| Előszó a második kiadáshoz | 12 |
| Előszó az első kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés | 14 |
| Az Európai Unió megalakulása, céljai, intézményi felépítése. (Alapvetés) | 17 |
| Előzmények | 17 |
| Európai Szén- és Acélközösség. A "közösségi modell" kialakulása | 17 |
| A "közös piac" felé | 17 |
| A Római Szerződés | 19 |
| Az integráció útján | 20 |
| Szupranacionális döntések, versus kormányközi együttműködés | 20 |
| Egyesítő Szerződések | 20 |
| Az integráció kibővülése | 21 |
| "Europesszimizmus" és az integráció új szakasza. Az egységes belső piac koncepciója | 21 |
| Az Egységes Európai Okmány | 22 |
| Európai Gazdasági Térség (EEA) ésa harmadik kibővülés | 23 |
| Az Európai Unió (European Union, EU) | 23 |
| Az Uniós Szerződés | 25 |
| Európai Unió és Európai Közösségek | 25 |
| A három pillér | 26 |
| A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) lépcsőfokai | 26 |
| Maastricht után | 26 |
| Az Amszterdami Szerződés | 27 |
| Keleti kibővítés, Gazdasági és Pénzügyi Unió | 28 |
| A Nizzai Szerződés | 28 |
| Az európai integráció intézményei | 29 |
| Az Európai Unió Tanácsa (Council of European Union) | 29 |
| Európai Bizottság (European Commission) | 32 |
| Európai Parlament (European Parliament) | 35 |
| Európai Bíróság (Court of Justice of the European Communities) | 36 |
| Európai számvevőszék (European Court of Auditors) | 36 |
| További alapvető intézmények | 37 |
| A közösségi döntéshozatal eljárási rendje | 38 |
| Konzultációs mechanizmus (consultation procedure) | 38 |
| Együttműködési eljárás (cooperation procedure) | 40 |
| Hozzájárulási eljárás (assent procedure) | 41 |
| Együttdöntési eljárás (codecision procedure) | 41 |
| A közösségi jog alapjai | 42 |
| A közösségi jog jellege | 42 |
| A közösségi jog forrásai | 43 |
| A Kösösségeken belüli jogharmonizáció | 45 |
| "A négy alapszabadság" | 46 |
| A közösségi versenyjog alapjai | 47 |
| Közös és közösségi politikák | 48 |
| Áttekintendő fogalmak | 48 |
| Közös Agrárpolitika rendszere | 49 |
| Előzmények, háttér | 49 |
| Szerződéses alapok | 51 |
| A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai | 51 |
| A szabályozás fő területei | 52 |
| Közös piaci szervezetek (CMO) | 54 |
| A piacrend alapvető sajátosságai | 54 |
| Nemzeti piacszabályozások korlátai | 55 |
| A közös piaci szervezetek (CMO) alapelvei | 55 |
| A CAP piaci szervezet alapmodellje | 56 |
| Valutaárfolyamok és a piac egységessége | 62 |
| Európai Mezőgazdasági Orientáció és Garanciális Alap (EMOGA) | 62 |
| Agrárkereskedelmi preferenciarendszer | 64 |
| Általános Preferenciarendszer (GSP) | 64 |
| A preferenciális kapcsolatok formái "preferenciális övezetek" | 65 |
| Agrárkereskedelmi preferenciák - övezetek szerint | 66 |
| Kereskedelmi kapcsolatok egyéb - Európán kívüli - országokkal | 69 |
| A Közös Agrárpolitika döntési rendszere | 70 |
| A Bizottság javaslatának előkészítése | 71 |
| Bizottsági döntéshozatal | 71 |
| Döntéshozatal a Tanácsban | 72 |
| A Közös Agrárpolitika végrehajtása | 73 |
| A Közös Agrárpolitika változásai. Az "eredeti modell" alapproblémái | 74 |
| Növekvő mezőgazdasági termelékenység - növekvő feleslegek és költségvetési kiadások | 74 |
| A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája | 77 |
| Az agrármonetáris rendszer szerepe | 80 |
| A Közös Agrárpolitikai korrekciója a nyolcvanas években | 83 |
| Áttekinthető fogalmak | 85 |
| A közös agrárpolitika reformja | 86 |
| A CAP-reformot kikényszerítő tényezők | 86 |
