Az esztétika kézikönyve

Campendium aestheticae

Szerző

Greguss Mihály

Fordító

Polgár Anikó

Lektor

Adamik Tamás

Pozsony

'Greguss Mihály: Az esztétika kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft.
Kiadás helye:	Pozsony
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	263 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Latin
Méret:	19 cm x 12 cm
ISBN:	80-7149-376-7
Megjegyzés:	Hasonmás kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Greguss Mihály a magyarországi filozófia történetének egyik legjelesebb alakja. Szerteágazó életművének legismertebb darabja a Compendium aestheticae című tankönyv, mely 1826-ban jelent meg Kassán. A magyar változat most, 174 évvel az eredeti megjelenése után készült el, s elsősorban a filozófiával, esztétikával és irodalomtudománnyal foglalkozók érdeklődésére számíthat, de pedagógiai szempontból is tanulságos lehet. E kötet az eredeti latin szöveget is tartalmazza. Greguss Mihály kézikönyve tulajdonképpen egy múlt századi esztétikatankönyv, amely egy teljes esztétikai rendszert tár elénk, elsősorban a korabeli német filozófiára támaszkodva. Greguss forrásait kretív módon használja fel, így munkája messze túlmutat egy tankönyv keretein, és nem mindennapi filozófiai ill. kultúrtörténeti jelentőségre tesz szert. A mű két részre tagolódik, az első szakaszban a szerző az abszolút szépség ideájával, az esztétikai minőségekkel és az esztétikai ízléssel foglalkozik. A második rész a... Tovább

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	13
Az esztétika fogalma	13
Tudomány, illetve tudományos rendszer-e az esztétika?	15
Filozófiai diszciplína-e az esztétika?	17
Az esztétika felosztása	19
Az esztétika rövid története	21
Az irodalom jegyzéke	23
Általános esztétika
Felosztás	29
I. szakasz	31
Az abszolút szépség ideája	31
A szépérzék velünk született, vagyis természetes	31
Az érzések pszichológiai felosztása	33
A szép érzése	35
Az oszthatatlan emberi természet érzése	35
A szép érzésének viszonya	37
Az emberi lélek egyetemes törvényeihez	37
A szépség ideája	41
A végesség a szépségben	43
Egység és összhang a szépségben	47
A végtelenség a szépségben	49
Az esztétikai formalizmus és realizmus rendszere	49
Az abszolút szépség ideája	51
A szépség ismertetőjegyeinek egymáshoz való viszonya	55
A lélek azon képességei, melyek a szépség érzékelésében leginkább részt vesznek	57
A rút	59
Megjegyzések a kifejtett elmélethez	61
II. szakasz
A bájosság	65
A bájosság fogalma	65
A belső forma harmóniája a külső bájosságban	65
A forma összhangja a belső bájosságban	69
A forma szabályos és szabad összhangja	71
A kifejezés összhangja	73
A bájosság külső összhangja vagy a viszony összhangja	77
Idealitás a bájosságban	79
A formátlanság	81
III. szakasz	83
A fenséges	83
A fenséges fogalma	83
Idealitás a fenségesben	83
Összhang a fenségesben	85
A fenséges felosztása	89
Az extenzív fenség	91
Az intenzív fenség	93
Az alantas	95
IV. szakasz
A széppel többé-kevésbé rokon fogalmak	97
Bevezetés	97
A széppel általában rokon fogalmak	99
A bájossal rokon fogalmak	101
A fenségessel rokon fogalmak	103
A rúttal és a széppel rokon fogalmak	105
Folytatás: A komikus	107
folytatás: A komikus fajtái	109
V. szakasz
Az esztétikai ízlés	113
Az ízlés fogalma	113
Az esztétikai ítélet jellege	113
Van-e normatív ízlés?	115
Az ízlés kiművelése	117
Speciális esztétika
A szabad művészetek elmélete	121
A spexiális esztétika fogalma és felosztása	121
I. szakasz
A szépművészetek fogalma, alaptörvényei, jellemzői és felosztása	125
A szépművészet fogalma	125
A szépművészet alaptörvénye	129
A művészeti szépség speciális jegyei	131
Stílus és modor a művészetben	135
A kifejezés a művészetben	137
A szabad művészetek felosztása	139
II. szakasz
A belső és külső érzék művészetei, vagyis a plasztikus művészetek	149
I. fejezet
Az abszolúte szép művészetek	149
I. alfejezet
A festészet és a szobrászat	149
II. alfejezet
A tonikus vagyis a zenei művészetek	159
III. alfejezet
A mimikus művészetek	165
II. fejezet
A relatíve szép, vagyis dekoratív művészetek	169
Általános elmélkedés	169
A művészi építészet	173
A kertművészet	177
III. szakasz
A szóbeli művészetek	181
Bevezetés	181
I. fejezet
A költészet mint abszolúte szép szóbeli művészet	185
A költészet jellege	185
A költői nyelv vagy stílus	187
A verssor és a költői ritmus	191
A költemények típusai	193
I. alfejezet
A lírai költészet	197
II. alfejezet
A didaktikus költészet	205
III. alfejezet
Az epikus költészet	211
IV. alfejezet
A drámai költészet	219
V. alfejezet
Az átmeneti költészeti kategóriák	229
II. fejezet
A prózat és az ékesszólás mint relatíve szép szóbeli művészetek	235
Általános elmélkedés	235
A széppróza mint a gondolatok kifejezője	237
Az ékesszólás mint a törekvések kifejezője	239
Mészáros András: Greguss Mihály, a filozófus és esztéta	245
Bibliográfia	258