Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

962.707

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Az európai etikai gondolkodás

Szerző

Kiadó: Bíbor Kiadó
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött keménykötés
Oldalszám: 269 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN: 963-9103-72-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a könyv kísérlet az európai etikai gondolkodás történetének felvázolására a görögöktől a 20. század végéig. Terjedelmi korlátoknál fogva azonban főleg azokkal az erkölcsi felfogásokkal foglalkozik, amelyek valóban jelentős hatást gyakoroltak koruk erkölcsi arculatának alakulására és hatásuk napjainkig Is kimutatható.
Az etika kezdetektől fogva és mindmáig filozófiai tudományág és ebből következik, hogy az etikusok többsége a filozófia más területének is művelője volt.
A legtöbb etikus gondolatvilágára erőteljesen hatott az a társadalmi környezet amiben élt sőt az egyéni életforma is, amit folytatott. Ezért ha szükségesnek látszott, utalás történt néhány életrajzi adatra is.
Az etikai elméletek központi problémája mi a jó és mi a rossz, a helyes és a helytelen az ember magatartásában, amelyért felelőséggel tartozik.
E könyv megírására elsődlegesen nem a tudományosság Igénye, hanem a szerző oktatói tapasztalata volt az irányadó.
A kiadvány elsődlegesen az etikát közép- és... Tovább

Fülszöveg

Ez a könyv kísérlet az európai etikai gondolkodás történetének felvázolására a görögöktől a 20. század végéig. Terjedelmi korlátoknál fogva azonban főleg azokkal az erkölcsi felfogásokkal foglalkozik, amelyek valóban jelentős hatást gyakoroltak koruk erkölcsi arculatának alakulására és hatásuk napjainkig Is kimutatható.
Az etika kezdetektől fogva és mindmáig filozófiai tudományág és ebből következik, hogy az etikusok többsége a filozófia más területének is művelője volt.
A legtöbb etikus gondolatvilágára erőteljesen hatott az a társadalmi környezet amiben élt sőt az egyéni életforma is, amit folytatott. Ezért ha szükségesnek látszott, utalás történt néhány életrajzi adatra is.
Az etikai elméletek központi problémája mi a jó és mi a rossz, a helyes és a helytelen az ember magatartásában, amelyért felelőséggel tartozik.
E könyv megírására elsődlegesen nem a tudományosság Igénye, hanem a szerző oktatói tapasztalata volt az irányadó.
A kiadvány elsődlegesen az etikát közép- és főiskolákon oktató tanárok és az említett intézmények hallgatói számára készült. Vissza

