Az európai folklór története

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Giuseppe Cocchiara: Az európai folklór története ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	657 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy tudományszak bonyolult és gazdag európai történetével s egy jelentős tudós művével ismerkedik a magyar olvasó a következő lapokon. Giuseppe Cocchiara palermói professzor műve (Storia del folklore in Europa, Torino 1954. Einaudi) a népköltészet tudományának európai történetéről megjelenése óta mind nagyobb elismerést arat a szakma szűkebb körein kívül is. Miközben a bevezető sorait írom, a könyv oroszul is megjelenik a Szovjetunióban, s már nyilvánvaló, hogy a néhány éve ismét annyira felélénkült szovjet folklór vita egyik központi témája lesz Cocchiara műve is. Nemcsak egyszerű tudománytörténeti összefoglalást kapunk Cocchiarától, bár ez önmagában is érdem volna, hiszen még az egyetemes néprajznak, aztán az etnográfiának, szociológiának sincs ily gondos, minden irányzatra, minden részletre kiterjedő tudománytörténeti összegezése, mint Cocchiara segítségével a folklór tudományának.
Cocchiara művének jelentősége abban áll - ha a marxista elemzés majd vitatja is egyes tételeit, néhány történeti magyarázatát, ideológiák értékelésében elfoglalt álláspontját -, hogy organikus történeti fejlődésében mutat be egy olyan tudományt, amelynek középpontjában az ember társadalmat és kultúrát teremtő munkája áll. Ha van humanista, emberközpontú tudomány, akkor a néppel foglalkozó tudomány s annak különböző néprajzi ágazata minden bizonnyal az. A nép fogalomváltozásai, a primitív, romantikus és tudományos elképzelések a népről, s e fogalomváltozások történetén keresztül egyszerre ismerünk meg egy tudományt születésétől kezdve a legmodernebb irányzatokig s közben mindazt a problémát, amit a társadalmat alkotó, társadalomban élő és kultúrát teremtő ember megismerése, önmaga felfedezésének útja jelent. Cocchiara mély humanista igénnyel írott műve elsősorban erre összpontosul: az "ismerd meg önmagad" teljességre törekvése hatja át műve minden fejezetét, s ezért több egyszerű történeti összefoglalónál. Ahogy 1959-ben Athénben, díszdoktorrá avatásakor mondotta a "Vademberről": Voltaire jó és kritikus szemléletű vadembere óta a modern társadalom és kultúra formálásában mind erősebben, mind elevenebbül van jelen és formálja a gondolkodást a néprajz, a folklór tudománya. Van ebben valami a szakember elfogultságából? Alig hinnők, hiszen a magyar művelődés tapasztalata is az, hogy a nép felfedezése - mind romantikus, mind tudományos felfedezése - a lényeges társadalmi, politikai változásokkal együtt járt, részese, segítője volt annak. Vissza