| A reform elvi lehetőségei | 88 |
| Kínálatkorlátozás mennyiségi szabályozással | 89 |
| Az ár- és jövedelempolitikai szétválasztása: közvetlen jövedelemtámogatás | 91 |
| Az alternatíva lényege | 93 |
| A CAP 1992. évi reformja | 93 |
| A reform fő céljai és intézkedései | 93 |
| A területpihentetési rendszer jóléti hatásai | 96 |
| A WTO Mezőgazdasági Megállapodás | 98 |
| Piacrajutás | 98 |
| Belső támogatás | 101 |
| A Megállapodás exporrámogatásra vonatkozó rendelkezései | 102 |
| Békeklauzula | 102 |
| A Mezőgazdasági Megállapodás implementációja | 102 |
| Az 1992. évi reform hatásai. A rendszer alapvető problémái | 104 |
| A főbb intézkedések hatásai | 104 |
| A reform egyes alapvető ellentmondásai | 107 |
| A CAP-reform peremfeltételei | 109 |
| A CAP-reform újabb szakasza. Az AGENDA 2000 fő javaslatai | 110 |
| CAP-reform megközelítések | 110 |
| Az AGENDA 2000 eredeti javaslata | 111 |
| A Berlini Csúcs agrárpolitikai döntései | 112 |
| Az AGENDA 2000 értékelése | 115 |
| A "félidős" felülvizsgálatok kulcskérdései | 117 |
| A további reform elodázhatatlan feladatai | 118 |
| Áttekintendő reform elodázhatatlan feladatai | 119 |
| Egyes EU-agrárpiaci szervezetek | 120 |
| A gabonapiaci szervezet | 120 |
| Az "eredeti" konstrukció és az 1992. évi reform | 120 |
| A jelenleg működő gabonapiaci szervezet: konstrukció, AGENDA 2000 | 122 |
| Intervenciós rendszer | 123 |
| Közvetlen támogatás és területpihentetés a szántóföldi növénytermelésben | 124 |
| Importrezsim | 126 |
| Exportrezsim | 128 |
| Megoldást igénylő problémák | 129 |
| Olajos magvak és fehérjenövények | 129 |
| Repce, napraforgómag, szója és lenmag | 129 |
| Szárított takarmány | 131 |
| Cukorpiaci rendtartás | 131 |
| Belső piaci szabályozás | 131 |
| Importszabályozás | 136 |
| Exportszabályozás | 137 |
| Cukorpiaci szervezet - változás előtt | 139 |
| A marha- és borjúhús piaci szervezete | 139 |
| Belső piaci szabályozás | 140 |
| Importszabályozás | 145 |
| Exportszabályozás | 145 |
| A BSE-válsággal kapcsolatos intézkedések | 147 |
| Juhhúspiaci rendtartás | 148 |
| Belső piaci szabályozás | 148 |
| Importrezsim | 150 |
| Sertés- és baromfihús piaci szervezet | 151 |
| Sertéshús piacrend | 151 |
| Baromfihús- és tojáspiacrend | 156 |
| Az EU tejpiaci szervezete | 156 |
| Az intervenciós rendszer | 157 |
| Kínálatmenedzsment | 158 |
| Export-, importszabályozás | 160 |
| A tejpiaci rendtartás átalakítása | 162 |
| Zöldség- és gyümölcspiaci szervezet | 162 |
| Friss zöldség- és gyümölcspiaci szervezet | 163 |
| Feldolgozott zöldség- és gyümölcspiaci szervezet | 165 |
| Borpiaci szervezet | 167 |
| Bortermelési potenciál | 168 |
| Intervenció | 168 |
| Importszabályozás | 169 |
| Exportszabályozás | 170 |
| Olívaolaj | 170 |
| Feldolgozott termékek | 171 |
| A rendszer által érintett termékek | 171 |
| A feldolgozott termékek importja | 173 |
| A feldolgozott termékek exportja | 174 |
| A piaci szervezetek fő típusai (Összefoglalás) | 175 |
| Áttekintendő fogalmak | 181 |
| A Közös Agrárpolitika második pillére: a vidékfejlesztés | 182 |
| A vidékfejlesztés ökonómiai alapjai | 182 |
| A vidék fogalma | 184 |
| Az agrárstruktúra-politikák fejlődése az Európai Unióban | 186 |
| A kezdet: "életképes" családi gazdaságok igénye | 186 |
| Párhuzamos horizontális akciók | 187 |
| A regionális akciók bővülése: átfogó térségfejlesztés | 188 |
| Átfogó vidékfejlesztés igénye | 189 |
| A vidékfejlesztés, mint a Közös Agrárpolitika "második pillére" | 190 |
