Az európai fővárosok környezetvédelmi tevékenysége és kommunikációja

Előszó

Jelen tanulmány célja, hogy minél diverzifikáltabb példákon keresztül mutassa be azt a közös vagy egyedi módot, ahogyan Európa nagyvárosai kommunikálnak a közvéleménnyel környezetvédelmi erőfeszítéseiket illetően. Célunk, hogy bemutassuk, mely közös problémákkal kell szembenézniük a nagyvárosi fejlődés újabb szakaszába lépett urbanizált övezeteknek, illetve milyen megoldásokat találtak az egyes városok az őket érintő egyedi problémákra.
A konkrét környezetvédelmi és urbanizációs ártalomcsökkentő intézkedések és azok kommunikációs kampányai mellett különös figyelmet fordítottunk arra, hogy megvizsgáljuk, milyen tudatos és nem befolyásolható tényezők határozzák meg egy-egy város imázsát, illetve a környezetvédelem hangsúlyos szerepet kap-e abban.
Ma az európai népesség 2/3-a él városokban, melyek a kontinens területének mindössze egy százalékát fedik le. Az 1990-es évek elejétől az országos politikai-gazdasági és önkormányzati döntésekben is fokozottan érvényesültek a környezetvédelmi szempontok (már a hetvenes években is beszélhetünk a környezetvédelem ügyének első hullámáról, de a gazdasági kultúra és a közgondolkodás részét döntően a kilencvenes évektől képezi az ökológiai gondolat). A környezetvédelem minden beruházáshoz, új termék vagy szolgáltatás bevezetéséhez intenzíven kapcsolódó új minőséget megjelenítő dimenzióvá, termékjellemzővé vált. A civil szervezeteknek, valamint az aktív és felelős szerepet vállaló lokális és kormányzati kommunikációnak köszönhetően a fejlett államok polgárai számára mára szinte magától értetődő szempont egy-egy áru kiválasztásakor az újrafelhasználhatóság, illetve a vállalatok vagy önkormányzati szolgáltatók megítélésében is központi arculati tényező az energiatakarékosság, vagy a környezetbarát gázkibocsátás. Vissza