Tartalom

Bevezető (Ortutay Gyula)	5
Előszó	11
Egy új humanizmus forrásainál: a népek tanulmányozása
A "vadember fölfedezése"	23
A tudás új területe
A vadember mint történelmi dokumentum
A vadak Montaigne Esszéiben
A népélet és a folklór kutatója: Lescarbot
Egy huron és egy európai párbeszéde, avagy de la Hontan báró társadalompolitikai vitája
A vadember "tanítása"
Az Oroonoktól a Robinson Crusoe-ig
A jó vadember mítoszának útja az európai öntudat felé
A Kelet üzenete	38
Az idegenek mint szimbólumok
A Kelet: erők, eszmények és vallások melegágya
"Istené a Kelet, Istené a Nyugat"
A Török és a Perzsa megleckézteti Európát
Egyiptom, az ifjúság forrása
A tündérmesék és a Kelet
Az Ezeregyéjszaka
Mi és a keletiek: különbségek és egyezések
Európa a vallás és a babona mezsgyéjén	52
Harc a tévelygés ellen
A reformáció, a keresztény meg a pogány csodavilág összehasonlítása
A Malleus maleficarum és a démonológiai irodalom
Bodin és a boszorkányok
A felvilágosodás előfutárai: Browne
Bekker és Thomasius
A deizmus és a természetvallá
A folklór-irányzatú teológia
Tévelygés az ész világánál	67
Bayle: az európai folklór egyik előfutára
A babona mint "a hatalom eleme"
Fontenelle és Histoire des oracles című műve
A jóslatok jellege
Az Origine des fables: adalék a régiek tévedéseinek történetéhez
Az Origine des Fables: elsősorban néprajzi dokumentum
A mesék csak a képzelet szüleményei?
Bayle és Fontenelle historizmusa és antihistorizmusa
Népek és civilizációk találkozásai	82
Új világ születése: Montesquieu és Voltaire, az emberiség történetírói
A Lettres Persanes és polémiájuk
Montesquieu és az összehasonlító módszer
Az Esprit des lois
Voltaire és a fanatizmus
Voltaire és a vadak
Voltaire és a keleti világ
A nemzetek szellemének vizsgálatától a polgárság és a nép megkülönböztetéséig
Az "eredet" kutatása a felvilágosodás és a preromantika között
A ember és a történelem	99
Új "szokáskutatások" felé
Lafitau és műve, a Moeurs des Sauvages Amériquains
Etnográfia és történelem
A Scienza Nuova
Vico és a primitívek világa
Kezdetben vala a költészet
Vico és a barbár meg a civilizált nemzetek
Muratori és az Antiquitates
Természet, civilizáció és haladás	118
Rousseau, és a vadember dícsérete
Mi is a primitív ember
A népi hagyomány mint emberi és nemzeti tényező
Goguet és az emberiség eredete
Új vallási fenomenológia: a fetisizmus
Boulanger és a megnyilatkozott ókor
Az ünnepek formái és szelleme
A haladás eszméje mint filozófiai elem
A költészet zendülése	137
A népi ízlés és az Osszián közvetítése
Egy "tréfa" jelentősége és értéke
Az Osszián, és egy új "költői világ" felfedezése
A népköltészet kutatása
Percy és a Reliques
Megszületik a balladák divatja
Fontosságuk a költői ízlés történetében
Anglia helye a preromantika történetében
Költészet és hagyomány	151
A hazai "primitív"
Muralt és Haller
Bodmer és Svájc folklórja
Költészet és nemzeti érzés
Bodmer felfedezései
Möser történetírói munkássága
J. Müller és a couleur locale
A svájci történetírás közvetítő szerepe az európai folklór történetében
Herder, avagy az emberiességről	167
A nemzetek lelkének mítosza
Herder "primitivizmusa"
Nyelv és nemzet
A költészet mint népköltészet
A népek sava
Isten szava
Az Ideen és jelentősége
A lázadó emberiesség
A folklór mint a politika és a nemzeti méltóság harci eszköze a romantika korában
Németország humanitása	187
"Az emberiség kincse"
Novalis, a német középkor és a mese
Tieck és a régi német irodalom
A Minne-dalok költészete
A romantika és a klasszikus ókor
F. Schlegel, Kelet és Nyugat között
A. W. Schlegel és a népköltészet
Romantika és németség
A kozmopolitizmustól a nacionalizmusig	201
A politikai "nemzet"
Arnim, Brentano és a Wunderhorn
A nevelő hatású népi irodalom alapjainak lerakása
Görres, avagy a népköltészetről
Jahn apó Rousseau és Fichte között
Savigny és a "törvénygyár"
A történeti iskola és a szokásjog értéke
A nép mint eleven organizmus és humanitárius fogalom
A Grimm-fivérek	220
A népköltészet mint csoda
Költészet, hősköltészet és történelem
A Kinder- und Hausmärchen és a népi irodalom hangja
Módszertani hibából született műalkotás
A népmese mint nemzeti hősköltészet
Költészet, jog és mitológia
A Grammatik
A Grimm-fivérek hazafisága
Visszatérés a kezdetekhez	237
Az angol romantika: Wordsworth és Coleridge
Scott, a folklorista és regényíró
A francia romantika: visszatérés a természethez és a természetes ember
Madame de Staeltól Faurielig
Franciaország és romancerója
A romantika Itáliában: a Lettera semiseria di Grisostomo és a Vecchie romanze spagnuole
Tommaseo és az olasz folklór
Nacionalizmusok, primátusok és küldetések
A folklór tanítása	255
A romantika Oroszországban
Danyilov tanítása
Puskintól Glinkáig
Cseh és lengyel folkloristák
Karadzic és a szerb-horvát költészet
Megszületik a Kalevala
A folklór a skandináv országokban
A folklór romantikus tanítása: "európaiul gondolkodni"
