül, továbbá feltételezi az építésügyi alapismereteket. Ahhoz azonban, hogy a különböző alapképzéssel rendelkezők biztonsággal el tudjanak igazodni az épített környezet védelme, az építési szabályozás területén, célszerű a legfontosabb ismérveket számbavenni. A tantárgy keretén belül áttekintjük az épített környezet alakításában kompetenciával rendelkezők körét, továbbá a főépítészi rendszert, a településrendezés legfőbb ismérveit és az építési szabályozás országos, helyi rendszerét, valamint a várható szabályozási tendenciákat. Természetesen az áttekintés csak vázlatszerű lehet, hiszen az idő cs terjedelem korlátokat szab, továbbá igen sok publikáció, cikk, kiadvány áll rendelkezésre e témában is. Vissza

Tartalom

Bevezető
I. Az épített környezet alakításával, védelmével kapcsolatos átfogó szabályozások, előírások, követelmények, feladatok
Az épített környezet alakítása, védelme, fogalom-meghatározása, jogi alapja.
Az épített környezet alakításához, védelméhez tartozó tevékenységek és általános
követelmények.
Az épített környezet alakításával cs védelmével kapcsolatos kormányzati feladatok
és azok megosztása.
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium feladatai az épített környezet alakítása, védelme területén.
Az önkormányzatok feladatai az épített környezet alakítása, védelme vonatkozásában.
II. A főépítészi rendszer szerepe az épített környezet alakításában, védelmében
A főépítészi rendszer szerepe.
Az önkormányzati főépítészek tevékenysége.
A kormányzati, területi főépítészek cs területi főépítészi irodák működése, kompetenciája.
A főépítészek tevékenységéhez szorosan kapcsolódó környezetalakító tevékenységek.
III. A településrendezés legfontosabb ismérvei
A településrendezés fogalom-meghatározása, célja és feladata.
A rendezési tervek jogi alapja.
A településrendezési tervek fajtái, tartalma.
A településrendezési tervek egyeztetése, jóváhagyása.
A településrendezési tervek hatálya, módosítása.
IV. Az Országos Építésügyi Szabályzat valamint a Budapesti Városépítési Szabályzat, mint az építési szabályozás legfőbb meghatározói
Az OÉSZ és a BVSZ egymáshoz való viszonya, alkalmazásának feltételei.
IV/1 A város és községrendezési előírások
A területfelhasználás tagozódása, a bel- és külterület.
Az építési övezetek fogalma, jelentősége.
A beépíthetőség feltételei, a közművesítettseg mértéke.
A lakó- cs üdülőterületekre vonatkozó előírások, az építési övezetek.
Az intézményterületekre, az ipari és raktárterületekre vonatkozó előírások.
A külterületek építésügyi szabályozása
Az OÉSZ további lényeges ismérvei.
lV/2 Az építményekre vonatkozó előírások
V. Az ingatlanértékbecslés szempontjából néhány kiemelten fontos törvényi, rendeleti szabályozás és annak értelmezése
A táj-, természet-, műemléki, régészeti, helyi ... stb. védelmi szempontok és
területek
A gyógy- és üdülőhelyek védelme.
A telekalakítás általános feltételei és fajtái.
Az ipartelepek és lakótelepek felosztásának lehetőségei és problémái.
Az OÉSZ szerint szükséges parkolók elhelyezésének lehetőségei.
A védőtávolságok problémái és a környezeti hatásvizsgálat szükségessége.
A telekalakítási és építési tilalom, építési korlátozás.s
VI. A helyi szabályozás, mint az önkormányzatok lehetősége
A helyi szabályozás jelentősége és szükségessége
A helyi szabályrendeletek tartalma és az országos szabályozásokhoz való viszonya
Példák a helyi szabályozásra - Sopron - Vác - Szentendre
VII. A településre, a telekre érvényes építési előírások kihatása az ingatlanértékre
VIII. Az épített környezet alakítása, védelme, az építési szabályozás terén várható új törvények, rendeletek és az EK-hoz csatlakozás feltételei
Áttekintés a hatályba lépő és a tervezett törvényekről, főbb jogszabályokról
Az EK csatlakozás előzményei és feltételei
Tájékoztató a "Fehér Könyv"-ről.
A szakmai nemzetközi egyezmények jelentések
Zárszó
Irodalomjegyzék
Ellenőrző kérdések