| A vidékfejlesztés és a CAP viszonya | 190 |
| A vidékfejlesztési támogatások formái | 191 |
| A vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása az EU-ban | 194 |
| A vidékfejlesztés, mint a regionális politikák része | 200 |
| A strukturális politikák alapelvei | 200 |
| A strukturapolitika programok | 201 |
| Közösségi Kezdeményezések | 203 |
| A LEADER kezdeményezés | 203 |
| A vidékfejlesztés által elért eredmények az Európai Unióban | 207 |
| A vidékfejlesztési politikai jövőbeli hatásai | 209 |
| Áttekintendő fogalmak | 210 |
| Az Európai Unió agrárstruktúrája | 211 |
| A mezőgazdaság helye a gazdaságban | 211 |
| Hozzájárulás GDP-hez | 212 |
| A foglalkoztatás jelentősége | 213 |
| Az agrártermékek súlya a külkereskedelemben | 214 |
| Részesedés a beruházásokban | 215 |
| Az élelmiszer-ipari feldolgozás | 215 |
| Makrogazdasági jelentőség | 216 |
| Az élelmiszeripar szerkezete | 216 |
| Vertikális kapcsolatok | 218 |
| A mezőgazdasági termelés tényezői | 218 |
| A termőföld hasznosítása | 218 |
| Az anyagi ráfordítások alakulása | 219 |
| Az élőmunka-felhasználás csökkenése | 222 |
| A ráfordítások hatékonysága | 222 |
| Természeti adottságok | 224 |
| Mezőgazdasági zónák | 224 |
| A komparatív előnyök hatása | 225 |
| A gazdaságok szerkezete | 226 |
| Családi jelleg | 226 |
| A gazdaságok mérete | 227 |
| Koncentráció | 229 |
| Szakosodás | 230 |
| A termelés szerkezete | 231 |
| Az ágazati felépítés | 231 |
| Nagykultúrák | 231 |
| A fontosabb ipari növények | 233 |
| Kertészeti termékek | 233 |
| Tejtermelés | 234 |
| Hústermelés | 235 |
| Az agrártermékek nemzetközi kereskedelme | 236 |
| Az értékesítési irányok | 236 |
| A tagországok agrár-külkereskedelme | 237 |
| Az Unió helye az agrártermékek világkereskedelmében | 238 |
| Az agrárexport szerkezete | 238 |
| Az agrárimport szerkezete | 239 |
| Áttekintendő fogalmak | 240 |
| Az EU agrártermékek- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai | 241 |
| Az élelmiszer-kereskedelem akadályainak elháírítása | 241 |
| Az EU-ban folyó szabványosítás | 242 |
| A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása | 243 |
| Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása | 243 |
| Állati eredetű termékek szabályozása | 245 |
| Minőségbiztosítási módszerek | 246 |
| Gyártásbiztonság EU-előírások alapján | 246 |
| Egyéb, a gyártás biztonságát célzó eljárások | 247 |
| EN ISO 9000-es, EN 45 000-es, ISO 14 000-es szabványsorozatok | 247 |
| Az EOTC megalakítása | 248 |
| A vállalati környezetvédelmi menedzsment kialakítása | 249 |
| Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei | 249 |
| A fogyasztóvédelem új európai koncepciója | 249 |
| A világkereskedelmet elősegítő multinacionális (TBT, SPS) megállapodások | 252 |
| Egészségügyi és növény-egészségügyi megállapodás | 252 |
| A kereskedelem technikai akadályainak elhárítása | 253 |
| Növényi eredetű, genetikailag módosított organizmusok (GMO) megjelenése az élelmiszerekben, jelölés | 253 |
| Áttekintendő fogalmak | 254 |
| Az EU állat- és növény-egészségügyi rendszere | 255 |
| Általános kérdések | 255 |
| Az állat-egészségügyi szabályozás alapjai | 256 |
| Zootechnikai (állattenyésztési) előírások | 257 |
| Állatjóléti szabályozás | 257 |
| Állattartási előírások | 257 |
| Az állatok szállítás alatti védelme | 258 |
| A friss hús termelése és értékesítése | 258 |
| Frisshús-szállítmányok | 258 |
| A hús forgalmazásának állat-egészségügyi feltételei | 259 |
| Laboratóriumi hálózat | 260 |
