Az európai feudális rendszer genezise, működése és fejlődése (dedikált példány)

Előszó

Ilyen címen tartottam a múlt évben előadást a párizsi Maison des Sciences de L'Homme megtisztelő felkérésére, igen tekintélyes szakemberekből álló zárt fórum előtt. Előadásomnak bevezetése is volt, mely mondanivalóm korlátait jelölte ki, másrészt az előadást követő vita során az enyéimmel ellenkező nézetek is elhangzottak. Ezért engedtessék meg nekem, hogy ezúttal a sajátos bevezetésemmel és a kritikákkal, meg az ezekhez fűzött válaszaimmal kipótolva adjam elő mondanivalómat.
A vitára kitűzött téziseim nem lépnek fel a feudalizmus keletkezésére vonatkozó mindenoldalú saját kutatásaim bemutatásának igényével. Sajátos kutatásaim majdnem kizárólag a kora középkori uradalmakban alkalmazott technikára, ezen belül is a bütykös tengelyű ipari malmok eredetére és elterjedésére szorítkoznak, s a párizsi, barcelonai, marseille-i, firenzei, valamint hazai és szlovákiai levéltárak anyagára támaszkodnak. Már több mint tíz éve, hogy e kutatásaim eredményeinek egy részét még szintén kiadatlan pratoi előadásomban ismertettem, ezek egyébként sokszorosításban hozzáférhetőek. Igaz, hogy egy könyvtárnyit, persze még így sem mindent, összeolvastam a feudalizmus korai szakaszáról, de ez nem indokolná, hogy a feudalizmus keletkezéséről általános koncepciót próbáljak kialakítani és a nyilvánosság elé tárni, ha nem indítana erre, elsősorban mint technikatörténészt, a legtöbb medievistának a kora középkori technika gazdasági jelentőségéről vallott nézetei bizonytalansága. Távol álljon tőlem, hogy a technikát tekintsem a történelmi fejlődés fő hajtóerejének, de technika nélkül nincs gazdaság és nincs emberi történet. Számomra a technika, mely alapvető emberi adottság, úgyszólván biológiai kényszer, csak úgy lép be hatóerőként a történelembe, mint hatékony termelőerő egy olyan üzemi szervezet keretein belül, melynek hivatása egy időben és térben adott társadalom sajátos viszonyai által diktált szükségleteinek kielégítése... Vissza