Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.507

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai

A jogegységesítés útjai és újabb állomásai

Szerző
Szerkesztő
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 267 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-928-487-4

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

ÚJ IUS COMMUNE EUROPAEUM FELÉ?

1. Az európai integráció nemzeti jogi kultúrákra gyakorolt hatásának vizsgálata a jogtörténet, a jogelmélet és az egyes szakjogok kompetenciájába tartozó... Tovább

Előszó

ÚJ IUS COMMUNE EUROPAEUM FELÉ?

1. Az európai integráció nemzeti jogi kultúrákra gyakorolt hatásának vizsgálata a jogtörténet, a jogelmélet és az egyes szakjogok kompetenciájába tartozó kérdéseket egyaránt felvet. Visegrádi Antal a problémakör legáltalánosabb és egyben legalapvetőbb, a jogi kultúra keretei között való tárgyalásához is történeti bevezetést választott: "Közismert, hogy a középkortól a XVIII. század végéig az európai kontinensen egységes jog és egységes jogtudomány létezett, mely egyfelől a Corpus Iuris Civilisen, másfelől a Corpus Iuris Canonici-n alapult. E két joganyag mellé a középkor folyamán számos fontos jogintézmény társult egyes territoriális jogokból és szokásokból. Mindezek együttesen alkották az ún. ius commune-t. A XIX. századtól azonban a jog már egyenlővé vált az egyes nemzetállamok jogával. S ebben kell látnunk vizsgált témánk gyökereit, jóllehet az utóbbi évtizedekben az Európai Közösség jogalkotási törekvései egyre inkább egy egységes európai jog felé mutatnak."
Az Európai Közösségek szintjén megvalósuló harmonizációs folyamat mozgatórugóinak, fő jellegzetességeinek és legjelentősebbnek tartott akadályainak áttekintésével - immár az egyedi, nemzeti jogra gyakorolt hatások körében - jut el napjaink talán legnagyobb kérdéséig: érett-e a magyar jogi kultúra az uniós csatlakozásra? Továbbá adhat-e valamit előbbi az utóbbi számára, s ha igen, miként? Megőrizhetők-e egy-egy nemzeti kultúra sajátosságai? Új jogi kultúraként fogható-e fel az, ami az Európai Unió jogharmonizációs folyamatainak pillanatnyi eredményeként adott, s aminek a csatlakozás pillanatától Magyarország, a magyar jogrend is részese (alrendszere) lesz?
A jogbölcselet válasza kiáll a (nemzeti) jogi kultúrák egyedisége és ezen egyediség megőrizhetősége mellett. Visegrádi/ az EU jogát nem önálló, „európai jogi kultúrának" tekinti, hanem mint az európai jogi kultúrák termékét szemléli azt. „Az 'új európai jogi kultúra' most van kialakulóban, melynek jelei pl. a technikai jogszabályok sokasodása, és ezzel egy időben a jogrendszer egységének és vertikális pluralitásának erősödése. A jövendő európai közös jog ugyanakkor többet jelent, mint a különböző jogterületek szabályainak egyre inkább megvalósuló összhangját. Az Európa-jog eurocentrikussága nem jelenti azt, hogy csak a nyugat-európai államok jogrendjeire építkezik. Ti. az USA-ból Ausztráliából és Új-Zélandból is átvett jogi megoldásokat. A jövő egyik kérdése az, hogy ez a komplex, ám homogén jogrend hogyan fogadja be majd a kelet-európai államok jogi hagyományait."
E kérdés ma még alighanem csak egy (távoli) jövő perspektívájából, a jogelmélet vagy a jogbölcselet síkján tehető fel, mint ahogy „az út végét" is csak a római jogász évezredek távlatában való gondolkodása láthatja meg, s - az egységesség iránti alapvető igényt tételezve fel - a római jogban találja meg gyökereit. „A forgalom, a gazdasági élet, a föld erőforrásainak korlátolt volta egyaránt igénylik, hogy a helyi jogtudat sajátosságainak tiszteletben tartása és a kultúrértékek megóvása mellett egységes, határokon át érvényesülő jog nyújtson biztonságot egyeseknek, csoportoknak, nemzeteknek és néptöredékeknek. Vissza

Tartalom

TARTALOM 5
ELŐSZÓ: ÚJ IUS COMMUNE EUROPAEUM FELÉ 11
EURÓPAI JOGEGYSÉG - EURÓPAI MAGÁNJOG -EURÓPAI SZERZŐDÉSI JOG 19
I. Europaizáció, jogharmonizáció, konvergencia 21
1. Az egységes európai magánjog és a belső piac 21
2. Európa és jogharmonizáció 23
3. Válságtünetek 28
4. A konvergencia fogalma, elméleti és gyakorlati problémái 31
II. Az európai magánjog fogalmához 35
1. Az európai magánjog helyének keresése 35
2. Az európai magánjog fogalmi megközelítése 39
3. Rendszerezési lehetőségek 41
4. Jogegységesítés az irányelvek útján B és tovább 43
III. Európa közös jogának keresése 43
1. Utak a jövőbe 43
2. „Bábeli eltérések" megszüntetése 44
3. Az Európai Polgári Törvénykönyv igénye és realitása 45
4. A Lando-bizottság létrejötte, célkitűzései 48
5. A „közös mag" és „közös jogelvek" keresése 51
6. Kodifikációk 54
7. Tudományos igényű jogegységesítés az anyagi és eljárásjog más részterületein 57
IV. Az újabb közösségi politika- és jogfejlődés 60
1. Az Európai Parlament kezdeményező szerepe 60
2. Bizottsági Tájékoztató az európai szerződési jogról 62
3. Vélemények, álláspontok a konzultációs folyamatban 65
4. Európai magánjog 2010-ig: a reformok menetrendje 68
5. Egy koherensebb európai szerződési jog felé: a 2003-as Akcióterv 72
6. Az igazságügyi együttműködés új lehetőségei 73
7. Bírói döntések kölcsönös elismerése 79
8. Alkalmazandó jog 82
V. A magyar polgári jog ma és holnap 88
1. A magyar polgári jog megújulása 88
2. Polgári jogunk reformkodifikációja 91
AZ EURÓPAI SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI 95
1. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 97
1. Rész - Az Alapelvek alkalmazási területe 97
2. Rész - Általános kötelezettségek 98
3. Rész - Szóhasználat és egyéb feltételek 98
2. FEJEZET - SZERZŐDÉSKÖTÉS 100
1. Rész - Általános rendelkezések 100
2. Rész - Ajánlat és elfogadás 101
3. Rész - Felelősség a tárgyalásokért 103
3. FEJEZET - A KÉPVISELŐK FELHATALMAZOTTSÁGA 103
1. Rész - Általános rendelkezések 103
2. Rész - Közvetlen képviselet 104
3. Rész - Közvetett képviselet 105
4. FEJEZET-ÉRVÉNYESSÉG 106
5. FEJEZET - ÉRTELMEZÉS 110
6. FEJEZET - TARTALOM ÉS JOGHATÁS 111
7. FEJEZET - TELJESÍTÉS 113
8. FEJEZET - NEMTELJESÍTÉS ÉS JOGORVOSLATOK ÁLTALÁBAN 116
9. FEJEZET - A NEMTELJESÍTÉS KÜLÖNÖS JOGORVOSLATAI 117
1. Rész - Jog a teljesítéshez 117
2. Rész - A teljesítés visszatartásához való jog 118
3. Rész - A szerződés megszüntetése 118
4. Rész - Árcsökkentés 119
5. Rész - Kártérítés és kamatok 120
10. FEJEZET - TÖBB ALANYÚSÁG 121
1. Rész - Kötelezetti többalanyúság 121
2. Rész - Jogosulti többalanyúság 123
11. FEJEZET-KÖVETELÉSEK ÁTRUHÁZÁSA 124
1. Rész - Általános elvek 124
2. Rész - Az átruházás joghatása az átruházó és az átruházással jogot
szerző között 124
3. Rész - Az átruházás joghatásai az átruházással jogot szerző
és a kötelezett vonatkozásában 125
4. Rész - Elsőbbségi rangsor az átruházás címzettje és más igényjogosultak között 127
12. FEJEZET - VÁLTOZÁS A KÖTELEZETT SZEMÉLYÉBEN: A SZERZŐDÉS ÁTENGEDÉSE 127
1. Rész - Változás a kötelezett személyében 127
2. Rész - A szerződés átengedése 128
13. FEJEZET - BESZÁMÍTÁS I28
14. FEJEZET - ELÉVÜLÉS 129
1. Rész - Általános rendelkezés 129
2. Rész - Elévülési időtartamok és azok kezdete 129
3. Rész - Az elévülési idő meghosszabbodása 130
4. Rész I Az elévülési idő újraindulása 131
5. Rész - Az elévülés joghatásai 131
6. Rész - Módosítás megállapodás útján 131
15. FEJEZET - JOGELLENESSÉG 132
16. FEJEZET - FELTÉTELEK 133
17. FEJEZET - A KAMAT TŐKÉSÍTÉSE 133
EURÓPAI SZERZŐDÉSI TÖRVÉNYKÖNYV 135
ELSŐ RÉSZ 137
I. CÍM - BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 137
H. CÍM - A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 138
Első fejezet - A szerződési tárgyalások 138
Második fejezet - A szerződés megkötése 139
III. CÍM - A SZERZŐDÉS TARTALMA 142
IV. CÍM - A SZERZŐDÉS ALAKJA 144
V. CÍM - A SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE 145
MÁSODIK RÉSZ 146
VI. CÍM - A SZERZŐDÉS JOGHATÁSAI 146
Első fejezet - Bevezető rendelkezések 146
Második fejezet - A mellékrendelkezések joghatásai 148
Harmadik fejezet - Képviselet 149
Negyedik fejezet I Szerződés még meg nem határozott harmadik személlyel 152
Ötödik fejezet I Szerződés harmadik személy javára 152
VII. CÍM - A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE 153
Első fejezet - Általános rendelkezések 153
Második fejezet - Egyes szerződési kötelezettségek teljesítése 157
HARMADIK RÉSZ 158
VIII. CÍM - A SZERZŐDÉS NEMTELJESÍTÉSE 158
Első fejezet - Általános rendelkezések 158
Második fejezet - Hitelezői késedelem 162
Harmadik fejezet i A nemteljesítés joghatásai 163
NEGYEDIK RÉSZ 167
IX. CÍM - A SZERZŐDÉS ÉS A SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ JOGVISZONYOK ÁTSZÁLLÁSA 167
Első fejezet 1A szerződés átszállása 167
Második fejezet - Követelés engedményezése 168
Harmadik fejezet - Tartozásátvállalás 170
X. CÍM - A SZERZŐDÉS ÉS A SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ JOGVISZONYOK MEGSZŰNÉSE 172
Első fejezet - Megszüntető és jogot kizáró okok 172
Második fejezet - A teljesítésen kívüli megszüntető okok 173
Harmadik fejezet - Elévülés és jogvesztés 175
ÖTÖDIK RÉSZ 176
XI. CÍM - MÁS SZERZŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK ÉS JOGORVOSLATOK 176
Első fejezet - Szerződési rendellenességek 176
Második fejezet - Jogorvoslatok 184
A TRUST EURÓPAI JOGÁNAK ALAPELVEI 193
I. Cikk - A trust fő jellegzetességei 195
II. Cikk - A bizalmi tulajdonátruházás létrejötte 195
III. Cikk - A célvagyon 195
IV. Cikk - Kedvezményezetti, illetve megvalósítandó célokra rendelt
bizalmi tulajdonátruházás 196
V. Cikk - A bizalmi vagyonkezelő jogai és kötelezettségei 196
VI. Cikk - A bizalmi vagyonkezelővel szembeni jogorvoslatok
a bizalmi tulajdonátruházás szabályainak megszegése esetén 197
VII. Cikk - Harmadik személyek felelőssége 197
VIII. Cikk - A bizalmi tulajdonátruházás megszűnése 197
AZ EURÓPAI KOLLÍZIÓS JOG ALAPELVEI 199
I. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 201
1. § Célkitűzés 201
2. § Meghatározások 201
3. § Alkalmazási kör 201
4. § Az utalás terjedelme 201
5. § Jelen Alapelvek alkalmazása 201
II. RÉSZ-ELŐZETES VIZSGÁLAT 202
6. § A jelentőséggel bíró normák megállapítása 202
7. § Az alkalmazandó normák meghatározása 202
8. § Nemzetközi magánjogi előzetes vizsgálat 202
9. § Jogi szinthez kötött értelmezés 202
III. RÉSZ - KOLLÍZIÓS JOGI UTALÁSOK 202
1. Fejezet - Államközi utalások 202
10. § Célkitűzés 202
11. § Másodlagos jogi utalások g a származási ország elve 203
12. § Kötelező tagállami normák figyelembevétele 203
13. § Az utalás joghatása 203
2. Fejezet - Vertikális utalások 204
14. § Célkitűzés 204
15. § Belső joghatály, közvetlen alkalmazhatóság és belső ranghely 204
16. § Kényszerítő normák figyelembevétele 204
17. § Értelmezési módszerek 204
18. § Az utalás joghatálya 205
IV. RÉSZ - NEMZETI JOGI IMPLEMENTÁCIÓ 205
19. § Célkitűzés 205
20. § A közösségi jogi keretszabályok figyelembevétele 205
A BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT
IRÁNYÁBAN AZ EURÓPAI SZERZŐDÉSI JOGRÓL 207
1. BEVEZETÉS 210
2. A JELEN TÁJÉKOZTATÓ CÉLJA 212
3. A SZERZŐDÉSI JOG JELENLEGI HELYZETE 213
3.1 A hatályos joganyag 213
3.2 A belső piacra gyakorolt hatások 214
3.3 A közösségi jog egységes alkalmazása 215
4. A SZERZŐDÉSI JOGRA VONATKOZÓ, KÖZÖSSÉGI SZINTŰ,
JÖVŐBENI KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÖTTI VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK 217
4.1.1. cselekvési lehetőség: a Közösség tétlen marad 219
4.2. II. cselekvési lehetőség: olyan közös szerződési jogi alapelvek kimunkálásának
elősegítése, amelyek a nemzeti jogok magasabb fokú közelítését teszik elérhetővé 219
4.3. III. cselekvési lehetőség: a közösségi jog hatályos előírásainak
minőségi javítása 220
4.4. IV. cselekvési lehetőség: az Európai Közösség szintjén új,
átfogó igényű jogi előírások megalkotása 222
4.5 További lehetőségek 223
5. ÖSSZEGZÉS 223
I. MELLÉKLET: A KÖZÖSSÉGI JOGKINCS LÉNYEGES
MAGÁNJOGI RENDELKEZÉSEI 224
1. FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK 224
1.1. Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás 224
1.2. A fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételei 225
1.3. Csomag formájában értékesített utazások, üdülések, utak 225
1.4. Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések 226
1.5. Fogyasztói hitelek 227
1.6. Távollévők között kötött szerződések 228
1.7. Ingatlanok időben megosztott használati joga 229
1.8. Pénzügyi szolgáltatások távértékesítése 229
2. FIZETÉSI RENDSZEREK 230
2.1. Késedelmes fizetés a kereskedelmi forgalomban 230
2.2. Nemzetközi átutalások 231
2.3. A kiegyenlítés véglegessége a fizetési- és értékpapír-elszámolási
rendszerekben 232
3. KERESKEDELMI KÉPVISELŐK 232
4. MUNKAVÁLLALÓK KIKÜLDETÉSE 234
5. A HIBÁS TERMÉKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG 235
6. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM 236
6.1. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások 236
6.2. Elektronikus aláírás 236
7. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 237
7.1. Banki szolgáltatások 237
7.2. Biztosítási szolgáltatások 237
7.3. Értékpapír-ügyletek 239
8. SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME 240
9. SZERZŐI ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK 241
9.1. A bérleti jog és a haszonkölcsönzési jog, valamint
a szerzői joggal szomszédos jogok a szellemi tulajdon területén 242
9.2. Szerzői és egyes kapcsolódó jogok védelmi ideje 242
9.3. Számítógépes programok 242
9.4. Adatbázisok 243
9.5. Műholdas sugárzás és vezeték útján történő továbbközvetítés 243
9.6. Félvezető termékek topográfiai oltalma 244
Folyamatban lévő jogalkotás 244
10. KÖZBESZERZÉS 244
10.1. Közületi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések 245
10.2. Közületi építési-beruházási szerződések 246
10.3. A közületi árubeszerzési és építési-beruházási szerződések
odaítélésére vonatkozó felülvizsgálati eljárások 247
11. MELLÉKLET: AZ ANYAGI SZERZŐDÉSI JOG KÖRÉBE TARTOZÓ
NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, SZERZŐDÉSEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK 248