A folklór a pozitivizmus idején: a filológia és a történelem között
Max Müller "laboratóriuma"	275
Az árja világ értéke
Müller pozitivizmusa
A mítosz nyelvészeti értelmezésének módszere
A nyelv, a mítoszok teremtője
A vallás forrásainál
A folklór varázslatos világában
Kritikák és viták Müller munkásságáról
Ami Müller tanításaiból ma is érvényes
Benfey nyomdokain	292
India mint dogma
A Pancsatantra és a mesék indiai eredete
Benfey történeti-orientalista elmélete
A népmesék elterjedése és keletkezése
Köhler, Landau és Cosquin
Az örösz történeti iskola keletkezése: Miller és Veszelovszkij
A finn iskola és a történeti-földrajzi módszer
Munkaeszközök
A román nyelvek világában	309
A román filológia megszületése. Dieztől Paris-ig
Francia nemzeti jelleg és irodalom
A francia hősköltészet eredete és a "cantilena-elmélet"
Rajna, a forráskutató
Bédier és a XI. századi Franciaország
A Fabliaux és a Légendes épiques
Létezik-e "népi emlékezet"?
Bédier a romantika és a romantikaellenesség között
A szövegfolklór tanulmányozása	326
Childtól Nigráig
A Canti popolari del Piemonte
Diffúziós területek, kisugárzási központok
Rubieri és a Storia della poeia popolare italiana
Népköltészet és hagyományos költészet Rubieri felfogásában
D'Ancona
Comparetti
Népköltészet és népi próza
Pitré tanítása	343
A népbe vetett hit
Pitré nagyobb művei: a Biblioteca, az Archivio és a Curiositá
A folklór mint történelem Pitré felfogásában
A népköltészet problémája
A folklór hordozói és alkotói
A mesék és a fejtörők eredete
A folklór egysége
Pitré és az összehasonlító módszer
Az angol antropológiai iskola és hatása a népi hagyományok tanulmányozására
Tylor és a Primitive Culture	365
Az antropológia: "beszéd az emberről"
Az angol antropológiai iskola előzményei
A homo sapiens mint a természet
A babona mint élő maradvány (survival)
Továbbélés (survival) és újjászületés
Mitológia és vallás
Az animizmus: a vallás gyermekkora?
Tylor mint antropobiológus és mint történész
Az animizmus zászlaja alatt	380
Klasszika-filológia, etnológia és folklór
Mannhardt és a Monumenta mythica Germaniae
Agrárkultuszok és rítusok
Mannhardt természettudományos és történeti szemlélete
A Cité antique-től a Psychéig
Usener
Dieterich
A szokás mint a mindennapi élet vallási kultusza
Frazer, az Advocatus diaboli	397
Frazer munkássága
Az erdei király nyomdokain
A mágia alapelvei Frazer megfogalmazásában
A totemizmus mint mágia
A folklór Frazer felfogásában
Mágia és vallás
"Más »előbbiek« után kutatni"
Frazer munkásságának jelentősége és hatása
A bennünk élő primitív ember	415
Lang és a folklór módszere
Mesék, mítoszok és szokások
A primitív hit kutatása
Teológiai etnológia
Hartland és az elbeszélésről írott tanulmányai
Az elbeszélés mint hagyomány
A. B. Gomme és a gyermekjátékok
L. B. Gomme, a folklór teoretikusa
A halhatatlan folklór	430
Anglia és a klasszika-filológia etnológusai
Reinach és a vallások
Reinach és az angol antropológiai iskola
Marett, az iskola utolsó klasszikusa
A preanimizmus fogalma
A továbbélés (survival) elmélete a történeti ítélet színe előtt
Az egyén értéke az etnológiában
Marett Reinach ellen
A folklór az utóbbi ötven esztendőben
Harc a történelem területén	449
A kultúrtörténeti iskola
A kultúrtörténeti iskola elődje: Ratzel
A Graebner-féle Methode
Etnológiai filológia
Etnológiai értelmezések
Schmidt atya, az etnológus és a folklórtörténész
Hit a Legfelsőbb Lényben
Az angol antropológiai iskola és a kultúrtörténeti iskola
A történelem és a szociológia között	462
Van Gennep munkássága
Folklór és biológia
Folklór, történelem nélkül
Egyén és közösség Van Gennep gondolatvilágában
Rítusok és átmeneti szokások
Van Gennep és a feltérképezés módszere
Van Gennep, a francia folklór történésze
Problematikájának értékei és hibái
A folklór védelmében	475
Saintyves nyomdokain: a modernizmus
A folklór a természettudományos és a történeti felfogás között
A folklór tényei és az összehasonlítás
Paganita
A vallás mint mágia
A bibliai folklór
Les Contes de Perrault: Saintyves legmegragadóbb könyve
A folklór és az emberi testvériség dogmája
Egy poétika válsága	488
Benedetto Croce tanulóévei
A folklórkutató Croce
Népköltészet és műköltészet
Még egyszer a népi átdolgozásról
A folklórkutató Barbi
Filológia esztétika nélkül
Menéndez Pidal
Népköltészet és hagyományos költészet Menéndez Pidal felfogásában
Egy mítosz poétikája	503
Meier és az általa meghirdetett Rezeptionstheorie
A népköltészet lényege
Naumann és a lesüllyedt kulturális javak
"Rendszere" forrásai
Cáfolatok
Gorkij felhívása
A költői folklór Szokolov felfogásában
Nép és értelmiség
Ortutay Gyula: A magyar népköltészeti kutatás története	519
Függelék
Bibliográfiai megjegyzések	551
Jegyzetek	585
Annotált névmutató	594
Névmutató	635

Témakörök

Giuseppe Cocchiara

Giuseppe Cocchiara műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Giuseppe Cocchiara könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem