| Európa népessége és gazdasága (Sárfalvi Béla) | 3 |
| Európa benépesülése | 5 |
| Az európai nyelvek | 7 |
| Zsúfolt kontinens | 8 |
| A népesség tömörülése | 10 |
| A világtörténelem legmozgalmasabb színpada | 13 |
| Európa és a világgazdaság | 14 |
| Integrációs folyamatok Európában | 17 |
| Európa gazdasága | 21 |
| Európa a világkereskedelemben | 32 |
| Európa tőkés országai (Sárfalvi Béla) | 33 |
| Az európai tőkés országok jelentősége | 35 |
| A gazdasági fejlődés sajátosságai | 36 |
| Észak-Európa (Probáld Ferenc) | 41 |
| Rokon népek - történelmi kapcsolatok | 43 |
| Öt természeti erőforrás | 44 |
| Éghajlat és talajviszonyok: kevés termőföld | 46 |
| Az erdőgazdálkodás alapjai | 49 |
| A tenger szerepe: hajózás, halászat, ásványkincsek | 50 |
| Vízenergia és ércek: a nehézipar alapjai | 51 |
| Dánia | 53 |
| Közlekedésföldrajzi gyújtópontban | 53 |
| A dán fejlődési út alapja: a mezőgazdaság | 54 |
| Jyllandtól Sjaellandig: a regionális különbségek | 56 |
| Izland | 58 |
| Norvégia | 60 |
| Tengerre tekintő ország | 60 |
| Vezető iparágak: elektrokohászat és elktrokémia | 63 |
| Gazdasági körzetei, városai | 64 |
| Svédország | 68 |
| Észag gazdasági nagyhatalma | 68 |
| Nagymúltú bányászat - világhírű acélgyártás | 69 |
| A könnyűipar gerice: a fafeldolgozás | 70 |
| A gazdasági élet magterülete: Közép-Svédország | 72 |
| A kétarcú déli körzet | 74 |
| Norrland, a belső gyarmat | 75 |
| Finnország | 77 |
| Megkésett fejlődés | 77 |
| A faipar "nagyhatalma" | 78 |
| A feldolgozóipar vonzáskörzete: a déli partvidék | 80 |
| A faipar, a bányászat és ércfeldolgozás körzetei: a tóhátság és a Botteni-partvidék | 82 |
| Lappföld: a belső kolonizáció tartaléka | 84 |
| Nyugat-Európa | 85 |
| Nagy-Britannia (Szegedi Nándor) | 87 |
| Európa peremén | 87 |
| Minden tíz lakos közül kilenc városlakó | 88 |
| A "világ műhelye" egyre inkább háttérba szorul a tőkés hierarchiában | 91 |
| Négy fűtőanyagra épül a gazdaság | 93 |
| A válsággal küszködő vaskohászat a legrégibb iparágak egyike | 100 |
| A fejlődés kulcsa: a gépgyártás és a vegyipar | 103 |
| Régi hagyományok - alacsony koncentráció: a brit textilipar | 106 |
| Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság | 109 |
| Gazdasági régiók, nagyvárosok | 109 |
| Írország (Probáld Ferenc) | 118 |
| Gyarmati múlt - egyoldalú gazdaság | 118 |
| Elnéptelenedett ország | 119 |
| A gazdaság gerince: az állattenyésztés | 120 |
| Iparosodás külföldi tőkével | 122 |
| Fejlődő délkelet - elmaradott nyugat | 123 |
| Franciaország (Sárfalvi Béla) | 126 |
| Franciaország a 20. század második felében: gazdaság és etnikum | 126 |
| Európa leglassabban gyarapodó népessége | 127 |
| A francia településállomány: aprófalvak, nagyvárosok | 132 |
| Az átalakuló gazdaság | 137 |
| A mezőgazdaság két arca | 138 |
| A francia ipar kettős porgramja: növekedés és széttelepülés | 143 |
| A legdinamikusabb szektor: a szolgáltatatás | 146 |
| Párizs és a francia vidék párharca | 148 |
| Benelux Államok (Probáld Ferenc) | 153 |
| A tőkés integráció előfutárai | 153 |
| Belgium és Hollandia: hasonlóságok és különbségek | 156 |
| Hollandia | 160 |
| Küzdelem a tengerrel | 160 |
| Legelők és kertészetek: a holland mezőgazdaság | 164 |
| A holland gazdaság szíve: a Randstad | 165 |
| A patkóváros ellenpólusai: a fejlődő peremvidék | 169 |
| Belgium | 171 |
| Természetföldrajzi és etnikai kétarcúság | 171 |
| A vas és acél völgye: Vallónia | 173 |
| A textilipar bölcsője: Flandria | 175 |
| Brüsszel, a kétnyelvű világváros | 177 |
| Luxemburg | 178 |
| Közép-Európa | 179 |
| Német Szövetségi Köztársaság | 181 |
| A német egységtől a kettészakadásig | 181 |
| Európa legnépesebb állama | 182 |
| A nyugatnémet "gazdasági csoda" | 188 |
| Erősen koncentrált gazdaság | 189 |
| Állam az államban: a nehézipar | 191 |
| Az ipra lendítőkereke: az energiagazdaság | 191 |
| Fejlett kohászat - fokozó ércbehozatal | 196 |
| Kiemelt iparágak: gépgyártás, vegyipar, elektrotechnika | 199 |
| Mezőgazdaság - az ipar szolgálatában | 205 |
| Tartományok - városok | 210 |
| Svájc | 226 |
| A "béke szigete" | 226 |
| Négynyelvű ország | 228 |
| Fejlett, speciális gazdaság | 231 |
| Egyetlen nyersanyag - a "fehér szén" | 233 |
| Ipar - helyi nyersanyag nélkül | 235 |
| Fehérjetermelő mezőgazdaság | 238 |
| Közép-Európa országútja - turistaparadicsom | 241 |
| A Mittellandtól az Alpok világáig - regionális különbségek | 243 |
| Ausztria | 246 |
| Európa országútja | 246 |
| Természetes fogyás - csökkenő népesség | 247 |
| A semleges ország gazdasági gondjai | 249 |
| Sokféle energiahordozó - mérsékelt termelés | 251 |
| A nehézipar az élen | 252 |
| Sokoldalú, belterjes mezőgazdaság | 254 |
| Regionális különbségek | 259 |
| Dél-Európa | 263 |
| Portugália | 268 |
| Az első és utolsó gyarmattartó | 268 |
| Tőkés Európa legfejlettebb országa | 269 |
| A területi szerkezet alapvonásai | 271 |
| A történelmi magterület - Észak-Portugália | 271 |
| A Douro és a Tejo köze: Beira | 272 |
| Dél-Portugália: Alentejo és Algarve | 273 |
| Madeira és az Azori-szigetek | 274 |
| Spanyolország | 275 |
| A népesedés-városodás pólusai: központ és peremvidék | 275 |
| A gazdasági szerkezet területi egyenlőtlensége | 280 |
| Sokszínű mezőgazdaság | 282 |
| A gyors iparosodás útján | 285 |
| Olaszország | 288 |
| Kétarcú ország | 288 |
| Az olasz gazdaság fejlődése | 291 |
| Vándorló népesség | 291 |
| Ipari hatalom - nyersanyag nélkül | 298 |
| Sokoldaú mezőgazdaság | 303 |
| Északnyugat, az olasz gazdaság szíve | 307 |
| Az elmaradott Dél | 311 |
| Görögország | 314 |
| A tengerre települt ország | 314 |
| Éles területi különbségek | 316 |
| Lassú urbanizálódás - korszerűtlen településhálózat | 318 |
| Gyorsuló iparosodás - átalakuló mezőgazdaság | 322 |
| Európa törpe államai | 329 |
| Statisztikai adatsorok | 333 |
| Néhány összefoglaló, tájékoztatásul szolgáló adat a tőkés Európából | 349 |
| Irodalom | 353 |
Folytatás Microsoft-tal