Az eszmény a művészetben/Az olasz művészet bölcselete/A németalföldi művészet bölcselete/A görög művészet bölcselete

Tartalom

Az eszmény a művészetben
E tanulmány tárgya és módszere. Az eszmény
szó értelme 3
I. Úgy tűnik föl, mintha valamennyi jellemvonás
egyenlő értékkel birna. - Logika, igazságok. -
Történeti igazságok. - Ugyanazon tárgy előadásának különböző módjai. - A fösvény, az
atya, a szerelmesek az irodalomban. - A festészetben Krisztus utolsó vacsorája Rembrandttól és Veronesétől, Raffael és Rubens mythologiai,
da Vinci, Michel Angelo és Correggio Lédái. Valamennyi fontos jellemvonás absolut értéke 5
II. Különböző művek kisebb-nagyobb értéke. -
Az ízlések és végső Ítéletek megegy3zése különböző pontok tekintetében. - A vélemény tekintélye megerősítve a vélemény előadásának módja
által. - Vannak szabályok, amelyek meghatározzák a remekmű értékét 14
III. A remekmű meghatározása. - A két föltétel, mit
be kell töltenie. - A remekmüvek kisebb-nagyobb értéke, a szerint, a mint e két föltétel
többé-kevésbbé be van töltve. - Alkalmazása
az utánzó művészetekre. - Hogyan és minő
korlátozással alkalmazkodik e szabály a nem
utánzó művészetekhez 17
1. §. A jellemvonás fontosságának foka.
I. Miben áll a jellemvonás fontossága. - A jellemvonások beosztásának elve a természettudományokban. - A legfontosabb jellemvonás
a legkevésbbé változatos. Példák a növény- és
állattan köréből. - Maga után von és egyesít
fontosabb és kevésbbé változó jellemvonásokat.
Példák az állattanból. - Kevésbbé változó,
mert elemibb. - Állat- és növénytani példák. .. 21
II. Ezen elvnek az erkölcsi emberre való alkalmazása. - Az erkölcsi emberben lévő jellemvonások
beosztási rendjének meghatározására szolgáló eszköz. - Változásaik foka mérlegelve a történelem által. - Állandóságuk rendje. - A pillanat
és divat jellemvonásai. - Példák. - Egy történeti félkorszakig tartó jellemvonások. - Példák. - A nép egy korán át tartó jellemvonások. - Példák. - Ugyanazon törzsből származó
népek közös jellemvonásai. - Az egész emberiséggel közös jellemvonások. - A legállandóbb
jellemvonások a legelemibbek. - Példák 27
III. Ezen erkölcsi értékek fokának megfelel az irodalmi értékek foka. - A divat és a pillanat irodalma. - A folyamatban lévő irodalom. - L'Astrée
La Clélie, l'Epheus, l'Adone, Hudibras Atalája. -
A törvény próbája és ellenpróbája. - Felsőbb
elszigetelt müvek más alsóbbak közt ugyanazon
szerzőtől: Gil-Blas, Marion Lescaut, Don Quijote,
Robinson Crusoe. - Alsóbbrendű részek nagyobb író
müvében : Racine herczegei, a clownok és a lovagok Shakespearenél. - A nagy irodalmi müvek által
föltüntetett jellemvonások állandósága és mélysége. - A történelmi irodalom modern eljá-
rásából vont próba. - Indus költemények, spanyol
regények és drámák. Racine színháza, Dante
és Goethe korszakai. - Bizonyos művek által
kifejezett általános jellemvonások. - A psalmusok, imitatiók, Homeros, Plató, Shakespeare, Robinson Crusoe, Candide, Don Quijote 39
IV. Ugyanezen elv alkalmazása a physikai emberre.
Nagyon változó jellemvonások a physikai emberben. - A divatos ruha. - A ruha általában. - A mesterség és viszony különlegességei. - A történeti korszak kinyomata. - A történelem elégtelensége a physikai jellemvonások változatosságának megmérésére. - Az elemi jellemvonásnak az állandó jellemvonás alá való helyezése. - A physikai ember benső és mély jellemvonásai. - A csontváz. - Az élő bőr. - A vérmérsék és a faj különféleségei 51
V. A plastikai értékek foka megfelel a physikai értékek fokának. - Művek, melyek a használatban lévő ruhát, vagy általában a ruhát tüntetik föl. - Művek, melyek kifejezik a mesterség, helyzet, jellemvonás és történeti korok sajátságait. Hogarth és az angol festők. - Az olasz festészet korszakai. - Gyermekkor. -
Virágzási kor. - Hanyatlási kor. - A művek
többé-kevésbbé tökéletesek, a szerint, a mint a
physikai élet érzelme többé-kevésbbé uralkodó. -
Ugyanazon törvény a más iskolákban. - A különféle iskolák által kifejezett különféle fajok és vérmérsékek. - A flórenczi, velenczei, flamand,
spanyol typus 56
VI. Záradék. - A jellemvonás átengedi a műnek
fontossága fokát 65
2. §. A jellemvonás kedvezőségének foka.
I. A két szempont kapcsolata és megkülönböztetése. - Miben áll az erkölcsi jellemvonás kedvezősége. - Az egyénben. - Az ész és az akarat. - A társadalomban. - A szerelem hatalma. - A kedvező értékek rangja az erkölcsi
jellemvonásban 70
II. Az irodalmi értékek megfelelő rangja. A realisztikai vagy kómikai irodalom tipusai. - Példák. -
Henri Monnier. - Koldusregények. - Balzac. - Fielding. - Walter Scott. - Moliére. -
Azok az eljárások, melyeket a nagy írók köznapi személyek elégtelenségén segítendők, alkalmaznak. - A drámai és bölcseleti irodalom typusai. - Shakespeare és Balzac. - Az
epikai és népies irodalom típusai. - Hősök és
Istenek 75
III. A kedvezőség értékeinek hangja a physikai jellemvonásokban. - Az egészség. - A természetes typus tökélye. - Az athlétikai és gymnastikai készültség képességei. - Az erkölcsi nemesség jegyei. - Határok, melyekben a plastikus
művészetek kifejezhetik a léiek életét 85
IV. A plastikai értékek megfelelő rangja. - Kóros, alaktalan vagy elsatnyult typusok. - Az
antik szobrászat hanyatlás alatt. - A bysantiumi
művészet. - A középkori művészet. - Egészséges, de még tökéletlen, közönséges és nyers típus. - Az olasz festészet a XV. században. -
Rembrandt. - A kis flamandok. - Rubens. -
Felsőbb typusok. - A velenczei mesterek. -
A firenzei mesterek. - Az athéni mesterek 89
V. Záradék. - A jellemvonások fontossága és kedvezősége megfigyelve a természetben. - A természet és a művészet magasabb harmóniái 101
3. §. A hatások összpontosításának foka.
I. Az irodalmi mű különböző elemei. - A jellemvonás. - Elemei. - A cselekvény. - Elemei. -
A stilus. - Elemei. - A jellemvonás, cselekmény és stilus általános összpontosítása 106
II. Valamely irodalmi korszak különböző mozzanatai meg vannak határozva az előbbi törvény
által. - Az irodalmi korok kezdete. - Nem teljes
összpontosítás tudatlanság által. - A gestákban
levő dalok. - Elsőrangú drámaírók. - Az irodalmi korok vége. - Nem teljes összpontosítás
össze nem férő tényezők miatt. - Euripides és
Voltaire. - Az irodalmi korok középpontja. -
Teljes összpontosítás. - Aeschylos. - Racine. -
Shakespeare 116
III. A plasztikai mű különböző elemei. - A test és
elemei. - A vonalak architecturája és elemeik. -
A színezés és elemei. - Hogyan összpontosítható
valamennyi elem 121
IV. Valamely irodalom korszakának különböző mozzanatai meg vannak határozva az előbbinek törvénye által. - Kezdetleges korszakok. - Nem
teljes összpontosítás tudatlanság miatt. - Symbolikus és mystikus iskolák Olaszországban. - Giotto.
Realista és anatom festők Olaszországban. -
Vinci előzői. - A hanyatlás korszakai. - Nem
teljes összpontosítás össze nem férő tényezők
miatt. - A Carraccik és követőik Olaszországban. - Az olasz stílus utánzói Flandriában. -
Virágzási korok. - Teljes összpontosítás. -
Vinci. - A velenczések. - Raffael. - Correggio. -
A törvény általánossága 128
V. Végösszegezés. - A remekmű kitűnőségének és
elhelyezésének elve 136

Az olasz művészet bölcselete
E tanulmány tárgya. - A szépmű létesülését uraló törvény. -
Alkalmazás a renaissance-kori
olasz művészetre - 5
1. 1. A klasszikus korszak kiterjedése és határai. - Az előző
kor jellege. - A kivetkező kor
jellege. - Látszólagos kivételek.
- Ezek magyarázata 5
2. A klasszikus festészet tulajdonságai. - Miben különbözik a
flamandé a festészettől. - Miben
különbözik a kezdetleges festészettől. - Miben különbözik a jelenkori festészettől. - Tulajdonképi
tárgya az emberi test ___ 7
II. 1. A körülmények, mélyekben a klasszikus művészet keletkezett. - A faj. - Az olaszok képzelmének sajátos jellege. - Különbség a latin népek és a germán népek képzelme közt. -
Különbség az olaszok és a francziák képzelnie közt „„ .„_ 11
2. Egybehangzás e természetadta tulajdonság és a történetadta
körülmények közt. - Érvek. -
A renaissance-kori nagy művészek nem állnak elszigetelve. -
A művészet állapota megfelel a
korszellem állapotának 14
III. 1. A remek-festészet keletkezésének szükséges feltételei. -
A szellem műveltsége ___ 16
± Az újkori műveltségnek kora
fejlettsége Olaszországban.-E korai fejlettség oka. - A faj gyors
felfogása. - Itáliában kevesebb a
germán elem, mint a többi Európában 17
3. Összehasonlítás a XV. századbeli Olaszország közt és a XV. szá-
zadbeli Angolország, Németország
és Francziaország közt. - A tehetségek és a szellemi élvezetek
becsülése. - A humanisták. -
Fölfedezéseik. - Irataik. - Tekintélyök. - Az új olasz költők. -
Kitűnő voltuk. - Nagy számuk. -
Sikereik .„. __________ 19
4. Castiglione Baltazár Il Corte
gianoja. - A személyiségek. -
A palota. - A szalon. - A szórakozások.- A társalgások.- A stílus. - A tökéletes gavallér és a
tökéletes uri hölgy képe„„ „„25
IV. 1. A remek-festészet keletkezésének másik feltétele. -
A képzelem friss képei__35
2. Összehasonlítás a XV. századbeli Olaszország és a mai népek közt. - Németország. -
Előszeretet az elvont bölcselet
iránt. - A bölcselkedés szokásának hatása a német festészetre. -
Angolország. - Az ügyek túlsúlya. - A gyakorlatias foglalkozások hatása az angol festészetre. - Francziaország. - Különbség az irodalmi festészet és a
festői festészet közt. - Különbség
a XIX. század és a XV. század
szelleme közt. - A munka, a verseny a túlizgatás a központosított
és iparos demoratiákban 35
3. Olaszország a XV. században. - A városok közepes nagysága. - A kényelem közepes
szüksége. - A becsvágy pályája
korlátoltabb. - A képek és az
eszmék egyensúlya a gondolkozásban „_ ___ „„ ____41
4. A képek és eszmék egyensúlya megrontva a polgárosodás
által. - Az újkorban a képzelem
elégtelen vagy beteges. - A képzelem a XV. századbeli Olaszországban bőséges és egészséges 43
5. Érvek meritve a szokásokból
és erkölcsökből. - A maskarás
menetek, bevonulások, lovas gyakorlatok és pompák. - Flórencz
diadalmenetei , 45
6. A látás gyönyöreinek, általában az érzéki gyönyörök keresete. - Epicurismus és hitetlenség. Luther és Savanarola ítélete.-
A Mediciek magánviszonyai és
erkölcseik. - A római udvar világias volta. - X. Leo vadászatai
és ünnepélyei. - A szellemek
arany-közép állapota az elégtelen
műveltség és a túlságos műveltség között 47
V. 1. A remek-festészet harmadik feltétele. - A körülmények,
melyek az emberi test ábrázolásához vezettek _ „„ .„. 57
2. Jellemek Olaszországban a
renaissance idején. - Erkölcsök,
melyek azokat formálták - Igazságszolgáltatás és rendőrség hiánya. - Az ököluralom és az önsegély. - Gyilkosságok és erőszakoskodások. - Fermói Olivretto és Borgia Caesar. - A gyilkolás és árulás elmélete, - Machiavelli Fejedelme. - - Az erkölcsök hatása a jellemekre. Az erély fejlődése, tragikus szenvedélyek
megszokása „„ „„ .,„ 58
3. Benvenuto Cellini. - A véralkat hatalma. - A tehetségek dús
volta. - Öröm és lendület ruganyossága. - A képzelem élénksége. - A cselekvés heves és kifakadó „„ „ _ __ 74
4. Az erkölcsök és jellemek miként készítik elő az embert az em-
beri test ábrázolására. - A test
személyes és szokásszerű gyakorlása. - Alkalmatosság az erélyes
és egyszerű formák felfogására. -
Érzékenység a szép iránt. - Renaissance-kori olasz életmódja és
kedvtelései „,. .„. 87
VI. 1. Az előadott körülmények összefoglalása. - Az ábrázoló művészetek önkénytelen és
együttes keletkezése. - Csak töredékei az általános díszítéseknek. - Élőképek az utczán. - Az
Arany-kor diadalútja. -A farsangi énekek. - Bacchus és
Ariadné diadala___ ___ 93
2. Minden nagy mű létesüléséhez szükséges általános feltételek. - A személyes eredetiség.
A rokonszenves társulás. - Példák. - Az amerikai Egyesült-Államok puritán alapítói. - A
franczia hadseregek a forradalom
idején „, __ „„ _ ____ 99
3. Az olasz műterem a renaissance-ban. -- A művész inas és
társ. - A mesterek társaságai. -
Az Üst vacsorái. - A Vakoló
Kanál maskarái. - A községi
szellem. - Ünnepély Flórenczben
X. Leo fogadtatására. -- Ünnepélyek, adományok és versengések
testületeknél és városrészeknél 101
4. Az előadott törvény igazolása. - A környezet és a művészet megfelelő változásai.- A mystikus iskola. - A naturalista iskola és a pontos utánzás.- A naturalista iskola és az eszményi alak feltalálása. - A velenczei
iskola. -A Carraccik iskolája. -
Az ó-kori Görögország. - A művészet bevitele idegen országokba. - Az adott összefüggés nem véletlen, hanem szükségszerű 107

A németalföldi művészet bölcselete
Első rész. - Állandó viszonyok.
Az európai civilisatio két népcsoportja. - Az
olaszok a latin népek között. - A flamandok és
hollandok a germán népek között. - A flamand és
holland művészet nemzeti jelleme__________ „„ 3
I.
A faj. - A germán és latin fajok közti ellentétek. - A test. - Az ösztönök és állati képességek. - A germán fajok hátrányai. - A germán
fajok előnyei. - Alkalmatossága a munkára és szabad társulásra. - Az igazság szüksége „„ ______ 5
II.
A nemzet. - Az éghajlat és talaj befolyása. -
Németalföld physikai jelleme. - A positiv szellem és
higgadt jellem alakulása. - A bölcseleti és irodalmi
szellem határai. - A hasznos mesterségek kora,
tökéletessége. - Gyakorlati találmányok. - A külső,
a szokások, az izlés_______ _ „„ .„. _ ___22
III.
A művészet. - A festészet alárendeltsége a
többi germán népeknél. - Elégtelenségének oka
Németországban és Angliában. - A festészet ki-
válósága a Németalföldön. - Fensőbbsége okai. -
Jellemvonásai. - Mennyiben germán. - Mennyiben nemzeti. - A szinezés túlsúlya. - E túlsúly
oka. - Velencze és Németalföld éghajlatának hasonlósága. - Velencze és Németalföld éghajlatának különbözése. - Megfelelő hasonlóságok és különbözések a festőknél. - Rubens és Rembrandt_______ 42
Második rész. - Történelmi korszakok.
I.
Az első korszak. - Flandria a XIV. században. - A jellemek erélye. - A városok gazdagsága. - Az ascetikus és egyházi szellem elhanyatlása. - Pompa és érzékiség. - A burgundi udvar
és lille-i ünnepek. - A festőiség szüksége. -
Flandria és Itália hasonlóságai és különbözései. -
A vallásos és mystikus érzés megőrzése Flandriában.- A művészet és kor közötti egybehangzás. -
A jelen élet és keresztyéni hit magasztalása. -
A typusok, a relief, a tájkép, a jelmez, a tárgyak,
a kifejezések, az érzelmek Van Eyck Huberttől
Quentin Massysig_________ ______ 58
II.
