Fülszöveg
1792. november 11-én tartotta első előadását a kolozsvári magyar nyelvű színtársulat a Rhédey ház báltermében. Bemutatásra került A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab. Az épület falán azóta márványtábla, az időpontra újabban öt-tíz évenként visszatérünk. Az első színielőadás száznyolcvanadik évfordulója most arra ösztönöz, hogy a színház kevéssé ismert hőskoráról adjunk ki könyvet. Az első három évtizedről, amíg a kolozsvári színtársulat a Farkas utcában állandó otthonra talált, s 1821. március 12-én Körner Zrínyi Miklós-drámájával megnyílt a kőszínház.
Színháztörténetünk szorgalmas kutatója, Enyedi Sándor most bebizonyította, hogy annyi jeles munka után még mindig lehet újat mondani színjátszásunk kezdeteiről. Levéltári adatok, színlapgyűjtemények, egykori folyóiratok áttanulmányozása alapján sikerült összeállítani a színház első huszonkilenc évének eddig hiányzó játékrendjét. Fő érdemem az, hogy nemcsak a kolozsvári előadásokat dolgozta fel, hanem a vidéki kiszállásokon...
Tovább
Fülszöveg
1792. november 11-én tartotta első előadását a kolozsvári magyar nyelvű színtársulat a Rhédey ház báltermében. Bemutatásra került A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab. Az épület falán azóta márványtábla, az időpontra újabban öt-tíz évenként visszatérünk. Az első színielőadás száznyolcvanadik évfordulója most arra ösztönöz, hogy a színház kevéssé ismert hőskoráról adjunk ki könyvet. Az első három évtizedről, amíg a kolozsvári színtársulat a Farkas utcában állandó otthonra talált, s 1821. március 12-én Körner Zrínyi Miklós-drámájával megnyílt a kőszínház.
Színháztörténetünk szorgalmas kutatója, Enyedi Sándor most bebizonyította, hogy annyi jeles munka után még mindig lehet újat mondani színjátszásunk kezdeteiről. Levéltári adatok, színlapgyűjtemények, egykori folyóiratok áttanulmányozása alapján sikerült összeállítani a színház első huszonkilenc évének eddig hiányzó játékrendjét. Fő érdemem az, hogy nemcsak a kolozsvári előadásokat dolgozta fel, hanem a vidéki kiszállásokon játszott darabokról is beszámol. Több mint húsz városban és faluban vendégszerepelt színházunk Máramarosszigettől Barótig. Thalia kolozsvári szekere a legtávolabbi magyar lakta vidékekre is elvitte a hazai darabok mellett Shakespeare, Moliére, Schiller, Goldoni, Kotzebue üzenetét.
E könyvből nemcsak a játékrendet ismerjük meg, hanem az egykori színészek is előlépnek: Haralyi Fejér János, "a társulat előljárója", s Kótsi Patkó János igazgató és felesége, Fejér Rozália, a hősszínész Pergő Celesztin és Jantsó Pál, a komikus, Székelyné Ungár Anna, e korszak női vezéralakja.
Az élőszó művészei mögött ott állnak a hazai művelődés nemes pártfogói, köztük első helyen idősb Wesselényi Miklós, a "zsidói bölény", a nézőtérre pedig felvonul a "nagyérdemű közönség", polgárok, diákok, értelmiségiek, közrendűek, akiknek érdemük, hogy anyanyelvükön igényelték az igazat és szépet. Enyedi Sándor könyve művelődéstörténeti keret és útmutató. Eligazít színházi életünk múltjának egy eddig fel nem térképezett területén.
Vissza 