1. Az Egyesült Nemzetek egyezményei 248
2. Az UNIDROIT (a Szerződési Jog Nemzetközi Egységesítésének Intézete) egyezményei ... 249
3. Az Európa Tanács egyezményei 250
III. MELLÉKLET: A KÖZÖSSÉGI JOGKINCS ÉS A KÖTELEZŐ
HATÁLLYAL BÍRÓ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEINEK ALAPVETŐ SZERKEZETE 253
1. A SZERZŐDÉS 253
1.1. Általános megjegyzések 253
1.2. A szerződés megkötése: ajánlat és elfogadás 253
1.3. Forma 254
1.4. A szerződés felbontása 254
2. A SZERZŐDÉSKÖTÉST MEGELŐZŐ ÉS A SZERZŐDÉSES KÖTELEZETTSÉGEK 254
2.1. Annak a félnek a kötelezettségei, akinek a szolgáltatást
teljesítenie, illetőleg a dolgokat szállítania kell 254
2.2. A másik szerződő fél kötelezettségei 256
3. SZERZŐDÉSES KÖTELEZETTSÉGEK NEMTELJESÍTÉSÉNEK
JOGI KÖVETKEZMÉNYEI 257
3.1. Elállás, szerződés felbontása, szerződésmegszüntetés 257
3.2. Egyes szerződésekre jellemző igények 257
3.3. Kártérítés 257
4. SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG 258
4.1. Hibás termékért való felelősség 258
4.2. A magánszféra védelme 258
5. RENDELKEZÉSEK KÖTELEZŐ JELLEGE 258
6. A HARMONIZÁCIÓ MINIMÁLIS IGÉNYE 258
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JOGI ÉS BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁGA
A NEM SZERZŐDÉSES ALAPÚ KÖTELMEK ESETÉN ALKALMAZANDÓ JOGRA
VONATKOZÓ TANÁCSI RENDELETRE TETT JAVASLATÁNAK
ELŐZETES TERVEZETE 259
I. CÍM - ALKALMAZÁSI KÖR 261
1. Cikk 1A Rendelet alkalmazási köre 261
2. Cikk - Általános alkalmazás 261
II. CÍM - EGYSÉGES SZABÁLYOK 261
1. Fejezet - Vétkes magánjogi cselekményekből eredő nem szerződéses
alapú kötelmek 261
3. Cikk - Általános szabály 261
4. Cikk - A területi szuverenitás körén kívüliség kérdése 262
5. Cikk - Termékfelelősség 262
6. Cikk - Tisztességtelen verseny és más tisztességtelen gyakorlat 262
7. Cikk - Személyiségi jogok sérelme 262
8. Cikk - Környezeti károk 262
9. Cikk - A vétkes magánjogi cselekmény alapján keletkező,
nem szerződéses alapú kötelmekre alkalmazandó jog alkalmazási köre 262
2. Fejezet - Nem vétkes magánjogi cselekményen alapuló szerződésen
kívüli kötelmek 263
10. Cikk - Az alkalmazandó jog meghatározása 263
3. Fejezet - A vétkes magánjogi cselekményből adódó és a nem vétkes magánjogi
cselekményből adódó szerződésen kívüli kötelmekre vonatkozó közös szabályok 263
11. Cikk - A jogválasztás szabadsága 263
12. Cikk - Kötelező szabályok 263
13. Cikk - Magatartási és biztonsági szabályok 263
14. Cikk - Közvetlen keresetindítási lehetőség a felelős személy biztosítója ellen 264
15. Cikk - Követelés átruházása 264
16. Cikk - Az érvényesség alaki követelményei 264
17. Cikk - Bizonyítási teher, egyebek 264
III. CÍM - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 264
18. Cikk-Állandó lakóhely 264
19. Cikk - A továbbutalás kizárása
20. Cikk - „Ordre public" 265
21. Cikk - A visszaható hatály hiánya 265
22. Cikk - Egynél több jogrendszerű államok 265
23. Cikk - A közösségi jog más előírásához fűződő viszony 265
24. Cikk - Hatályos nemzetközi szerződésekhez való viszony 265
IV. CÍM - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 265
25. Cikk 265
A FORDÍTÁSOKHOZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK 266

Verebics János

Verebics János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Verebics János könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai

Szép állapotú példány.

Állapot:
3.180 ,-Ft
16 pont kapható
Kosárba