A második korszak. - A XVII. század. -
A szellem fölszabadulása, polémia a papság ellen. -
Festői és érzéki szokások. - A rhetorikai intézetek
ünnepei és diszmenetei. - A festészet fokozatos átalakulása. - A világi és humánus tárgyak túlsúlya. - A művészet ígérvényei. - Az olasz minták fölmerülése. - Az olasz művészet és flamand
szellem aránytalansága. - Az új iskola zavaros és
elégtelen stylje. - Az olasz mesterek növekvő befolyása Mabuse Jánostól Venius Ottóig. - A honi
szellem és styl kitartása a genre-, táj- és arczképfestésben. - Az 1572-iki forradalom. - A nemzet és művészet kettészakadása „„ „„ „„ „„ ,„ _ 80
III.
A harmadik korszak. - Belgium alakulása. -
Hogy lesz katholikus és alárendelt. - A főherczegek kormányzása s az ország helyreállítása. - Az élet érzéki képzeletének és felfogásának megújhodása - A XVII. század iskolája.- Rubens. - Hasonlóságok és különbségek ezen s az olasz művészet között. - A mű katholikus nevénél s pogány
lényegénél fogva. - Mennyiben hazafi. - Az élő
test eszméje. - Crayer, Jordaens és Van Dyck. -
A politikai állás és morális viszonyok változta. -
A festészet elhanyatlása. - A festői kor vége 99
IV.
A negyedik korszak. - Holland alakulása. -
Hogy lesz republikán és protestáns. - A primitiv
ösztönök kifejlése. - A nemzet hősisége, diadalai
és jólléte. - Az eredeti inventio megújhodása és
szabadsága. - A holland művészet jellemvonásai
a klasszikus és olasz művészettel szemben. - Az
arczképfestmények. - A reális élet ábrázolása. -
Rembrandt. - Felfogása a fényről, emberről, istenségről. - A hanyatlás kezdete 1667 felé. - Az 1672-iki harcz. - Holland elgyöngülése és sülyedése. - Az activ erély megfogyása. - A nemzeti művészet elhanyatlása. - A kis genre-k túlélése.
Általános viszony a kor és művészet között - 119

A görög művészet bölcselete
A szobrászat Görögországban. - Ezek maradványai. - Az
adatok elégtelensége. - A környezet tanulmányának szüksége.
I. A faj.
I. A természeti környezet befolyása a gyermekkorú
népekre. - A görög és latin rokonsága. - A két fajt
elválasztó körülmények. - Az éghajlat. - Enyheségének hatásai. - A hegyes és szegény talaj. - A lakosság
józansága. A tenger mindenütt jelenléte. - A parti
hajózásra való alkalom. - A görögök hajósok és utazók. - Természetes éleselméjök és koránért nevelésök.
II. E jellem nyomai történelmükben. - Ulyssos. -
A graeculus. - A tiszta tudás és az elvont bizonyítás
iránti hajlam. - Fölfedezéseik a tudományok terén. -
Egyetemes nézőpont a philosophiában. - Sokbeszédűek
és sophisták. - Az attikai ízlés.
III. Semmi óriási a környező természetben. -
A hegyek, folyamok, a tenger. - A látképek határozottsága, a levegő átlátszósága. - Hasonló eredmény
a politikai szervezetben. - Az állam kicsisége Görögországban. - A görög szellem képessége a határolt és
tiszta tervekre. - E jellem nyomai történelmökben. -
A vallás. - Az egyetemesség halvány érzése. - A kos-
mos eszméje. - Emberi és határolt istenek. - A görög
azzal végzi, hogy játékot űz belölök. - A politika. -
A gyarmatok önállósága. - A városok nem tudnak szövetkezni. - A görög állam határai és törékenysége. -
Az emberi természet teljessége és kifejlése. - A mi
természetünk és sorsunk teljes és határolt fölfogása.
