Az esztétika története

Name: Az esztétika története
Brand: Gondolat Kiadó
SKU: 168081
Author: Gondolat Kiadó

Szerző

Katherine Everett Gilbert

Helmut Kuhn

Fordító

Nyilas Vera

Székely Andorné

Budapest

'Katherine Everett Gilbert: Az esztétika története ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	521 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó: Esztétika és esztétikatörténet
A viszonyító mérték
Az elmélet történetisége
Elemzés - vagy belamagyarázás és ismertetés?
Társadalmi vagy eszmetörténeti?
Teljesítmény és korillúzió
Osztályérdek és korfeladat
Az esztétika egyenlőtlen fejlődése
Az esztétikai "munkamegosztás"
A marxi-lenini összegzés
Az esztétika kezdetei	5
A költészet elleni támadások előrevetik a későbbi viták árnyékát	7
Az esztétika mint a kozmológia folyománya	10
A püthagoreizmus - első kísérlet egy esztétikai tan megalkotására	12
Szofisztika, kriticizmus és görög demokrácia	14
Szókratész nézetei a művészetről	18
Platón	21
A művészet eredete a Prométheuszról szóló mítosz szerint	23
A művészet nem több és nem kevesebb tükörnél	29
Értelmes és értelmetlen öröm	34
A művészet varázsa veszedelmes	35
A zene része a léleknek	37
Mit értünk "kalosz"-on?	41
A szépség lépcsőfokai	43
A művészet ugyan silány filozófia, de a filozófia kiváló művészet	48
Arisztotelész	51
Arisztotelész a művészet eredetét az emberi kézre vezeti vissza	53
Genetikai módszer a megismerésre alkalmazva	57
A tapasztalat antológiája a művészetben	58
A tragédia szerkezete hasonló a tudomány logikájához	60
A gyönyörűség különféle haszna és jellege	63
Az államférfi és a nevelők művészetéről	68
Arisztotelésztől Plotinoszig	73
A művészeti érdeklődés fellendülése	75
Ciceróban megtaláljuk kora erejét és gyöngéit	85
Longinus. Nagy stílust a művész nagysága teremt	87
Khrüszosztomosz	89
Plotinosz elveti a harmóniát	92
A középkor esztétikája	97
Kiirtotta-e a középkori szellem az esztétikát?	99
Ágoston: A művészet csalása nem igazi csalás	103
Ágoston "újpüthagoreizmusa"	107
A rútság az esztétikai reagálás hiánya	112
Aquinói csak ismételi Ágostont	114
Az esztétika és a vallás	119
Ágoston okszerűen védelmezi a szépséget	123
Reneszánsz (1300-1600)	127
Mennyiben jelentette az újjászületés újnak a születését?	131
A reneszánsz teljessége és bonyolultsága	134
A művész mint filozófus és kritikus	139
A költészet mint utánzás	143
A szépség mint rejtett természet	146
Sidney: A költő tökéletesíti azt, ami van	147
Fracastroro és Castelvetro	151
A szekularizáció racionalizmust és individualizmust szül	154
Dürer a tehetségről	156
A tizenhetedik század és a neoklasszicizmus 1750-ig	159
Az ész a filozófiában, a szabályok éa művészetben	161
A képzelet kettőssége Baconnél	163
Descartes és Hobbes	164
Le Bossu	177
Leibniz; A tudományos világkép korlátozott voltáról	180
Spinoza történeti szemlélete	183
A tizennyolcadik századi angol iskola	185
Az angol esztétika Locke-ból indul ki	187
Tetszetős racionalizmus a művészet minden ágában	188
Berkeley: "A belső érzékelés fejlődése"	194
Hume az indulat és az érzelem két útjáról	195
A szépség a káosz legyőzése	197
Burke: A szépérzék mint szociális ösztön	202
Hogarth: Változatosság az egyformaságban	205
Reynolds	209
Az esztétikai gondolat fejlődése Olaszországban és Franciaországban a XVIII. század folyamán	213
A képzelet bajnokai : Vico és elődei	215
Concillac	219
Diderot	224
A német racionalizmus és az új művészetelmélet	231
Baumgarten - az esztétika keresztapja	233
Sulzer és Mendelssohn	238
Megújult érdeklődés Görögország iránt; Winckelmann	240
Lessing: A költészet és a vizuális művészet szférái	244
Heinse naturalizmusa és Hamann elmélete az érzékiségről	249
Herder	251
A német klasszikus esztétika: Kant, Goethe, Humboldt, Schiller	257
Kant rendszerének új vonása	259
Az esztétikai élvezet érdek nélküli és egyetemes	268
A művészet mint erkölcsi szimbólum	273
Goethe pozíciójának sajátossága	275
Humboldt esztétikája egy része általános antropológiájának	282
Schiller, a moralista	285
A német romanticizmus	295
A romantikus nemzedék radikalizmusa	297
A romantikusok szektája és Friedrich Schlegel esztétikai jövendölése	301
A romantikus eszmék és szociális programok Angliában és Amerikában	311
Ellentétes kiinduló helyzet	313
Blake	314
Blake dinamizmusa	316
Wordsworth	316
Coleridge	320
Shelley	324
Kant	325
Carlyle	326
Emerson	327
Ruskin: Gyakorlati programmal fellépő romantikus	330
Mossir: A szocialista lázadása a közönségesség ellen	336
Whitman: A másodkézből vett művészet értéktelen	338
Az abszolút idealizmus: Fichte, Schelling, Hegel	341
Az esztétika a filozófiai fejlődés középpontjában	343
A művészetek rendszere Schellingnél	347
Hegel a dialektika segítségével összebékíti az ellentéteket	349
A művészet legjobb anyaga az emberi alakban megtestesülő isteni	352
A romantikus művészet és felbomlása a romantikus iróniában	356
A költészet az egyetemes művészet	360
A dualista idealizmus: Solger, Schleiermacher, Schopenhauer	363
A művészet az irónia segítségével feltárja az eszmei világot; Solger	365
Schleiermacher	367
Schopenhauer metafizikai paradoxonja	371
A társadalom és a művész	377
A művészet helye az új társadalomban	379
Saint-Simon: A művész a reformátorok triumvirátusában	381
Comte és Taine	382
Zola: A költő mint kísérletező	386
A "l'art pour l'art" irányzata	387
A metafizika válsága	401
E. T. Vischer modernizálja Hegelt	403
Hermann Weisse és Hermann Lotze	406
E. von Hartmann és Herbart	409
Nietzsche	412
Az esztétika a tudomány korában	419
Esztétika "alulról"	421
Fechner kísérleti módszere	424
Darwin és Spencer	432
A művész és a kritikus esztétikája	434
Bosanquet és Dilthey	436
Esztétikai elméletek a huszadik században	439
Croce	441
Collingwood	444
Santayana	446
Ernst Cassirer	448
Esztétikai plurarizmus a szemantikában	452
A pszichoanalitikus szimbólumok	453
Az ösztön mint a művész alkotóerejének alapja	456
Típusok és temperamentumok	457
Herbert Read és Whitehead	458
Lewis Mumford	460
John Dewey szociálfilozófiájának esztétikai vetülete	461
A történeti kutatások és fordítások számának növekedése - kevesebb átfogó rendszer	463
Jegyzetek	469