Tartalom

Előszó 7
1. A korai görög éthosz az irodalom és történetírás tükrében 9
Homérosz: A heroikus életstílus erkölcse 9
Hésziodosz: A munka szeretete erény 10
Pindarosz: A heroikus idők elkésett idézése 11
Aiszkhülosz: Az igazságosság számonkérése 12
Szophoklész: Az isteni rend mindenek felett áll 13
Euripidész: Az istenek sem állnak az erkölcs fölött 14
Hérodotosz: Az erkölcs viszonylagos 15
Thuküididész: Jog és erkölcs ott van, ahol hatalom is van 16
2. Preszókratikus etikai gondolkodók 19
Püthagorász: A lélekvándorlás során megtisztul a lélek 19
Hérakleitosz: A demokrácia bűnös hatalmi forma 20
Empedoklész: A megtisztult lélek visszatér istenhez 21
Szofisták: Az erkölcsi normák emberek megegyezései 21
3. Az etika mint filozófiai diszciplína 25
Szókratész: Az erény a jó ismerete 25
Platón: Erények és a tökéletes állam mint az erkölcsös élet
hatalmi kerete 26
Arisztotelész: A meglelhető harmónia ígérete 32
4. A hellén-római etika 39
A hellenizmus eszményei 39
A sztoa üzenete: Éljünk összhangban a természettel
és boldogságunkat az erénytől várjuk 41
Epikurosz: Csak a lélek békéje tesz boldoggá 43
A nagyhatalommá lett Róma erkölcsei 45
A megújult sztoicizmus: Élj hasznosan és felelősen! 47
Plótinosz: Valóban boldoggá az istenséggel való
egyesülés tesz 49
5. Az egyházatyák alkonya 51
A korai kereszténység erkölcsi arculata 51
Apologéták: A keresztény vallás magasabb rendű
a pogányságnál 53
Az alexandriai iskola: Az első keresztény hitoktatói
intézmény 54
A szerzetesség: a virtuóz kereszténység eszménye 56
Az eretnekségek: küzdelem a hiteles kereszténységért 58
Ágoston: „Szeress és tégy, amit akarsz!" 59
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: A rossz csak a jó hiánya . . .60
Anicius Boethius: Minden erkölcsi törekvés célja Isten 61
6. A korai középkor 63
Társadalomtörténeti helyzetkép a korai középkorról 63
Johannes Scotus Erigena: Krisztus mindenkit megváltott 64
Zsidóetikusok 65
A Korán etikája és néhány arab etikus 67
A lovagi ethosz megszüntetése 70
Az eretnekségek és a koldulórendek megjelenése 73
7. A skolasztika etikája 75
Canterburyi Anzelm: Az ember bűneiért Istennek
elégtétellel tartozik 75
Petrus Abaelard: Az erkölcsi megítélés szempontjából döntő
a szubjektív szándék 76
Albertus Magnus: Megismertetni Arisztotelész etikáját 76
Aquinói Tamás: Egy keresztény arisztoteliánus etika
megalkotásának kísérlete 77
Johannes Duns Scotus: Csak a szabad cselekedet erkölcsös 81
William Ockham: Az erkölcsi törvények kizárólag Isten
döntésein alapulnak 82
Néhány misztikus gondolkodó 84
8. Reneszánsz etikája 87
A reneszánsz embereszménye 87
Nicolaus Cusanus: Az ellentétek egybeesése 89
Giovanni Pico della Mirandola: Az embernek megvan az a
képessége, hogy szabadon alakítsa magát 90
Rotterdami Erasmus: Egy keresztény epikurens 90
Morus Tamás: Egy humanista vértanú 92
Niccolo Machiavelli: Egy reneszánsz politikai teoretikus 92
Giordano Bruno: Éljünk a kozmosszal összhangban 94
Tomasso Campanella: Egy újabb utópisztikus állam-modell 95
9. Reformáció, ellenreformáció és janzenizmus 97
Luther Márton: Az eretnek és a reformátor 97
Kálvin János: A megszentelődés a kiválasztottság jele 99
A puritán életeszmény: Egyfajta világi aszketizmus 99
A katolikus hitélet új stílusa: A barokk vallásosság 102
Loyolai Ignác: Mindent Isten nagyobb dicsőségére! 103
Francisco Suarez: Az adekvátan szemlélt emberi természet
etikusa 104
A janzenizmus és a Port-Royal 105
10. Moralisták a 16-18. században 107
Michel de Montaigne: Amit önmagunkról elmondunk,
lehet mások számára tanulságos 107
Baltasar Grácián: A világi okosság aranyszabályai 108
Blaise Pascal: „Háromféle legyen az ember: matematikus,
