| Az értékelemzés keletkezése, aktualitása | 13 |
| A termelési költségek összetétele változik | 14 |
| A vezetési döntések sokoldalú előkészítést kívánnak | 15 |
| A döntésekhez csoportos előkészítés szükséges | 17 |
| Az értékelemzés kialakítása, elterjedése, eredményei | 17 |
| Az érték | 20 |
| A munka célja a szükségletek kielégítése | 20 |
| A termék értékessége | 21 |
| A termék hasznossága | 22 |
| A szükségletek rangsora | 22 |
| Az értékelemzés értékfogalma | 24 |
| Az érték különböző jelentősége | 26 |
| Az érték nem abszolut, hanem relatív kategória | 29 |
| Az értéktörvény és az értékelemzés | 31 |
| Az érték változásai | 31 |
| A termék pályafutása | 33 |
| Az érték és a piac | 36 |
| Az értékelemzés alapfogalmai | 36 |
| A funkció | 39 |
| A funkcióhoz szükséges tulajdonságok | 40 |
| Költség | 42 |
| A funkció értéke | 46 |
| A termék | 47 |
| Az értékelemzés alapfogalmai a szocialista gazdálkodás kategóriarendszerében | 51 |
| Az értékelemzés fajtái és fő ismérvei | 51 |
| Az értékelemzés fajtái | 51 |
| Value Analysis | 51 |
| Value engineering | 52 |
| Value Control | 53 |
| Az eljárás rövid áttekintése | 57 |
| Az értékelemzés fő ismérvei és eszközei | 57 |
| Mi az új az értékelemzésben | 60 |
| A csoportos (team-) munka | 62 |
| Az alkotó birálat és az alkotó erő alkalmazása | 63 |
| Az értékelemzés eljárási tanácsai (technikái) | 65 |
| A csoportos (team-) munka részletes elemzése | 65 |
| A szellemi munka hatékonyságának a fokozása elengedhetetlen | 67 |
| A team meghatározása és általános jellemzése | 68 |
| Több szem nemcsak többet, hanem mást is lát | 75 |
| A team megalakítása és szervezése | 77 |
| A team-munka vezetése és módszere, a tagok jogai és kötelességei | 81 |
| A team-munka néhány lélektani kérdése | 84 |
| A team létszámának a meghatározása | 86 |
| A team a hierarchikus szervezetben | 89 |
| Az alkotó bírálat alkalmazása | 89 |
| A tudomány és a technika fejlődése egyre gyorsul | 89 |
| A rendszeres bírálat szükségessége | 89 |
| A szokás és a bírálat | 90 |
| A presztizs és a bírálat | 91 |
| A bírálat objektív legyen | 93 |
| A bírálat valóban alkotó bírálat legyen | 93 |
| Az alkotó bírálat és alkotó szellemi munka személyi feltételeinek megteremtése | 94 |
| Miles tanácai az értékelemzéshez (A "technikák") | 99 |
| Kerüljük az általánosítást | 100 |
| Szerezzünk meg minden hozzáférhető költségadatot | 103 |
| Csak a legjobb forrásból származó információt használjuk fel | 110 |
| Bontsuk elemeire, találjunk fel hozzá valami újat, tökéletesítsük | 112 |
| Használjuk fel a meglevő alkotóképességünket | 115 |
| Az akadályokat tárjuk fel és győzzük le | 117 |
| Alkalmazzunk szakértőket, tanácsadókat szakismereteink bővítésére | 121 |
| Értékeljük a főbb tűréseket pénzben | 125 |
| használjuk fel a szállító rendelkezésére álló funkcionális termkeit | 128 |
| Hasznosítsuk és fizessük meg a szállítók szakismeretét és tapasztalatait | 130 |
| Alkalmazzunk speciális gyártási eljárásokat | 132 |
| Használjuk az alkalamzható szabványokat | 134 |
| Alkalmazzuk ezt a kritériumot: "Kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet?" | 136 |
| Az értékelemzés rendszere | 137 |
| A vállalat mind rendszer | 137 |
| A válalatvezetés szerepe a vállalati rendszerben | 138 |
| Az értékelemzés a vezetés eszköze | 139 |
| A rendszer általános áttekintése | 141 |
| Az értékelemzés rendszerének áttekintése | 142 |
| Az értékelemzés rendszerének értékelése | 148 |
| Az értékelemzés a gyakorlatban | 149 |