IV. A vidék és az ég szépsége. - A faj természeti
vidámsága. - Az élénk és érzéki jóllét szüksége. -
E jellem nyomai történelmükben. - Aristophanes. -
Az istenek boldogságának eszméje. - A vallás ünnepély. - A görög és római állam ellentétes czéljai. -
Az expeditiók, a demokratia s a közélvezetek Athenae-
ben. - Az állam közlátványok vállalatává lesz. -
A tudományban és philosophiában nincs teljes komolyság. - Az egyetemes áttekintés kalandos hajlama. -
Az eszeskedés a vitatkozásban.
V. E hibák és tulajdonságok következményei.
Tökéletes művészek. - A finom kapcsolatok iránti ér-
zék, a fogalmak mértéke és tisztasága, a szép szeretete. - L tehetségek és hajlamok nyomai művészetükben. - A templom. - Fekvése. - Arányai. - Structurája__Kedvessége. - Díszítményei. - Festései. -
Faragványai. - A teljes és végső benyomás, mit a lélekre tesz.
II. A kor.
Egy régi és modern ember közti különbség. - Az
élet és szellem a régieknél sokkal egyszerűbbek, mint
nálunk.
I. Az éghajlat befolyása a modern civilisatiókra. -
Az embernek számosabbak szükségei. - A ruházat, a
magánházak, a középület Görögországban és manapság. - A társadalmi szervezet, a közhivatalok, hadászat, hajózás hajdan és ma.
H. A múlt befolyása a modern polgárosodásra. -
A keresztyénség. - - Dante és Homeros. - A halál és
másvilág eszméje Görögországban. - A modern ember
fogalmai és érzelmei közötti ellentét. - A modern
nyelvek s a régi görög nyelv közti különbség. - A régi
míveltség és nevelés a modern miveltséggel és neveléssel összehasonlítva. Az első hajtása s új polgárosodás s a mesterkélt és bonyolúlt polgárosodás ellentéte.
III. Ez ellentét hatásai a lélekre és művészetre. -
Az érzelmek, alakok és jellemek a középkorban, a
renaissance alatt és ma. - Az antik és modern izlés
ellentéte. - Az irodalomban. - A szobrászatban. -
A test értéke önmagában véve. - A gymnastikai tökélyre való hajlam. - A fej jellemvonásai. Az arczkifejezés középszerű fontossága. A physikai testtartás és a kifejezés nélküli nyugalom előnye. - Az erkölcsi élet s a művészet e formája közti kölcsönös megegyező vonások.
III. Az intézmények.
I. Az orchestika. - Együttes kifejlődése amaz intézményeknek. melyek a tökéletes testet és művészeteknek, melyek a szobrot teremtik. - A VII. évszázi
Görögország s a Homeros Görögországa. - A görög
lyrai költés Összehasonlítva a maival. - A zenés pantomimia és szavalás. - Ezek általános szerepe. - Ezek
szerepe a magánnevelésben és életben. - Ezek szerepe
a köz- és politikai életben. - Szere pök az istentiszteletben. - Pindaros kantátéi. - Az orchestrika által képzett szobrászati minták.
II. A gymnastika. - A minő volt Homeros idejében. - A dórok felújítják és átalakítják. - Az állam, a nevelés, a gymnastika elve Spártában. - A dór szokások utánzása és behozatala a többi görögöknél. -
A játékok újra behozatala és kifejlése. - A gymnasiumok. - Az athléták. - Az athlétai nevelés fontossága
Görögországban. - Hatása a testre. - Az alakok és
mozdulatok tökéletesítése. - A testi szépség iránti érzék.- A gymnastika által képzett szobrászati minták. -
A szobor követi a mintát.
III. A vallás. A vallásos érzés az V. évszázban. -
E korszak s a Medicis Lőrincz korának egyezése. - Az
első bölcselők és természettudósok hatása. - Az ember
megérti a természeti dolgok isteni életét. Az ember
még sejti a természetes alapot, honnan istenei származtak. - Egy athenaei érzelmei a panathenákon. - A karok és játékok. - A körmenet. - Az Aeropolis. -
Az Erechtheion, az Erechthensról, Kekropsról és Triptolemesról szóló mondák. - A Parthenon és a Pallasról és Poseidonról szóló hitmonda. - Phidias Pallasa. -
A szobor jelleme, a néző benyomása, a szobrász eszméje.

Témakörök