kétkedő és hívő keresztény" 109
Francois de la Rochefoucauld: „Erényeink többnyire csak
álcázott bűnök" 110
Jean de la Bruyére: Fölfelé lehetünk gőgösek, de lefelé
legyünk megértők 111
Luc de Vauvenargues: Az emberi természet alapjában jó, a
szenvedélyek életünk legfőbb hajtóerői 111
Joseph Joubert: „Az igazság olyan, mint az égbolt,
a vélemények akár a felhők" 112
11. Brit etikusok a 17. és 18. században 115
Francis Bacon: A cselekvő élet felette áll a szemlélődésnek . . . .115
Thomas Hobbes: Egy etikai egoista 116
John Locke: Az etika empirikusan és intuitíven
alapozható meg 118
Lord Shaftesbury: Adeizmus elővételezése 119
Bemard Mandeville: A magánvétkek a közjó szempontjából
hasznosak lehetnek 120
Dávid Hume: A „van"-ból nem következik a „kell" 121
Adam Smith: A láthatatlan kéz mindent elrendez 122
12. A racionalizmus etikája 125
Hugó Groitus: A nemzetközi jog alapja a helyes ész és a
természettörvény 125
René Descartes: Egy óvatos, de nagy hatású racionalista 126
Benedikt de Spinoza: Az erkölcsi tökéletesedés
szenvedélytelenség 127
Gottfried Wilhelm Leibniz: A ható- és célokok közt előre
meghatározott harmónia áll fenn 129
Charles de Montesquieu: Nincsenek abszolút erkölcsi
parancsok 130
Claude Adrién Helvetius: Az embert teljesen a nevelés
határozza meg 131
Denis Diderot: Az ember természetes vágyai
nem lehetnek bűnösek 132
Jean-Jaques Rousseau: A részvéttel társult önszeretet
az emberi természet eredendő szajátszerűsége 132
Immánuel Kant: Az erkölcsi autonómia és heteronómia 134
13. Az utilitarizmus: a klasszikus (angol) kapitalizmus
etikai vetülete 139
Jeremy Bentham: Az élvezetek kalkulusa 139
John Stuart Mill: Az élvezetek kalkulusánál a mennyiségen
kívül az élvezetek minőségét is figyelembe kell venni 141
Henry Sidgwick: Egyik egyén élvezet sem fontosabb,
mint bárki másé 143
14. A német idealizmus etikája 145
Johann Gottlieb Fichte: Az ember racionális és szabad lényként valósíthatja meg önmagát 145
Friedrich Schleiermacher: Egy liberális morálteológus 147
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A modern jogállam az emberi
szabadság és egyenlőség megvalósulása 148
Ludwig Feuerbach: Az ember legyen az ember istene 152
15. Az életfilozófia képviselőinek etikai nézetei 153
Arthur Schopenhauer: Az akarat mint törekvés a lét
kiteljesedésére 153
Sörén Kierkegaard: Túllépés az erkölcsi jón és rosszon 156
Friedrich Nietzsche: Zarathustra éneke 159
16. Szociáletikai gondolkodók 163
Henri de Saint-Simon: Az etikától várhatjuk a legtöbb jót
a legtöbb ember számára 163
Charles Fourier: Felhívás falanszterek létrehozására 164
Auguste Comte: Az emberiség vallása 164
Kari Marx és Friedrich Engels: Minden erkölcs osztályideológia 166
17. Politikai és szellemi körkép a 20. századról 171
18. Evolucionista és antropológiai etika 179
Charles Darwin: Az erkölcs forrása a társas ösztön 179
Herbert Spencer: Az olyan cselekedet jó, amely az egyén
és mások élete szempontjából hasznos 180
Thomas Huxley: A társadalmi fejlődés nem a rátermettebbnek,
hanem az erkölcsileg jobbnak kedvez 181
Pjotr Kropotkin: Az erkölcs fejlődésében a szolidaritás
a döntő 181
Julién Huxley: Az etikai fogalmak a fejlődés fogalmával
értelmezhetők 182
Pierre Teilbard de Chardin: A fejlődés egy végső állapot
- az Omega-pont - felé tart 182
Albert Schweitzer: Tisztelet az élet iránt 183
Arnold Gehlen: Az erkölcs az önnevelés iskolája 183
Niklaus Luhmann: A morál a figyelmen alapul 184
19. Fenntartások az etikával szemben 185
Sigmund Freud: Az erkölcs pusztán jótékony illúzió 185
Ludwig Wittgenstein: Az etikai kijelentések túllépnek
az értelmes beszéd határain 187