| Az értékelemzési eljárás eőlkészítése | 150 |
| Az eljárás tárgyának a kiválasztása | 152 |
| A kiválasztás szempontjai | 152 |
| A szempontok rangsorolása, súlyozása | 158 |
| A témák szempontok szerinti elbírálása, rangsorolása | 161 |
| A vizsgálatok céljának a meghatározása | 164 |
| A munkacsoport összeállítása | 169 |
| A munkaterv elkészítése | 171 |
| Az értékelemzés eljárásának áttekintése és jellemzése | 173 |
| Az értékelemzés eljárásának általános áttekintése | 174 |
| Az eljárás sematikus leírása | 176 |
| Az eljárási lépések elveinek az áttekintése | 176 |
| Az eljárás jellemzése | 179 |
| Az információs lépés. A jelenlegi helyzet feltárása. A termék leírása | 181 |
| Általános követelmények, elvek | 181 |
| Mire terjednek ki az információk | 182 |
| Törzslap | 182 |
| A fogyasztói igényre és a vállalati célkitűzésekre vonatkozó információk | 183 |
| Konstrukcióra vonatkozó információk | 184 |
| Az anyagravonatkozóan beszerzendő információk | 185 |
| Előállítási technológiára vonatakozóan beszerzendő információk | 185 |
| Költésgek megállapításához szükséges információk | 186 |
| Az információ összegyűjtésének módjai | 186 |
| A tényállapot megállapításának és a tervállapot kialakításának a megalapozása | 188 |
| A funkciók megállapítása és rendezése | 195 |
| A funkciómegállapítás alapjai | 195 |
| A funkciók meghatározása | 196 |
| A funkciók meghatározásának elvei és a funkciók anatómiája | 196 |
| A funkció-meghatározás módja | 202 |
| A funkció-meghatározás sorrendje | 202 |
| A funkció-meghatározás lépései | 203 |
| A funkciók rendezése és értékelése | 210 |
| A funkciók rendezése és termék részeihez és egymáshoz | 210 |
| A használati és érvényesülési funkciók vizsgálata | 216 |
| A funkciók rangsorolása, súlyozása | 216 |
| A tényállapot kritikája a funkciók szempontjából | 218 |
| A funkcionális "kritikus pontok" megállapítása | 219 |
| A funkcióhoz szükséges tulajdonságok mértékének bírálata | 219 |
| A funkciók értékeése durva összehasonlítással | 220 |
| A funkciók kifejezőképes költségeinek megállapítása | 225 |
| A költségvizsgálat általános jelentősége | 225 |
| A vállalati költségek általános áttekintése | 226 |
| A költésgmegállapítás elvi követelményei az értékelemzési eljárásban | 229 |
| A közvetlen és közvetlenné tehető költségek | 230 |
| Anyagköltségek | 230 |
| Bérköltség | 231 |
| Üzemi általános költség | 233 |
| Gépóra-költésg számítás | 235 |
| Maradék gyártási általános költség | 239 |
| Termékre nem bontható üzemi általános költségek | 240 |
| A funkció költség megállapítása | 241 |
| A tervköltségek megállapítása | 243 |
| A költségvizsgálat mélysége az eljárás különböző lépéseinél | 251 |
| A tényállapot bírálata a költségek szempontjából | 251 |
| A megoldási változatok keresése (alkotó fázis) | 253 |
| A képzelő- és alkotóerő | 254 |
| A gondolatok szabad szárnyalása | 256 |
| A képzettársítás szabad érvényesülése | 259 |
| Az alkotó módszerek alkalmazása | 261 |
| Brainstorming | 261 |
| A brainstorming elveire épülő módszerek | 264 |
| Általános és speciális kérdéslisták, tesztek | 265 |
| Egyéb alkotási módszerek | 267 |
| Morfológia | 268 |
| Az alkotó fázison belüli teendők | 269 |
| A változatok kidolgozása és vizsgálata (értékelő, tervező szakasz) | 271 |
| Az ötletek durva előrendezése | 274 |
| A megoldási-változatok koncepcióinak kialakítása | 278 |
| A változatok kidolgozásának előkészítése | 279 |
| A változatok kidolgozása | 280 |
| A változatok műszaki vizsgálata | 282 |
