Az erkölcs a néző és a cselekvő szemszögéből

Fülszöveg

Bármely társadalom stabilitását és produktivitását a túlzott konformizmus, az egyén erős függősége és kiszolgáltatottsága éppúgy veszélyezteti, mint amennyire a többségi akarat, a rend, az erkölcsi és jogi normák nihilista-anarchista tagadása teszi azt.
Újból és újból felvetődik a kérdés: hogyan legyen az egyén önálló és hogyan alkalmazkodjon a társas és intézményes léthez? Milyen kommunikációs és kooperatív készségek szükségesek a Másik Emberrel, a kisebb-nagyobb csoportokkal és közösségekkel kialakult kapcsolatokhoz, a közös és versengő tevékenységekhez, az érdekek egyeztetéséhez? Valóban szükség van-e a személyiség egészséges fejlődéséhez, a társadalmi érettséghez a családon kívüli, azon túlnövő közösség(ek)re?
Ezek a kérdések foglalkoztatják ennek az interdiszciplináris válogatásnak a szerzőit, akiket az a szándék köt össze, hogy keresik azokat az eszközöket, amelyekkel hatékonyabbá tehetik az erkölcsi és állampolgári nevelés nézőpontját és gyakorlatát. Az elméleti tanulmányok mellett a kötet hírt ad az erkölcsi és állampolgári tudatosság fejlesztése érdekében a 70-es évektől kezdve, főként angolszász és német nyelvterületen folyó pedagógiai kísérletekről is, középpontban az un. Igazságos közösség (Just Community) című pedagógiai vállalkozással.
A szociológia, szociálpszichológia, neveléslélektan neves művelői (G. Lind, a konstanzi egyetem szociológus professzora, F. Oser, a fribourgi egyetem Neveléslélektani Intézetének vezetője, D. Rowe, a londoni Citizenship Foundation igazgatója és mások) mellett a válogatást végző Váriné Szilágyi Ibolya, az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa is hozzájárul két tanulmánnyal a közös gondolkodáshoz. Szociálpszichológiai kutatásai a szocializáció, az attitüd- és érték-szerveződés és változás témáiban folytak. 1987-ben jelent meg "Az ember, az érték és az értékek világa" című kötete a Gondolat Kiadónál. Vissza