| Európa népessége és gazdasága (Sárfalvi Béla) | 3 |
| Európa benépesülése | 5 |
| Az európai nyelvek | 7 |
| Zsúfolt kontinens | 8 |
| A népesség tömörülése | 10 |
| A világtörténelem legmozgalmasabb színpada | 13 |
| Európa és a világgazdaság | 14 |
| Integrációs folyamatok Európában | 17 |
| Európa gazdasága | 21 |
| Európa a világkereskedelemben | 32 |
| Európa tőkés országai (Sárfalvi Béla) | 35 |
| Az európai tőkés országok jelentősége | 37 |
| A gazdasági fejlődés sajátosságai | 38 |
| Észak-Európa (Probáld Ferenc) | 43 |
| Rokon népek - történelmi kapcsolatok | 45 |
| Öt természeti erőforrás | 46 |
| Éghajlat és talajviszonyok: kevés termőföld | 48 |
| Az erdőgazdálkodás alapjai | 51 |
| A tenger szerepe: hajózás, halászat, ásványkincsek | 52 |
| Vízenergia és ércek: a nehézipar alapjai | 53 |
| Dánia | 55 |
| Közlekedésföldrajzi gyújtópontban | 55 |
| A dán fejlődési út alapja: a mezőgazdaság | 56 |
| Jyllandtól Sjaellandig: a regionális különbségek | 58 |
| Izland | 60 |
| Norvégia | 62 |
| Tengerre tekintő ország | 62 |
| Vezető iparágak: elektrokohászat és elktrokémia | 65 |
| Gazdasági körzetei, városai | 66 |
| Svédország | 70 |
| Észag gazdasági nagyhatalma | 70 |
| Nagymúltú bányászat - világhírű acélgyártás | 71 |
| A könnyűipar gerice: a fafeldolgozás | 72 |
| A gazdasági élet magterülete: Közép-Svédország | 74 |
| A kétarcú déli körzet | 76 |
| Norrland, a belső gyarmat | 77 |
| Finnország | 79 |
| Megkésett fejlődés | 79 |
| A faipar "nagyhatalma" | 80 |
| A feldolgozóipar vonzáskörzete: a déli partvidék | 82 |
| A faipar, a bányászat és ércfeldolgozás körzetei: a tóhátság és a Botteni-partvidék | 84 |
| Lappföld: a belső kolonizáció tartaléka | 86 |
| Nyugat-Európa | 87 |
| Nagy-Britannia (Szegedi Nándor) | 89 |
| Európa peremén | 89 |
| Minden tíz lakos közül kilenc városlakó | 90 |
| A "világ műhelye" egyre inkább háttérba szorul a tőkés hierarchiában | 93 |
| Négy fűtőanyagra épül a gazdaság | 95 |
| A válsággal küszködő vaskohászat a legrégibb iparágak egyike | 99 |
| A fejlődés kulcsa: a gépgyártás és a vegyipar | 102 |
| Régi hagyományok - alacsony koncentráció: a brit textilipar | 105 |
| Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság | 108 |
| Gazdasági régiók, nagyvárosok | 111 |
| Írország (Probáld Ferenc) | 120 |
| Gyarmati múlt - egyoldalú gazdaság | 120 |
| Elnéptelenedett ország | 121 |
| A gazdaság gerince: az állattenyésztés | 122 |
| Iparosodás külföldi tőkével | 124 |
| Fejlődő délkelet - elmaradott nyugat | 125 |
| Franciaország (Sárfalvi Béla) | 128 |
| Franciaország a 20. század második felében: gazdaság és etnikum | 128 |
| Európa leglassabban gyarapodó népessége | 129 |
| A francia településállomány: aprófalvak, nagyvárosok | 134 |
| Az átalakuló gazdaság | 139 |
| A mezőgazdaság két arca | 140 |
| A francia ipar kettős porgramja: növekedés és széttelepülés | 145 |
| A legdinamikusabb szektor: a szolgáltatatás | 148 |
| Párizs és a francia vidék párharca | 150 |
| Benelux Államok (Probáld Ferenc) | 155 |
| A tőkés integráció előfutárai | 155 |
| Belgium és Hollandia: hasonlóságok és különbségek | 158 |
| Hollandia | 162 |
| Küzdelem a tengerrel | 162 |
| Legelők és kertészetek: a holland mezőgazdaság | 166 |
| A holland gazdaság szíve: a Randstad | 167 |
| A patkóváros ellenpólusai: a fejlődő peremvidék | 171 |
| Belgium | 173 |
| Természetföldrajzi és etnikai kétarcúság | 173 |
| A vas és acél völgye: Vallónia | 175 |
| A textilipar bölcsője: Flandria | 177 |
| Brüsszel, a kétnyelvű világváros | 179 |
| Luxemburg | 180 |
| Közép-Európa | 181 |
| Német Szövetségi Köztársaság | 183 |
| A német egységtől a kettészakadásig | 184 |
| Európa legnépesebb állama | 184 |
| A nyugatnémet "gazdasági csoda" | 190 |
| Erősen koncentrált gazdaság | 191 |
| Állam az államban: a nehézipar | 193 |
| Az ipra lendítőkereke: az energiagazdaság | 193 |
| Fejlett kohászat - fokozó ércbehozatal | 198 |
| Kiemelt iparágak: gépgyártás, vegyipar, elektrotechnika | 201 |
| Mezőgazdaság - az ipar szolgálatában | 207 |
| Tartományok - városok | 212 |
| Svájc | 228 |
| A "béke szigete" | 228 |
| Négynyelvű ország | 230 |
| Fejlett, speciális gazdaság | 233 |
| Egyetlen nyersanyag - a "fehér szén" | 235 |
| Ipar - helyi nyersanyag nélkül | 237 |
| Fehérjetermelő mezőgazdaság | 240 |
| Közép-Európa országútja - turistaparadicsom | 243 |
| A Mittellandtól az Alpok világáig - regionális különbségek | 245 |
| Ausztria | 248 |
| Európa országútja | 248 |
| Természetes fogyás - csökkenő népesség | 249 |
| A semleges ország gazdasági gondjai | 251 |
| Sokféle energiahordozó - mérsékelt termelés | 253 |
| A nehézipar az élen | 254 |
| Sokoldalú, belterjes mezőgazdaság | 256 |
| Regionális különbségek | 257 |
| Dél-Európa | 265 |
| Portugália | 270 |
| Az első és utolsó gyarmattartó | 270 |
| Tőkés Európa legfejlettebb országa | 271 |
| A területi szerkezet alapvonásai | 273 |
| A történelmi magterület - Észak-Portugália | 273 |
| A Douro és a Tejo köze: Beira | 274 |
| Dél-Portugália: Alentejo és Algarve | 275 |
| Madeira és az Azori-szigetek | 276 |
| Spanyolország | 277 |
| A népesedés-városodás pólusai: központ és peremvidék | 277 |
| A gazdasági szerkezet területi egyenlőtlensége | 282 |
| Sokszínű mezőgazdaság | 284 |
| A gyors iparosodás útján | 287 |
| Olaszország | 290 |
| Kétarcú ország | 290 |
| Az olasz gazdaság fejlődése | 293 |
| Vándorló népesség | 294 |
| Ipari hatalom - nyersanyag nélkül | 300 |
| Sokoldaú mezőgazdaság | 305 |
| Északnyugat, az olasz gazdaság szíve | 309 |
| Az elmaradott Dél | 313 |
| Görögország | 316 |
| A tengerre települt ország | 316 |
| Éles területi különbségek | 318 |
| Lassú urbanizálódás - korszerűtlen településhálózat | 320 |
| Gyorsuló iparosodás - átalakuló mezőgazdaság | 324 |
| Európa törpe államai | 331 |
| Statisztikai adatsorok | 335 |
| Néhány összefoglaló, tájékoztatásul szolgáló adat a tőkés Európából | 353 |
| Irodalom | 357 |
Folytatás Microsoft-tal