| A változatok költségvizsgálata | 283 |
| Az optimális változat kiválasztása | 286 |
| A kiválasztás általános problémái | 286 |
| A változatok funkcionális összehasonlítása, értékének a meghatározása | 290 |
| A változatok költségvizsgálata | 297 |
| Saját gyártás, vagy idegen beszerzés kérdése | 302 |
| A javaslat előterjesztése | 305 |
| Döntés, Bevezetés | 306 |
| Technológia értelmezése | 307 |
| Nincs előállítás technológia nélkül | 307 |
| A technológia és a termék domináló jellegének alakulása a népgazdasági ágazatoknál | 308 |
| A technológia értékelemzésének néhány speciális vonása | 311 |
| Az igény megállapítása | 311 |
| A funkció hordozók | 312 |
| a technológia értékelemzése és a munkatanulmányok | 314 |
| Az információgyűjtés | 315 |
| Funkciómeghatározás | 316 |
| Egyéb eljárási különbésgek | 316 |
| Value Engineering | 317 |
| Értékelemzéses szervezés | 318 |
| A szervezési munkávl szemben felmerülő akadályok | 319 |
| A munka végrehajtásához nemcsak a team, hanem a többi munkatárs közreműködése is kívánatos | 320 |
| Az információs szakasz | 320 |
| Az információk feldolgozása. Analógia a gyártmány-értékelemzéssel | 323 |
| A megoldási változatok keresése | 325 |
| Az értékelemzéses gyártmánytervezés | 326 |
| Az értékelemzés jelentősége a gyártmánytervezésben | 326 |
| A vállalati fejlesztési politika és a gyártmánytervezés | 330 |
| A gyártmánytervezés előkészítése | 331 |
| A gyártmánnyal szemben támasztott, vagy támasztható piaci követelmények | 332 |
| A vállalaton belüli követelmények | 332 |
| A kötelmi füzet kidolgozása | 332 |
| A gyártmánytervezés további lépéseinek áttekintése | 334 |
| Beruházások értékelemzéses tervezése | 336 |
| A beruházási folyamatról általában | 336 |
| A beruházás előkészítése | 337 |
| Középtávú fejlesztsi terv | 337 |
| Tanulmányterv | 338 |
| Beruházási program | 339 |
| Az előkészítés általános jellemzői | 340 |
| A megvalósítás | 341 |
| A beruházás hatósági engedélyezése | 341 |
| Kiviteli tervezés | 342 |
| Kivitelezés | 343 |
| Üzembehelyezés | 343 |
| A megvalósítási szakasz legfontosabb jellemzői | 344 |
| Az értékelemzéses beruházás-tervezés jellemzése | 345 |
| A többlépcsős igénysor | 346 |
| A technológia elsőbbsége | 347 |
| Az információbázis és szemléletváltás | 347 |
| Az előző tervdokumentáció szerepe | 348 |
| A beruházási tervezésnél figyelembe veendő hatások | 349 |
| Az értékelemzéses tervezés lépései | 350 |
| Az előkészítő intézkedések | 350 |
| A téma előkészítése | 350 |
| A funkciók meghatározása | 352 |
| A megoldások keresése és vizsgálata | 353 |
| Az értékelemzés bevezetése, szervezete és oktatása | 355 |
| A vállalatvezetőség állásfoglalása | 355 |
| A vállalati bevezetés stratégiája | 356 |
| A kiindulópontok meghatározása, rangsorolása | 358 |
| Célkitűzés | 359 |
| Szervezeti kérdések | 360 |
| Az értékelemző(k) helye a vállalati szervezetben | 360 |
| Az értékelemző(k) feladata a vállalatnál | 362 |
| Az értékelemzési kiképzés | 363 |
| Az értékelemzés és a vezetékes egyéb módszerei | 366 |
| A korszerű vezetési módszerek néhány általános jellemzője | 366 |
| A költségellenőrzés, költségcsökkentés és az értékelemzés | 368 |
| Az értékelemzés és az MTM | 369 |
| Az értékelemzés és a minőségellenőrzés | 370 |
| A megbízhatóság | 370 |
| A minőség | 371 |
| A minőségellenőrzés | 372 |
| A minőségellenőrzés fontos vezetési eszköz | 373 |
| Az értékelemzés és a "Dolgozz Hibátalnul" (Zera Defcts) módzser | 374 |
| Irodalom | 377 |
Folytatás Microsoft-tal