A logikai pozitivisták az etikáról: Az etika pszichológiai
kérdésekkel foglalkozik 188
20. Approbatív (helyesléses) elméletek 191
Teológiai approbatív elméletek 191
Társadalmi approbatív elméletek 194
21. Marxisták és neomarxisták 197
Kari Kautsky: Egy evolucionista-ökonomista értelmezés 197
Vlagyimir Iljics Lenin: Egy evilági és messianisztikus etikai felfogás meghirdetése és ennek kudarca 199
Antonio Gramsci: A munkásosztály forradalmi pártja mint
a Machiavelli-féle új fejedelem 200
A szocialista ember erkölcsi kódexének meghirdetése: Minden
az ember nevében és az ember javára 201
Egy etikai vita a Gramsci Intézetben: A marxizmusnak szerves
része az etika 203
Lukács György: Az erkölcsi kellés döntést, a döntés
felelősséget feltételez 204
Max Horkheimer: A neomarxista humanizmusnak ki kell
szabadulnia a pártpolitikai kötődésekből 206
Theodor W. Adorno: A késői kapitalizmus az instrumentális
ész kifejezője 207
Ernst Bloch: Az utópisztukus remény a jövő lehetőségeinek
beváltására szólít fel 207
Herbert Marcuse: Az instrumentális ész egydimenzióssá
teszi az embert 208
Jürgen Habermas: Egy norma akkor helyes, ha univerzalizálható 208
Kari Ottó Apel: Az etika nyelvpragmatikailag alapozható meg 209
22. Axiológiai etikák 211
Franz Brentano: Az értéketika kötődik a szimpátiaérzéshez ... .211
Max Weber: A protestáns ethosz törekvés az élet
racionalizálására 212
Max Scheler: Az erkölcsi jó nem azonos a kötelességgel 214
Nicolai Hartmann: Az értékek realizálása függ a személytől . . .215
George Edward Moore: Az etikai értékpredikátumok nem
definiálhatók leíró predikátumokkal 217
23. Néhány spiritualista etikus 219
Henry Bergson: A nyitott léleknek a szabadság és a tevékeny
szeretet erkölcse felel meg 219
Léon Brunschvieg: Az erkölcsöt az emberi szellem
racionalitására kell építeni 220
Jaques Maritain: Az etika nem független a teológiától,
de a tudománytól sem 221
René Le Senne: Az érték olyasmi, ami méltó arra,
hogy keressük 222
Emmanuel Mounicr: Mindenkinek hivatása van az életben 222
Migucl de Unamuno: Sem a vallás misztikuma, sem a filozófiai
racionalitás nem elégíti ki az embert 223
Jósé Ortega y Gasset: A tömegember csak jogokat ismer,
kötelességeket nem 224
24. Egzisztencialista etikai felfogások 225
Martin Heidegger: Az erkölcs nyújtja a létnek mint az ember
otthonának megvilágítását 225
Kari Jaspers: A létezés mint önmagunk választására és a
szabadságra való hívás nyilvánul meg 227
Gábriel Marcel: A szabadság nem közönyös választás 228
Jean-Paul Sartre: Az emberi szabadság és Isten létezése
összeegyezhetetlen 229
Simoné de Beauvoir: Az embernek nem az a feladata, hogy egy
eszményi lény előtt legyen igaza, hanem önmaga előtt 231
Albert Camus: Egy hősi pesszimizmus ethosza 232
25. Deontológiai elméletek 235
Harold A. Prichard: A helyes elsődleges a jóhoz képest 235
Dávid Ross: A helyesnek és a jónak egyaránt vannak fokozatai 237
John Rawls: Az igazságosság feltételezi, hogy a helyes
megelőzi a jót 238
26. A megújult utilitarizmus 941
Kenneth J. Arrow: A piac nem működhet pusztán a haszonelvűség alapján 241
J. J. C. Smart: A szélsőséges utilitarizmusnak vannak korlátai 242
John Harsanyi: A racionalitást egyesítenünk kell a humanitárius elkötelezettséggel 243
27. A túlélés etikájának négy koncepciója 245
Mario Bunge: Örvendj az életnek és segítsd az életet! 245
II. János Pál: Az újraevangelizálástól várhatunk
erkölcsi megújulást 246
Hans Küng: A feltétlen erkölcsi normák csak vallási alapon
indokolhatók meg 248
László Ervin: „Úgy élj, hogy mások is hasonlóan élhessenek!" . .250
Bibliográfia 253
Tartalomjegyzék 263
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem