Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. AZ EURÓPAI AGRÁRMODELL 21
1.1. Kialakulásának folyamata, állomásai 21
1.1.1. Parlagos, legelő-erdőváltó földművelési rendszer 21
1.1.2. Ugaros földművelési rendszer (nyomásos gazdálkodás) 22
1.1.3. Vetés váltó földművelési rendszer 23
1.1.4. A mezőgazdaság iparosítása, iparszerű mezőgazdálkodás 24
1.1.5. A fejlődés európai állomásai a XX. század második felében 27
1.2. Alapja és háttere: a fenntarthatóság és az ökoszociális piacgazdaság 40
1.2.1. A fenntarthatóság és mezőgazdasági ismérvei 41
1.2.2. Az ökoszociális piacgazdaság mint a fenntarthatóság eszköze 44
1.2.3. Az ökoszociális piacgazdaság mint társadalompolitikai modell 49
1.2.4. Az ökoszociális agrárpolitika mint az európai mezőgazdasági modell megvalósításának eszköze 51
1.3. Értékválasztása, alappillérei, multifunkcionális összetevői 61
1.4. Esélyei, nehézségei a multinacionális, globalizációs érdekek hálójában 65
1.4.1. Globalizációs veszélyek 66
1.4.2. Európai felismerések és törekvések 80
1.4.3. Következtetések 95
1.5. Az európai folyamatok jelentősége régiónkban 97
1.6. A hatékonyság dimenziói európai szemmel, avagy: „Mondd, te mit választanál?" 100
2. AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁS KRITIKÁJA 105
2.1. Alapelve: a függetlenedés 105
2.2. Jellemzői, alapmódszerei 106
2.3. Eredményei 111
2.4. Alapproblémái 113
2.5. Teljesítményeinek minősítése a többfunkciós mezőgazdaság céljai szempontjából 115
2.5.1. A termékminőség, humánegészségügyi és környezeti kockázatok 115
2.5.2. Az energetikai és társadalmi hatékonyság: fosszilis energiaigény kontra foglalkoztatás 131
2.5.3. A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje 134
2.5.4. Környezeti hatások 135
3. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS: A TÖBBFUNKCIÓS MEZŐGAZDÁLKODÁS 157
3.1. Fogalma 157
3.2. Alapelve: az alkalmazkodás 160
3.3. Kritériumai, jellemzői 163
3.4. Alapelemei és eszközei 165
3.4.1. A táj- illetve földhasználati rendszer 165
3.4.2. Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák használata 180
3.4.3. A diverzitást (sokszínűséget) védő, speciális minőséget előállító és foglalkoztatást biztosító gazdálkodási rendszerek alkalmazása 183
3.4.4. Alkalmazkodás a tájhoz és a termőhelyhez 196
3.4.5. A biodiverzitást fenntartó állattartás 214
3.4.6. A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata, összhangja 216
3.4.7. Irányváltás a mezőgazdasági kutatásfejlesztés, oktatás, képzés, nevelés terén 218
3.4.8. Gazdaságpolitikai irányváltás szorgalmazása 222
3.5. Szempontjainak üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben 224
3.5.1. A birtoktervezés alapelvei 224
3.5.2. A birtoktervezés szereplői 225
3.5.3. A birtoktervezés folyamata 226
3.5.4. A helyszín tervezése, értékelése 228
3.5.5. A földhasználat tervezése 228
3.5.6. A birtok létesítményeinek tervezése 235
3.5.7. A közgazdasági tervezés 236
3.5.8. Következtetések, javaslatok 238
3.6. Magyar kerete: a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program 239
3.6.1. A program keretei és célkitűzései 239
3.6.2. A program szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai 244
3.6.3. Működésmódja, támogatási rendszere 259
3.6.4. A működtetés, monitorozás és értékelés intézményrendszere 263
3.6.5. Helyzete és az indításával kapcsolatos teendők 272
4. ÖSSZEGZÉS, KITEKINTÉS 277
4.1. „Modern kétpártiság" 277
4.2. Az iparszerű „agrobiznisz" 278
4.3. A többfunkciós „agrikultúrta" 281
4.4. Magyar kerete: az NAKP 284
4.5. Az európai agrármodell és megvalósításának esélyei 285
5. MELLÉKLETEK 292
5.1. A 2253/1999. (X. 7.) kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről 292
5.2. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának 3/2001 (VI. 18.) számú tájékoztatója a 2253/1999. számú Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) bevezetése tárgyában hozott bizottsági állásfoglalásról 294
FELHASZNÁLT ÉS TOVÁBBVIVŐ IRODALOM 296

Témakörök