Az erdélyi föld sorsa

Az 1921. évi román földreform

Szerző

Dr. Móricz Miklós

'Dr. Móricz Miklós: Az erdélyi föld sorsa ' összes példány

Kiadó:	Erdélyi Férfiak Egyesülete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1932
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	216 oldal
Sorozatcím:	Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának Könyvei
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Két kihajtható térképmellékletet tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Erdélyi Férfiak Egyesülete másfél évvel ezelőtt, néhai Jancsó Benedek emlékének megörökítése céljából fogadalmat tett arra, hogy folytatni fogja azt a munkát, amelyet a jövőbe látó nagy tudós hosszú időkön keresztül csaknem egymaga végzett. Erre a munkára hívta életre a Jancsó Benedek Társaságot, hogy az a nemzetiségi és a kisebbségi kérdés terén végzett kutatásaival állandó szerve legyen a hazai és a külföldi közvélemény tájékoztatásának.
Első ilyen irányú kiadványunkat, a „Jancsó Benedek Emlékkönyvet" hazánkban és a külföldön is úgyszólván páratlan érdeklődés fogadta. Másfél éve folyó kisebbségi szemináriumunkat is egyre fokozódó figyelem kísérte és ennek köszönhetjük, hogy e rövid idő alatt eljutottunk annak az első előadás-ciklusnak befejezéséig, amely valamennyi elszakított részeink mai helyzetét ismertette és feltárta a hazai tudományos és politikai tényezők előtt. Bebizonyosodott tehát, hogy elhatározásunk helyes volt, hogy a felvilágosító munkára szükség van és hogy ezt a munkát mindenki régi hiányok pótlásaként fogadja.
E második kiadványunk, „Az Erdélyi Föld Sorsa" ugyanezt a felvilágosító célt szolgálja. Két nagyjelentőségű ok is szólott amellett, hogy e müvet beillesszük kiadványaink sorába. Az egyik az, hogy hazai közvéleményünk mindeddig nem kapott olyan munkát, amely az Erdélyben földreform címe alatt végrehajtott román földhódítás lefolyását és eredményeit vele megismertette volna. A másik pedig az, hogy a románok német-, francia- és angolnyelvű munkák sorozatában igyekszenek a világ közvéleményét hivatalosan gyártott adatok bőséges terjesztése útján az erdélyi földreform igazi lényege felől félrevezetni. Ez ellen eddig még magyar részről egyetlenegy komoly kísérlet sem tétetett. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 7
I. rész. Az agrárprobléma a román történelemben 13
Regáti és erdélyi agrár- és kultúrtörténet az utolsó 150 év folyamán 17
II. rész. Földreform és jogegyenlőség román jogar alatt 80
A regáti és az erdélyi földreform rendelkezései 82
A reform célja 82
A kisajátítás korlátai 84
A birtokállomány meghatározásának időpontja 85
Az osztatlan birtokok sorsa 88
A teljes kisajátítás esetei 89
Az egyházi vagyon sorsa 97
A közbirtokosságok sérelme 100
A távollevők birtokai 101
Magánszemélyek birtokai:
A) Bérbeadott birtokok 103
B) A tulajdonos által kezelt birtokokból meghagyatik 104
Olyan kivételek, amelyek a regátban a megtartható birtoktest növelésére adnak módot, ha a tulajdonosnak több birtoka van:
A) Ugyanabban a községben vagy a szomszédos községekben 106
B) Több községben 107
A regáti birtokos választási joga 109
A mintabirtokok 109
A szakképzett gyermekek joga 111
Birtokcsere 112
A megtartható birtokterületet apasztó kivételek 112
A) A telepítési célok 113
B) Ahol sok az igénylő, 50 és 10 kat. hold az alsó határ 113
C) Külön kisajátítási jog 114
D) Kisajátítás sűrű lakosságú vidékeken 114