| Harmadik országokból érkező élő állatok vizsgálatának szervezése | 260 |
| A növény-egészségügyi szabályozás alapjai | 261 |
| A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás | 262 |
| Növényvédő szerek alkalmazása | 262 |
| Növényvédő szerek forgalmának szabályozása | 262 |
| A növényvédő szerek speciális helyzete | 263 |
| Áttekinthető fogalmak | 263 |
| Magyar-EK agrárkereskedelmi kapcsolatok. Az Európai Megállapodás | 264 |
| A Közös Agrárpolitikai kiépítésének hatásai: nehezedő feltételek, kényszerű irányváltás | 264 |
| Az agrárkereskedelem-politikai feltételek javítására irányuló törekvések | 265 |
| Magyar GATT-tagság és az EK piacrajutás | 265 |
| Technikai és szektorális megállapodások | 265 |
| Kísérletek a kétoldalú kapcsolatok rendezésére | 266 |
| A kapcsolatok normalizálásától a preferenciákig | 266 |
| Az Európai Megállapodás | 267 |
| Az Európai Megállapodás fő tartalmi elemei | 267 |
| A Megállapodás főbb gazdasági rendelkezései | 268 |
| A Megállapodás agrárkereskedelmi rendszere | 269 |
| Az agrárkereskedelmi szabályok alapelemei | 269 |
| Az agrárkereskedelmi preferenciák csoportjai - az eredeti konstrukció | 270 |
| A kereskedelmi adaptációs jegyzőkönyv | 271 |
| Az agrárkereskedelmi preferenciarendszer a csatlakozás küszöbén | 271 |
| Az agrárkereskedelmi preferenciák hatásainak piactani alapjai | 274 |
| A tényleges agrárkereskedelmi folyamatok alakulása | 276 |
| Áttekintendő fogalmak | 279 |
| Harmonizáció az Európai Unió termelési és minőségi előírásaival | 280 |
| A harmonizáció általános feladatai | 280 |
| Az agrárgazdasági harmonizáció fő sajátosságai | 280 |
| Az élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása | 281 |
| Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény | 281 |
| Vágás utáni minősítés | 283 |
| Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek, eredet-megjelölésének oltalma, valanint különleges tulajdonságainak tanúsítása | 284 |
| A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségellenőrzése | 285 |
| A bortermelés szabályozása | 286 |
| Az állattenyésztés szabályozása | 286 |
| A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása | 288 |
| Növényfajták állami elismerése, vetőmagvak, szaporítónyagok forgalmazása | 289 |
| A növényvédelem szabályozása | 290 |
| A biotermelés szabályozása | 291 |
| A genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó szabályozás | 291 |
| Általános törvényekben található élemiszer-szabályozás | 292 |
| Fogyasztóvédelem | 292 |
| Környezetvédelem | 292 |
| Termékfelelősség | 293 |
| Áttekintendő fogalmak | 293 |
| EU kibővülés és az agrárgazdaság | 294 |
| Az Európai Unió keleti kibővülése | 294 |
| A belépés követelményei: a koppenhágai kritériumok | 294 |
| A kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig | 294 |
| Az új tagállamok felvételének eljárási menete. A csatlakozási tárgyalások | 295 |
| Átfogó keret: a Stratégiai Dokumentum | 297 |
| Az agráradaptáció lehetséges közgazdasági hatásai | 298 |
| Eltérő gazdasági fejlettség | 298 |
| Csatlakozási forgatókönyv | 299 |
| Az agrárgazdaság nemzetgazdasági jelentősége | 301 |
| Az adaptáció közgazdasági hatásmechanizmusának kulcstényezői | 301 |
| A CAP keleti kiterjesztése | 305 |
| Az agrárgazdasági adaptáció fő szektorális és makrogazdasági hatása | 308 |
| A csatlakozási tárgyalások agrárgazdasági fejezete. A felkészülés súlyonti feladatai | 312 |
| Áttekintendő fogalmak | 315 |
| Glosszárium | 316 |
| Irodalom | 336 |
| Summary | 344 |
Folytatás Microsoft-tal