E) A közbirtokosságok területei is kisajátíttatnak 115
F) A régi telepesek ügye 118
G) Erdélyben terméketlen területek is kisajátíttatnak 120
A kisajátított területekbe eső tavak, vizek 120
Kisajátítás községi legelők céljaira 121
A községi erdők 123
Kisajátítás lakások céljaira 125
A falusi jószágokra vonatkozó általános intézkedések:
A) A birtokhoz tartozó dologi jogok elvétetnek 129
B) Bányászati jogok 129
C) A tulajdonosok választási joga a megmaradó részre nézve 130
D) A mívelhető terület meghatározása 130
E) A teljesen kisajátított birtokokon levő kastélyok, parkok, szőlők, gyümölcsösök, ipartelepek sorsa 132
F) A termőben levő birtokok átvétele 132
Az igénybevett, de ki nem osztható földek sorsa 133
Általános célokra fenntartható területek 133
A középbirtok érdekei 134
Kisajátítás iskolák és templomok céljaira 136
Az ármegállapítás 135
A végrehajtó szervek 141
A parcellák nagysága 147
III. rész. A földreform végrehajtása és eredményei.
A lakosság megoszlása nemzetiség szerint 149
A nemzetiségek aránya a birtokosok között a reform előtt 151
Az igényjogosultság mértéke 153
Az igényjogosultak nemzetisége 155
Erdély közép- és nagybirtokai 156
A föld és az erdélyi román nép 169
Melyik nemzetnek kedvezett a földreform 176
A földreform statisztikája:
A) A reform előtt 179
B) A reform 185
C) A reform eredménye 189
IV. rész. Táblázatok.
1. A lakosság nemzetisége és a száz holdnál nagyobb birtokok 197
2. A mai Erdély területének megoszlása a birtokok nagyságkategóriái szerint 198
3. A mai Erdély községei, birtokosai és birtokterületének megoszlása mívelési ágak szerint 1910-ben 199
4. A mai Erdélynek 100 kat. holdnál kisebb birtokai 1911-ben 200
5. A mai Erdélynek 100 kat. holdnál nagyobb birtokai főbb mívelési ágak szerint
1911-ben 201
6. A mai Erdély területének megoszlása 100 kat. holdnál nagyobb (100+) és ennél kisebb (-100) birtokok között vármegyénként, mívelési ágak szerint is, százalékokban 202
7. A 100 kat. holdnál nagyobb közbirtokok 203
8. A 100 kat. holdnál nagyobb magánbirtokok 204
9. Azok a birtokok, amelyeknek szántóterülete nagyobb 100 kat. holdnál 205
10. A szántóban gazdag birtokok községeiben levő szántóban szegény 100 kat. holdnál nagyobb birtokok 206
11. A mai Erdélynek 100-174 kat. hold közötti birtokai 207
12. Az osztatlan vármegyék kereső népessége, földbirtokosai és nincsetlenjei nemzetiség szerint 1910-ben 208
13. Az osztatlan vármegyék kereső népessége, birtokosai, nincsetlenjei nemzetiségük szerint százalékokban 1910-ben 212
Táblázatok a szöveges részben.
Az egyes vármegyék sorrendje szántóterületben és 100 kat. holdnál nagyobb birtokokban való gazdagság szerint %-ban 163
Az egyes vármegyék sorrendje szántóföldben és a 100 kat. holdnál nagyobb birtokok szántóiban való gazdagság szerint %-ban 165
A 100 kat. holdnál kisebb birtokok területe és szántói vármegyénként 166
Hány százalék a szántóföld a 100 kat. holdnál kisebb és nagyobb birtokok területéből 167
A románság elhelyezkedése a szántóterülethez és a 100 kat. holdnál nagyobb birtokokhoz viszonyítva 170
A lakosság százalékos megoszlása a szántóban gazdag (A) és a szántóban szegény (B) 100 kat. holdnál nagyobb birtokokkal bíró községekben vármegyénként 175
A keresők megoszlása nemzetiség szerint az osztatlan vármegyékben 177
Kartogrammok mellékletként.
1. Erdély területének megoszlása a birtok nagysága és mívelési ágak szerint.
2. Erdély területének megoszlása a birtok nagysága és jellege szerint.